A Tarpa–Vári távolság közúton 30 kilométer, de Esze Tamás minden bizonnyal nem Beregsurány felé kerülve, hanem a Tisza partján sétált ide 1703. május 21-én. Váriban elfoglalta a tiszai révet, a falu népét gyűlésre hívta, és a piactéren felolvasta a brezáni kiáltványt, majd kibontotta a fejedelem által küldött zászlót.
Ennek emlékét a református templom falán 1989 óta emléktábla őrzi, ahol a helyiek minden évben ünnepséget szerveznek.
A váriak azt is büszkén említik, hogy 1703. július 14-én a tiszaújlaki csata után Rákóczi itt töltötte az éjszakát, és innen indult Vásárosnamény felé.
Vári a Borzsa Tiszába összefolyásánál épültt település. 1320-ban említik először Vári néven, azelőtt Borsovavárnak hívták, vár, amely első ispánjáról, Borsról kapta nevét, egykor vármegyeszékhely volt volt, de a tatárjáráskor el is pusztult.
Váriban az osztrák és a török elnyomás elleni küzdelmes évszázadokra emlékeztet Matl Péter szobrász „Két pogány közt” című alkotása is. A település a Kárpátaljára oly jellemző falusi turizmus egyik bölcsője, hisz itt már a 2000-es évek elején fogadtak vendégeket. Napjainkban 20 család akár 100 embert is vendégül tud látni szálláshellyel, házias ízekkel. (Szervező: Berki Erzsébet; +380509410407, +36202182739.)
Váriban az osztrák és a török elnyomás elleni küzdelmes évszázadokra emlékeztet Matl Péter szobrász „Két pogány közt” című alkotása is. A település a Kárpátaljára oly jellemző falusi turizmus egyik bölcsője, hisz itt már a 2000-es évek elején fogadtak vendégeket. Napjainkban 20 család akár 100 embert is vendégül tud látni szálláshellyel, házias ízekkel. (Szervező: Berki Erzsébet; +380509410407, +36202182739.)
Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola
Váriban már a XVI. századtól működött iskola. Erről több feljegyzés is tanúskodik. Az 1595-ös papi gyűlésen Váriban a Beregi Tractus első jegyzőkönyvébe, a 28. lapon azt írták, hogy a Vári iskola tanulói hazakísérték a Badalói rektort, amely alátámasztja, hogy már akkor is voltak diákok Váriban. Ezeknek a diákoknak a tartásáról a falu népessége gondoskodott. Mivel már ekkor virágzott itt az oktatás a Vári Gimnázium révén, sok fiúból lett pap, akik az akkori szokás szerint hazájukról való „Vári” melléknevüket többnyire megtartották. Itt jegyzik fel, hogy 1600-ban a rektor Simegi (Simegius) P. János, 1628-ban pedig Sántai (Szántói) Miklós volt. 1649-ben írták össze a fizetéseket az egyházmegye könyvébe. Itt Váriról megjegyzik, hogy a hídnál lévő malomnak a Szombati vámja a diákoké. Valamint a másik két vízimalom vámjának a harmada is az övék, mivel azt a rektort illeti
