A Felvidék szívében van egy hegység, ami önmagában erdőkkel sűrűn benőtt, szépségesen hullámzó hegyvonulat képét mutatja, mégis, magasabb és sziklás csúcsokkal ékes északi szomszédai árnyékában manapság kevesebb figyelmet kapott turista körökben. Pedig a Körmöci-hegység belsejében rejlő kincsei miatt Európa-szerte nagy hírnevet szerzett magának. Gyomrából évezredeken át bányászták az aranyat;...

„Úttalan vadon volt akkoriban a Tóvidék, vagy ahogy akkor nevezték: a Mezőség. Északon a Szamos völgyét őrző királyi sóbánya, nyugaton a kolozsi barátok gyepűje, keleten a Kendék Marosparti szállásai, s délen pedig az aranyosi és tordai hegyek határolták ezt a bölény lakta vidéket, ahol egyéb sem volt, csak tó,...

Tarcal honfoglalás kori település, a Zempléni-hegység legdélebbi peremén fekszik. A világhírű Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legkiválóbb bortermelő helye. A birtokot Árpád ajándékozta Turzul vezérnek egy lovasversenyben elért győzelem fejében. A község építészeti emlékei nagyrészt a Rákóczi-családhoz fűződnek, majd a birtokok elkobzása után a koronauradalomhoz kötődik a történetük. A volt királyi...

 „Udvarhelyszék székely anyaszéknek neveztetik azért, mert régente a székelyek főkapitánya legtöbbször itten lakott, itt tartattak a székely nemzeti gyűlések. Felülete hegyes, kevés térhellyel, keleti és északkeleti oldalán roppant havasok és ezekből kinyúló rengeteg erdőségek borítják. Ezen hegységek közé öt folyam völgye s azok számos mellék-csermelyeinek szűkebb völgyei nyomulnak be.” Ott...

Hercegkút 45 kilométerre található Felsővadásztól. Hercegkút is a Rákócziak uradalmához tartozott. 1750-ben jött létre, amikor a Rákóczi-szabadságharc miatt elnéptelenedett területre Trautson herceg, akkori földesúr, német telepeseket költöztetett be. A település akkor az ő nevét viselte, Trauczonfalvának hívták. A betelepített németek főleg szőlőtermeléssel, szőlőgazdálkodással foglalkoztak. A faluban minden házhoz tartozott...

Zoborvidék a szó szoros értelmében „egyedül álló” történelmi tájegység. Nem csak legendás csúcsa, a Zobor-hegy, de a két oldalán meghúzódó honfoglalás-kori magyar falvak is misztikus örökséget rejtegetnek. A tatároktól a benesi dekrétumokig ahogy rostálta, úgy össze is kovácsolta a sok csapás az itt élőket, mert erősen élt a lelkekben...