A nagy történelmi múlttal rendelkező város már az őskorban is lakott volt. Alaptolma, Ketel vezér fia 904-ben vette hatalmába. A középkorban fontos kereskedelmi szerepet töltött be. A várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. A mára már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították, mely akkor a magyar oktatás egyik legjelentősebb intézménye volt.

Sárospatak várát számos híres nemesi család birtokolta az évek során: a Dobó család, a Lorántffyak, a Rákóczi-család. Itt volt Dobó István lányának, Krisztinának az esküvője Balassi Bálinttal, és I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget. A Rákóczi-szabadságharc nem kímélte a várost. A kurucok és a labancok felváltva birtokolták. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. 1871-ig mezőváros volt, majd nagyközség, később járási székhely. 1968-ban várossá nyilvánították. Napjainkban történelmi emlékei miatt kiváló turistacélpont, hangulatos utcái hívogatják a látogatókat, emellett ma is rangos iskolaváros.

A sárospataki vár, más néven a Rákóczi-vár Magyarország legértékesebb késő reneszánsz alkotása, amely a város szívében (városközpont) található meg; autóval egyszerűen megközelíthető, és van közvetlen parkolási lehetőség is. A magyar nemzeti örökség része, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A Rákóczi-birtok része volt. Központja a majdnem négyzet alaprajzú ötszintes Vörös-torony. Alsó szintjén a rézsűs homlokfalakat keskeny lőrések törik meg, bejáratait díszes reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozaton található kazettákban torz fejeket láthatunk, az oromzatban a párkány felett angyal tartja a címerpajzsot.

Sárospatak, Rákóczi-várkastély, Vörös-torony és Perényi-szárny Stoffi111 [CC BY-SA]

A torony védelmi szerepét mutatják a falak mögött húzódó védőfolyosók, és a lőrések. A negyedik szinten az egykori öreg palota nagy terme található, mely eredetileg famennyezettel rendelkezett, de azt a 18. században lebontották. I. Rákóczi György audienciás szobája mellette, délre látható. Legfelül három figyelőtorony magasodik. Nyugati és északi irányból illeszkedik a Vörös-toronyhoz a bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, mely udvari homlokzata elé a 19. században boltíves tornácokat emeltek.

Lorántffy Zsuzsanna építtette az udvar legértékesebb részét, a keleti szárnyat és a tornyot összekötő loggiát. Az északkeleti sarokbástya híres része a Sub rosa erkély és erkélyszobácska, mely a zárókövét díszítő rózsáról kapta a nevét. A mai kapu mellett megtekinthető az egykori felvonóhidas kapu nyílásának maradványa, az árokban pedig a hídpillérek darabjai. Láthatjuk még az Oroszlán-bástya falmaradványait, a háromszintes kazamatás délnyugati falat és bástyát, a Tömlöc-bástyát. A keleti városfal közepén találjuk a Vízikaput, melynek félköríves kocsibejárata mellett gyalogkapu is nyílik. A régészek itt tárták fel a kapu előtti elővédbástya alapjait. II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik a trinitárius szerzetesek betelepítése, akik rendházukat is felépítették a szabadságharc bukása után. II. József oszlatta fel a rendet, a kolostor később a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet.

