Maga a Kis-Kárpátok nem tartozik a Kárpátok leglátogatottabb hegységei közé, sőt kárpáti hangulatot sem igazán áraszt, de a mészkőszirteken ülő várak, a hegylábon épült várkastélyok mégis különlegessé teszik. Dévénytől Csejtéig, Detrekőtől Szomolányig számos híres magyar család adta egymásnak a kulcsot egy olyan tájban, amely egész történelmünk során nagyon fontos szerepet játszott. Szívesen mesélnek erről a Hegyentúl székely gyepűőrei, Nagyszombat jezsuita szerzetesei, az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyba sereglett követei, de akár Pázmány Pétert, vagy Báthory Erzsébetet is útitársul fogadhatjuk, ha erre járunk.
Vagy éppen Árpád fejedelmet, ugyanis a Dévényi-kapun nem csak a nyugati szél, vagy netalán „új idők, új szelei” áramlottak be az évszázadok során. Szent István korában itt szerveződik meg Pozsony és Nyitra vármegye, és itt is kiépül a nyugati gyepű a Morva mentén székely határőrökkel. Szükség is van a határvédelmi rendszerre, mert a XI. századtól egyre szaporodnak a cseh és német betörések. Aztán jön a török, és 1536-tól 1848-ig Pozsony Magyarország fővárosa és egyben a koronázó város lesz, míg az esztergomi érsekséget 1822-ig Nagyszombat fogadja be. A magyar vonatkozások sora sokáig folytatható, egy azonban biztos: a Kis-Kárpátokon innen és túl is temérdek emlék köt bennünket a nyugati gyepű vidékéhez.
A Dévényi-szorosból egykori fővárosunkba, Pozsonyba látogatunk, majd a Kis-Kárpátok várait látogatjuk végig. Csejtéről Nagyszombatba megyünk, majd átkelünk a Hegyentúlra, ahol Szakolcától a Morva mentén ereszkedünk vissza Dévényig.
Pozsony autóbusszal az M1-es autópályán könnyedén és gyorsan elérhető, miként vonattal is. Kalandos utazást ígér a hajóval való utazás, amelyről a Mahart oldalán tudhatunk meg többet: https://www.mahartpassnave.hu/hu/
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek Pozsony és környékének úticéljai: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Amennyiben magyar iskolával is fel szeretnénk venni a kapcsolatot, esetleg közösen bejárni az alábbi helyszíneket, a következő iskolát ajánljuk:
Pozsony, Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium: https://mtag.sk/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Kislévárd, Rudavai autókemping: http://www.autokemprudava.sk/sk/
Dévény
Még az is lehet, hogy Árpád vezér 907-ben itt állt fent a dévényi sziklákon, és nézte a nyugat felé menekülő tönkrevert német sereget. Tudta, hogy ettől tovább nagyon már nem kell menni, nekünk éppen elég lesz a Kárpát-medence is. Aztán lelki szemeinkkel magunk elé képzelhetjük a gőzöst, amely itt úszott Bécs felé. Fedélzetén száztagú küldöttség, köztük Kossuth, Batthyány, akik még most is a felirati javaslat fölé görnyednek, és próbálnak azon javítgatni még egy kicsit, ha már Bécsben borítékolható a siker. Egy másik hajót is látunk, rajta több száz országgyűlési ifjú, kik szintén a Burgba igyekeznek, nyomatékosítandó a magyar nemzet kívánságait. Két nap múlva, 1848. március 17-én látjuk őket ismét, ahogyan Pozsony felé viszik a magyar szabadság ígéretét, és az első magyar miniszterelnököt. Jött aztán egy újabb hajó 1849 áprilisában, rajta a félnótás V. Ferdinánddal, hogy egy komédia keretében szentesítse az áprilisi törvényeket. Talán még könnyek is csillogtak a szemekben, holott az egész színjáték az időhúzásról szólt. Sok minden tört már be ebbe az országba a dévényi kapun…
De nem kell feltétlen a Duna felé tekintgetni, mikor a dévényi vár romjai közt rég elfeledett legendákra bukkanhatunk. Itt van mindjárt Dévényi György története. Mikor a török Bécs ellen vonult, hónapokig ostromolta Dévény várát, mindhiába. Ahmed bég követet menesztett hát a várat védő Dévényi Györgyhöz, hogy ő most már elmegy, feladja ezt a hiábavaló ostromot, tisztelje meg hát őt a várkapitány úr egy búcsúvacsorával. Ismerte Dévényi a törökök módszereit, elbúcsúzott hát szeretett feleségétől, és elment Ahmedhez. A vacsora végéig nem is volt semmi baj, de ekkor a bég lefogatta Dévényit, és másnap hozzálátott az ostromhoz.
