Sátoraljaújhelytől mindössze 3 kilométerre, a szlovák–magyar határ mellett, az Alföldön, a Zempléni-hegység déli lábánál, a Bodrog jobb partján fekszik Borsi, mely II. Rákóczi Ferenc szülőfaluja.

Az újkőkor óta lakott település nevét egy Bors nevű személyről kapta. A bors török szó, melynek jelentése: ’erős’. 1221-ben Borsy néven említi egy oklevél. Fennmaradt források alapján Sárospatak várának uradalmához tartozott, majd 1284-ben már a sátoraljaújhelyi uradalom részeként említik. Az idők során több család birtokába került: volt a Perényiek, a Pálóczyak, és a Lorántffy család tulajdona. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Később, 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz csatolták, de a második világháború után a település lakosságának egy részét átköltöztették Magyarországra, helyükre pedig szlovákokat telepítettek be.

A Rákóczi-várkastélyt Borsi központjából jobbra fordulva, a település szélén, lombos fák között találjuk. A várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy építtette. A birtokot Perényi adományozta neki 1559-ben, melyet Miksa császár 1563-ban meg is erősített. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os megvédésében, majd 1566-ban a gyulai vár ostroma során halt meg. A borsi kastélyt 1568 és 1579 között Zelemér Kamarás Miklós, Dobó István unokaöcse, Hennyey Margit férje építtette át. Zelemér Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györggyel kötött házassága révén került a Rákóczi-birtokok közé.

1593-ból maradt fenn az első írásos emlék, mely Castellum megjelöléssel említi. A kastélyt helyiségleltárak szerint 1638-ig bővítették ki a ma is látható északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal, az északnyugati bástyával, a nyugati szárny déli szakaszával, egy déli palotaszárnnyal és vendégszobákkal, illetve feltehetően ekkor épült a ma már csak romjaiban látható déli sarokbástya is. A kastély Bodrog felőli oldalán reneszánsz kert terült el. Az épület mennyezetei míves kiképzésűek, úgynevezett aranyos gombosak. A nagypalota mellett nyílt az Úrfiak palotája, melyben helyet kapott II. György erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Közvetlenül innen nyílt a tanító szobája is.

Rákóczi szobor és emlékhely a kastélyban

1644-ben Esterházy nádor serege feldúlta és elfoglalta a kastélyt. Források szerint Borsiban Munkács felé vezető útjuk közben szálltak meg a Rákócziak. I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését is itt hozta meg. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre tartó útja során szállt meg Borsiban, ekkor, március 27-én született meg II. Rákóczi Ferenc a délnyugati sarokbástyában.

1684-ben a hírhedt magyargyűlölő, Kollonich Ignác jezsuitáival és a labancokkal elfoglalta a kastélyt, és kezére került az összes Rákóczi-birtok is. A kastély labanclaktanyaként szolgált ezek után, de 1688-ban Thököly seregeinek maradványaként emlegetett rebellisek felgyújtották. Rákóczi 1694-ben visszatért Prágából, és a kastély egyes helyiségeit elkezdték felújítani. 1700 után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik kezébe került, majd tőle a Trautschonok vették át, később pedig az Esterházyak tulajdonába került. Ezek után több kézen ment keresztül, de azt a pompát, mely Lorántffy Zsuzsanna idejében volt, sosem nyerte vissza.

A 20. század elején a keleti szárnyat lebontották. Lux Kálmán és fia, Lux Géza az 1940-es években helyreállítási munkákat végeztek az épületben, terveik szerint múzeum nyílt volna a kastélyban. A második világháború után a terület újra Csehszlovákiához tartozott, és a kastélyt az 1970-es évekig raktárnak használták. Ezek után kezdődhetett meg a kastély kiürítése, régészeti feltárása, műemléki kutatása. Ekkor elkezdték a legalapvetőbb javításokat is az állagmegóvás érdekében. 2000-ben kezdődött a kastély tényleges felújítása, melyet Borsi polgármesteri hivatala szervezett európai uniós, magyar és szlovák állami keretek felhasználásával. 2006-ban II. Rákóczi Ferenc szülőszobájának felújítására is sor került.

2019-ben újabb felújítások kezdődtek, melyek 2020 közepére befejeződnek, így újra birtokba veheti a nagyközönség az épületet.

Ha már mindent láttunk, irány erre tovább: Sárospatak