Mindenképpen érdemes a Rákóczi-várra egy teljes napot szánni, a várkertben hatalmas fák alatt padokon lehet megpihenni, majd folytatni a sétát a Szent Erzsébet vártemplomhoz, mely közvetlenül a vár szomszédságában található. Az Árpád-házi királyok idején épült, I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolnát készítettek az udvartartás számára, majd a következő században egy nagyobb, román stílusú templomot építettek mellé. A 14. században bazilikás felépítésű gótikus templomot építettek, mely később leégett, így a 15. század végére háromhajós csarnoktemplommá alakították át. A római katolikus templom története összeforrt a vár történetével. A mohácsi csata után, mikor a várat védőfallal vették körül, a fal egyik szakasza lett a templom északi fala, ágyúkilövőkkel, lőrésekkel. A templom innentől a vár védőbástyája lett. A Wesselényi-összeesküvés bukása után a várat megszálló sereg tábornoka, Sthárenberg, a templom északi és déli falán átjárót töretett, és az északi kapura rávésette a kétfejű sas címert, a déli kapura pedig az 1671-es évszámot. Ez időben a templomot istállóként és raktárként használták, kriptarendszerét kirabolták, összetörték. 1861-ben Thököly Imre vetett véget a megszállásnak. 1685-től a jezsuitáké volt a templom, majd őket 1707 és 1710 között Rákóczi száműzte, és a templom végérvényesen római katolikus lett. Az 1737-es nagy sárospataki tűzvészben a tetőzet és a berendezés megsemmisült, a harangok megolvadva estek le a szerkezetről. 1787-ben újjáépítették provinciális, később barokk stílusban, a nyugati homlokzat fölé pedig gótizált tornyot építettek. Az 1964-től 1970-ig tartó ásatások alkalmával feltárták a templom 22. kriptáját, melyben közel 200 koporsót találtak. Ide temetkeztek a vár gazdái: a Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak. A feltárt csontokat egy közös sírba helyezték az északi falba. A főoltár barokk oltár, fából, márványt utánzó festéssel, és 4,5 kg arany füstlemezzel díszítve. Az egyetlen diófatörzsből készült miséző asztal II. Rákóczi Ferenc tárgyalóasztala volt.

A tartalmas kulturális programok után a teljes pihenésé lehet a főszerep, hiszen a Végardó fürdő a Bodros partján élményfürdővel, strandfürdővel, termálvízzel, uszodával, különböző hőfokú medencékkel, csúszdákkal és szaunákkal várja a vendégeit. A kincset érő termálvízre 1959-ben találtak rá, a medencéket a Bodrog folyó partján alakították ki.

Az aktív pihenésre vágyók is megtalálják számításaikat. A Betyár Lovastanya Sárospatak Sátoraljaújhely felőli végén található, ahol találkozik a Bodrog folyó, az Alföld és a gyönyörű Zempléni-hegység. A tanya egy közel 10 hektáros területen fekszik, és remek lehetőségeket biztosít, akár több napos táborozás keretein belül. 

A Vár vendéglő-panzió – a városközpontból, a Bodrod-hídon keresztül 10 perc sétával – kitűnő szállást nyújt a Sárospatakra érkező látogatóknak. Különleges hangulatának alapját a Sárospatakon is egyedülálló panoráma adja. Miközben a vendégek a kitűnő ételek ízeit, a híres hegyaljai borok zamatát, az udvarias kiszolgálást vagy a kényelmes szállást élvezik, szemük elé tárul a múlt egy darabja, a Rákóczi-vár. A hagyományos magyar konyha specialitásait, a Hegyköz és a Bodrogköz ízvilágának kitűnő ötvözeteit, valamint a finom halászlevek és halételek sokaságát kínálják.

Megyer-hegyi tengerszem

A Megyer-hegyi tengerszem a Zemplén egyik kedvelt túrázó- és kirándulóhelye. Csodálatos természeti látnivaló Sárospatak közelében. A Megyer-hegyen lévő tengerszemet ugyan emberkéz alkotta, de mára már a természet és az egykori bánya harmonikus egységet alkot. 1977 óta természetvédelmi terület, ahová a Malomkő tanösvény piros túraútjelzéssel vezet Sárospatak belvárosából.

Autóval a 37-es főútról közelíthető meg, a táblával jelzett köves útra lefordulva a Nagy-Bot-kő gejzírkúpnál található parkolóban lehet megállni. Innen a piros jelzésen sétálva közelíthető meg a tengerszem. Hosszú évekkel ezelőtt ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel, és így keletkezett a lélegzetelállítóan szép tó, melynek a legmélyebb pontja 6,5 méter, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. Napjainkban kiváló kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények, jól látható információs táblák segítik a túrázókat, a biztonságukat pedig korlátok óvják. 2011-ben a Megyer-hegyi tengerszemet az ország legszebb természeti csodájának járó címmel tüntették ki.

Ha már mindent láttunk, irány erre tovább: Tolcsva