A várkapitány utolsó parancsa azonban az volt, hogy a várat semmi esetben, még az ő foglyul ejtése esetén sem lehet feladni, így a török kénytelen volt dolgavégezetlenül elvonulni, a rabot pedig a Héttoronyba küldeni. A vár megmenekült, Dévényiné azonban ott állt férje nélkül. Összeszedte hát minden vagyonát, és Sztambulba utazott, hogy a szultán palotája előtt énekeljen éjszakánként. A szultán felfigyelt a szép dalra, maga elé hívatta az asszonyt, aki megtanította dalait a szultán legkedvesebb feleségének. Cserébe bármit kérhetett, ő persze férje szabadságát kérte. Ha a dévényi várnál lévő Asszonykő-sziklára tekintünk, ne feledjük, hogy az a hű feleség emlékét őrzi. A vár többi köve, sziklája pedig őrzi a Baziniak, a Szentgyörgyiek, a Báthoriak, a Keglevichek, a Palocsaiak, a Bethlenek, a Pálfyak emlékét, kik itt vannak még minden kis zugban. Őrzői voltak ők a Porta Hungaricának, figyelték, ahogyan ballag a vén Duna.
Napoleon katonái 1809-ben minden különösebb ok nélkül lerombolták a várat, aztán jöttek a csehszlovák légiók, akik az itt 1896-ban emelt millenniumi emlékművet pusztították el. A vár alatt, a duna-parti emlékmű annak a sok száz, köztük több magyar mártírnak állít emléket, akik a csehszlovák kommunista vészkorszak idején próbáltak itt a vasfüggönyön túlra menekülni, de a szabadság helyett golyószóró várta őket. A vár falairól festői kilátás nyílik a fellegvárra, a legendák fölött őrködő Apáca-toronyra, a Kis-Kárpátok vonulataira, a Hainburgi-rög között áttörő Dunára és régi nyugati határfolyónk, a Morva dunai torkolatára. A vár honlapja: https://www.muzeum.sk/hrad-devin.html
Pozsony
A várossal való ismerkedést érdemes magánál a négy saroktornyos várnál kezdeni, melynek tömbje minden irányból már messziről kiemelkedik. Pozsony első vára valószínűleg 1000 körül épült, amikor Szent István királyunk várispánságát megalapította, s nevét is talán első ispánjáról, Posról kaphatta. 1211-ben itt jegyezte el Lajos türingiai őrgróf Árpád-házi Szent Erzsébetet, amire a vár kertjében a legújabb időkben felállított szobor is emlékeztet. A vár állta a tatárok, husziták, törökök ostromait, többször is átépítették, és a történelem során megannyi gazdát cserélt. 1811-ben a kapuőrség rakott egy kis tüzet, a vár pedig leégett, falai csonkán álltak XX. századi újjáépítéséig.
Ma a „Szlovák Nemzeti Múzeum” kapott benne helyet. Pedig volt idő, amikor még itt, a vár Korona-tornyában őrizték a Magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket. Ez még a török időkben volt, amikor Buda eleste után Pozsony lett a főváros, és 1563 és 1835 között odalent, a vár alatt a híres Szent Márton dómban 11 magyar királyt és 8 királynét koronáztak. A 14. századi eredetű híres koronázó-templom 85 m magas tornya tetején ma is ott tündököl az aranyozott magyar Szent Korona 1 méteres és 3 mázsás másolata. (Honlapja: https://dom.fara.sk/hu/) A Dunán átívelő Új Hídnál a híres 18. századi „Jó pásztor ház” egyik kiemelkedő példája a pozsonyi rokokó építészetnek. Az óvárosba Pozsony középkori erődrendszerének egyetlen megmaradt kapuján, az 1411-ben épült Szent Mihály-kaputornyon léphetünk be. A Mihály utca, Pozsony kusza történelmi belvárosának ütőere. A hangulatos sétálóutcában minden van, amire korunk turistái vágynak: szépen felújított múltidéző műemlékek, a földszinten divatos üzletek, és kiülős sörözők hívogatnak.
