A Talabor-völgyében felfelé haladva, Égermező után 15 kilométerrel Alsókalocsa következik. Ez már a Máramarosi-Verhovina, ahol kitágul a tér, elénk kerülnek a szebbnél szebb máramarosi hegyek, a Gorgánok bércei. A ruszinok bőven kivették részüket a Rákóczi-szabadságharcból, ahogyan Kovács Sándor helytörténész fogalmaz: „a ruszinság a váraknál is erősebb támasza volt Rákóczinak”.

Természetesen ezért megkapták jutalmukat, a császár földjeik elkobzásával és súlyos adóterhekkel büntette őket. Ez az a táj, ahol nem tárgyi, kézzel fogható emlékekbe, szobrokba vagy obeliszkekbe botlunk, mikor Rákóczi után kutatunk. A fejedelem szelleme itt a néplélekben és a legendákban él tovább; nem sok olyan ruszinnal találkozni, aki nem tudja ki volt Rákóczi.

A Gorgánokban, a Popágyán átvezető régi útról úgy tartották, hogy szent hely, mert ott „valamikor egy fejedelem vonult végig, aki a ruthéneket nagyon szerette.” Minden talált tárgyat nagy becsben tartanak, például egy öt küllős nagy kereket Rákóczi ágyúkerekének véltek. Talán mondani sem kell, hogy a szatmári béke után ezen a vidéken hosszú évtizedekig várták, hogy Rákóczi visszatérjen, és véget vessen a nyomorúságnak, elnyomásnak.

A csodás hegykoszorúban fekvő több mint 5 000 bojkó lelket számláló település, Alsókalocsa remek látnivalókkal kecsegtet. A falu a vasszegek nélkül összeácsolt fatemplomáról híres. A helyi skanzen több mint egy átlagos falumúzeum; van benne kisvasút, lehet bérelni páncélos csapatszállító járművet, és a helyeik szívesen eljátsszák a környék hősének, Suhaj betyárnak a történetét is. Nyitva májustól szeptemberig, de igény esetén, télen is.

Érdekes az egykori Magyar királyi állami népiskola épületében kialakított magánmúzeum, melyben az 1950-es évektől az 1980-as évekig mutatja be az alsókalocsai oktatás emlékeit.

Alsókalocsa kiváló kiindulópont a környék felfedezéséhez, több szálláshely is van a faluban (pl. a Gendamerie Council). Gyalogosan 1 nap alatt megjárható innen a Sztrimba, a Negrovec és a Kraszna-havas több, 1400 méter fölé nyúló csúcsa, de nagyhátizsákos gerinctúrához is kiváló „alaptábor” a falu. Innen tudunk felmenni Kárpátalja legnevezetesebb természeti csodájához, a Szinevéri-tóhoz, ahol csónakázhatunk is (a tóhoz belépő váltásával juthatunk). A Talabor völgyében közben épen megmaradt Árpád-vonal bunkereket, medveparkot, klauzúrát (faúsztatáshoz épített gát), a Szinevéri Nemzeti Park bemutatóközpontját is megnézhetjük, de betérhetünk hangulatos kolibákba (Szinevér Koliba) is egy ebédre vagy vacsorára. Felsőszinevéren megszállhatunk az Árnika Hotelben, sőt a magunk fogta pisztrángot is elfogyaszthatjuk.