A díszlet még a régi, a főtér polgárházai is a magyar múltról mesélnek, élükön a 15. századi régi Városházával, ahol egykor a város ügyeit intézték. Itt áll a ferencesek temploma és kolostora is, amit még IV. László alapított 1290-ben. Az 1760-ban épült Grassalkovich-palotában, ahol egykoron Joseph Haydn mutatta be legújabb szerzeményeit, ma már Szlovákia államfője lakik. A XVIII. századi Erdődy-palota, vagy a Wittmann-Pauli palota mellett van még egy igen nevezetes épület. A török elől Nagyszombatra menekült esztergomi hercegprímások ugyanis itt, Pozsonyban építtettek maguknak palotát. A Prímás-palotát igazán az utolsó rendi országgyűlés tette híressé, ahol 1848 idusán Kossuth felirati javaslata győz Széchenyi ellenében, hogy aztán az országgyűlési küldöttség máris Bécs felé hajózzon a követelésekkel. A palota aztán Görgey főhadiszállásaként is funkcionál, és stílszerűen itt írja alá Hajnau pár hét múlva az aradi tizenhárom halálos ítéletét is. És ha már forradalom: Petőfi sokszor meggyalázott szobrát egy bekamerázott parkba költöztették, míg az evangélikus temetőben megannyi magyar közt ott van a forradalom nyomdászának, Heckenast Gusztávnak a sírja is. A város megtekintése után érdemes feltúrázni a Pozsony fölé emelkedő Zerge-hegyre, ahonnan pazar kilátás nyílik.
Máriavölgy
1030-at írtak, mikor felfedezte magának a mai Máriavölgyet egy remete, aki nagyon jól elvolt ezen az eldugott helyen. A közeli kereskedelmi út azonban sok csavargót, rablót csábított ide, amit a mi remeténk hamar megunt, és az általa faragott Szűz Mária szobrot egy közeli kútba rejtette el, majd máshol keresett magának új kezdetet. Évek múltán egy rabló telepedett meg a kút közelében, akinek két torzszülött gyermeke született.
A rabló a csapás hatására az imádság felé fordult, aminek meg is lett az eredménye: az álmában megjelenő Szűz Mária azt parancsolta neki, mossa meg a kút vizében a gyermekeit. Miközben gyermekei emberi ábrázatot nyertek, a rabló megtalálta a szobrot, melyet az örömében épített kápolna oltárára helyezett. A csodának hamar híre ment, a völgy zarándokhellyé vált. Nagy Lajos 1377-ben a pálosoknak adományozta a völgyet, mely a török időkben értékelődött fel, mikor ide menekítették a pálosok megmaradt értékeit. Miután Bethlen Gábor katonái 1618-ban kifosztották, Thököly Imre csapatai pedig 1683-ban felgyújtották az ide épített templomot, a pálosok még szebb épületegyüttest varázsoltak Máriavölgybe, mely ma is teljes pompájában áll és várja a határtalanul program diákjait.
Detrekő
Detrekő vára királyi határvárként épülhetett. Oklevélben először 1273-ban szerepel, amikor II, Ottokár cseh király sikertelenül ostromolta. Birtokolta a Kőszegi család, majd 1366-tól királyi vár volt. Csák Máté sem tudta elfoglalni, majd 1394-ben Zsigmond király Stiborici Stibornak adományozta. A Balassák kezében is volt, és itt élt, itt írta legjelentősebb műveit Bornemisza Péter, Balassi Bálint nevelője.
A vár a mohácsi vész után került véglegesen a Pálffy család birtokába, a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok rövid időre elfoglalták. 1707-ben a vár alatti csatamezőn szenvedett vereséget az Ocskay László vezette kuruc sereg a labancoktól. A vár e harcok során romba dőlt, a Pálffyak sorsára hagyták, és leköltöztek a faluban felépített négytornyos reneszánsz kastélyukba. A Kis-Kárpátok ormain jó néhány vár mesél a viharos évszázadokról; Jókő, Borostyánkő, Éleskő, Korlátkő várai remek túracélpontok, de a hegység lábánál fekvő Vöröskő is megér egy kirándulást.
Szomolány vára
Határőrvárnak építették a magyar királyok Szomolányt, melyben székely, besenyő és úz őrség volt hivatott védeni a hegyi átjárót. Baziniak, Szentgyörgyiek, Guthi-Országhok birtokolták évszázadokon át, később Erdődy Gábor horvát bán, míg a Pálffy-családé 1770-ben lett. 1704-ben Bercsényi itt győzte le a labanc hordákat, és ne feledkezzünk meg egy helyi legendáról sem: valamikor az Árpádok idején a vár ura jobb szeretett Pozsonyban tartózkodni, mint Szomolányban. A várat Széki Gáspár várnagyra bízta, akinek volt egy beteges kedvtelése: előszeretettel kínozta a várszolgákat.
Egyik alkalommal Pozsonyba küldte az egyik szolgát, Puttonyos Jánost, akinek meghagyta, hogy egy napja van visszaérni, különben feje vétetik. A lehetetlen küldetést egy csoda mentette meg: a pozsonyi úton az égből egy szekér érkezett János mellé, mellyel pillanatok alatt Pozsonyban termett, és még aznap vissza is ért, mire a kegyetlen várúr ijedtében összeesett és meghalt. Az impozáns vár honlapja: https://kcsmolenice.sav.sk/
Csejte vára
Csejte vára volt Csák Máté kezén, és birtokolta Stibor vajda is. Csejte azonban nem róluk, hanem Báthory Erzsébetről nevezetes, aki 16 évesen ment férjhez Nádasdy Ferenchez, a csejtei vár urához. Özvegy volt már 1610. december 29-én Erzsébet asszony, amikor megjelentek Thurzó György nádor poroszlói, és egy névtelen feljelentés alapján őrizetbe vették négy szolgálójával együtt. A Thurzók nagybiccsei várában kínvallatás alá vették a szolgálókat, aminek hatására azok 30 és 50 között nevezték meg azon fiatal lányok számát, akiket a grófnő megkínzott és megölt, hogy utána a vérükben fürödve örök fiatalságot nyerjen. Az ítélet megemlített egy megtalált összeírást is, amin a megölt lányok száma 650 volt. Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. Báthory Erzsébet hiába követelte meghallgatását, őt sohasem kérdezték meg a vádakat illetően. A négy szolgálót megcsonkítottak és elevenen megégettek, míg a grófnőt élve befalazták Csejte várában. Egy kis nyíláson át etették a megtébolyult Báthory Erzsébetet, aki három és fél év múlva, 1614-ben halt meg. A koncepciós per mögött politikai intrikát, királyellenes összeesküvés megbüntetését, családi birtoklásvágyat rebesgetnek. Rehabilitációját mindenesetre jól szolgálja a 2008-ban bemutatott Báthory című film is, ami a történeten túl elég jó tablót ad a korabeli Magyarországról is. A csejtei várat I. Lipót kobozta el a Nádasdyaktól, amiért Báthory Erzsébet unokája, Nádasdy Ferenc országbíró részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Az erődítmény a Rákóczi-szabadságharcban megsérült, azóta is romos, de mindenképp érdemes felkapaszkodni falai közé.
Nagyszombat
Nagyszombatról azt mesélik, hogy olyan hosszú városfalat építettek elődeink, hogy sokáig képtelenek voltak a falakon belüli területet belakni, így a polgárházak mellett gyümölcsöskertek is díszítették a várost. Csupán a XIX. században lép túl a téglából húzott falakon Nagyszombat fejlődése, de ne rohanjunk ennyire előre az időben.
A várost a Kisalföld és a Kis-Kárpátok találkozásánál, a Csehországba vezető kereskedelmi út mentén alapították német kereskedők. Hamar magyar szóval telt meg a IV. Béla által 1238-ban szabad királyi városi rangra emelt Nagyszombat, mely – nem árulunk el nagy titkot – a szombatonként tartott vásárról kapta nevét. Királyaink gyakori vendégek voltak itt, sőt Nagy Lajos itt adta vissza lelkét Teremtőjének. Halálának helyszínét, a gótikus házat 1947-ben bontották le, jelenleg egy modern postaépület áll a helyén. A háborúk ez után sem kerülték el a várost, hisz jártak itt a husziták, Bethlen, Bocskai, Thököly és Rákóczi hadai, 1848 decemberében Guyon Richárd határában ütközött meg az osztrákokkal. Nagyszombatról mégsem a nagy csaták jutnak az ember eszébe, sokkal inkább az, hogy a török elől 1543-ban ide költözött az esztergomi érsekség. Ez új fejezetet nyitott a város történetében, hisz ez után innen igazgatták a magyarországi katolikus egyházat, Nagyszombat lett a magyar kultúra központja. 1635 májusában Pázmány Péter jezsuita egyetemet alapított itt, így a település az ellenreformáció bázisává is vált. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára, ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem.
No de hol is hagytuk el… no igen, a városfal, mely több helyen nincs már meg, ám így is van egy impozáns kapu, ahol beléphetünk az óvárosba. Magyar szót gyakran elcsípni az utcákon, ám ez mind az idelátogató magyar turistáknak köszönhető. Magyar ugyanis szinte mutatóban sem maradt abban a városban, amelynek még száz éve is egy harmada magyar volt. Az 1848-as emlékmű is elkerült a főtér központi helyéről, és a temetőbe lett száműzve. Azonban az egész magyar múltat eltűntetni már csak azért sem lehet, mert akkor nem maradt volna semmi más, csak a szocialista realizmus. Az pedig nem olyan szép, mint ahogy a világmegváltók egykoron gondolták. Így maradt a gótika, a reneszánsz és a barokk, melynek emlékeibe szinte minden sarkon belebotlunk az óvárosban. Itt van mindjárt a Szentháromság-tér, melynek északi végén ott magasodik az 1574-ben épült Várostorony. Innen egy szűk utca vezet az ún. „Kis-Rómába”, ahol az egyházi épületek találhatók. A káptalansor, a szeminárium (ahol Kodály is érettségizett, és ahol 15 évesen megírta Stabat Mater-ét), a Pázmány-palota és a plébánia felett ott áll a város jelképe, a Szent Miklós plébániatemplom. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a XVI. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. Innen észak felé sétálva eljutunk az egyetemhez és a székesegyházhoz, melyen rövid felirat igazítja el a magyar múltban kétkedőt: Comes Nikolaus Esterhazy. De nem csak a jezsuitáknak van temploma a városban, hanem az orsolyitáknak, a pálosoknak, a ferenceseknek, a klarisszáknak, az irgalmasoknak, és a Szentháromság rabkiváltó rendjének, a trinitáriusoknak is. Nagyszombat mindenképp megér egy misét.
Szakolca
„A hegyen túli részen nevezetes hely Szakolca. Jó bort termő szőlőhegyek aljában, termékeny rónán fekvő csinos város, az országnak egyik legkisebb, szabad királyi jellegű városa.” (Lovcsányi Gyula: Nyitramegye)
A morva határon fekvő város központjában a Szakolcának előjogokat adó Nagy Lajos király szobra hirdeti a magyar időket, amelyekről tudni kell, hogy 1108-ban itt született II. Béla királyunk. A török nem ért el idáig, így a város régi épületei igen jó állapotban értek a 21. századba. A Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma gótikus eredetű, 1372 után kezdték építeni, a 15. században gótikus stílusban, később reneszánsz stílusban építették át. A város legrégibb ma is álló épülete a Szent György-körtemplom a 12. század óta a hit bástyája a város felett. Sok szerzetesrend telepedett le a városban. A ferencesek után a 17. században megérkeztek a jezsuiták is, akik a templomuk mellett iskolát is alapítottak. A katolikus főgimnáziumban tanított 1911 és 1913 között a költő, Juhász Gyula is. A kollégiummal szemközti Gvadányi-kúriában töltötte élete utolsó éveit a neves lovassági tábornok és költő, gróf Gvadányi József.
A közeli Morván hajókirándulást is tehetünk, de ha van elég időnk, a folyó mentén futó kerékpárúton 2 napos túrával Dévényig ereszkedhetünk. Közben olyan helyeket ismerhetünk meg, mint az Árpád-kori Kopcsány Antiokheiai Szent Margitnak szentelt kápolnája, a habánok egykori székhelye, Nagylévárd vagy Erdőhát központja, Malacka. Utóbbi a 17. században a Pálffyaké lett, akik a városszéli hatalmas park közepén építtették fel kastélyukat, ahonnan három évszázadon át igazgatták malackai birtokaikat. Ők hívták be a jó ferences barátokat, akik 1652-ben kolostort, mellette a Szeplőtelen Szűz tiszteletére templomot építettek. A kolostorban ma is megvan a szent lépcső, amelynek építőköveit Rómából hozták. A scala sancta kivételes búcsújáróhely. A Jézus Pilátus házában megtett útját jelképező lépcsőn a zarándokok századok óta térden kúszva járulnak az oltár elé.Malackán ne feledkezzünk meg az egykori magyar kormányfőről, a kacskaringós politikai pályát befutó Friedrich Istvánról sem, az egyetlen magyar miniszterelnökről, aki tagja volt a magyar labdarúgó válogatottnak. A szakolcai vízicentrum oldala: http://prvaplavebna.sk/
