„Csíkország, ez a görbe országrész a maga különös népszokásaival, lakóinak csavaros észjárásával, vallás- és nemzettörténeti emlékeivel, hegyeinek változatos szépségével és számos gyógyhelyével a leggazdagabb kutatási területet nyújtja természettudós, népbúvár és természetjáró számára egyaránt. A csíki néplélek pedig a fenyvesnek, a napsütötte havasi legelő illatának s a metsző, velőkig ható száraz csíki fagynak csodálatos keveréke. Viselete híven visszaadja művészi érzékét. A hegyek közé zárt, csendes földdarab, Csíkország megismerése rendkívül érdekes és érdemes feladat.” (B.B.: Egy kis körséta Csíkban, 1938)
A Csíkországba látogatót hamar rabul ejti a titokzatos táj és nem ereszti könnyen tovább. A Hargita és a Csíki-havasok hegyláncai közötti Csíki-medence az ősi magyar történelmi emlékek, legendás helyszínek és természeti kincsek kiapadhatatlan forrása. A Keleti-Kárpátok nyújtotta természetes védelmet a gyepű őrzői erdőtemplomokkal és várakkal is megerősítették. A történelem során igen sokszor kellett védelmezni az ősi jussot, de a székelyek minden körülményben kiálltak szabadságukért. Épp ez a hajthatatlanság az, ami megtartotta az égbe kiáltó szirtek, szűk szorosok, suttogó fenyves erdők, hegyi kaszálók és a bércek árnyékában megbújó csíki székelységet.
A történelmi Csíkszékhez tartozó Kászonokból indul utunk. Innen a Nyerges-tetőn keresztül kelünk át Alcsíkba, amelyet bejárva aztán a Rugát-tetőn átkelve hagyunk el az Úz völgye kedvéért.
Budapesttől Alcsík 9 órás autóbuszutat jelent, ezért ide érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek az alábbi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Magyar tannyelvű általános iskolákat Alcsíkban a következő településeken találunk: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu, Tusnádfürdő, Lázárfalva, Csíkkozmás, Csíkszentimre, Csíkbánfalva, Csíkszentgyörgy, Csíkmindszent, Csíkszentimre, Csíkszentkirály. Az alábbi linkre kattintva megtaláljuk elérhetőségüket is, ha fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot:
Középiskola Alcsíkban:
Csíkszentmárton, Tivai Nagy Imre Szakközépiskola: https://tnisanmartin.webnode.hu/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Tusnádfürdő, Kemping: https://tusnadcamping.ro/hu/home-hu/
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/2._Tusnadfurdo__Kemping.jpg)
Kászonok
„E havastáj egyike honunk legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit. Most pedig lássuk, hogy az ember hol választott tanyát? e vidék melyik zugába huzta meg magát? hol van az a Nagy Kászon? Fel-Tiz, Altiz és Impér hajdan mind külön faluk, most tökéletesen össze vannak épülve, s az alább fekvő Jakabfalva is alig van nehány száz lépésre. E faluknak csinos szép házaik vannak, s a falu között átfolyó Kászon pataknak ezüst tükrökben lerohanó zuhatagjai nem egy meglepő festői pontot tárnak fel. A lakosok nagy része törzsökös székely.” (Orbán Balázs)
Hargita megye délkeleti csücskében, úgy 700 méteres magasságban elterülő Kászonszék 5 falujában alig 3000-en élnek, döntő többségükben magyarok. Gázon horka népének leszármazottai századokon át védték az ezeréves határt. Kászon önálló szék, itt nincsenek se városok, se tanyavilág, hanem egy sajátos település-szerkezet jellemzi: hosszú főutcákkal, apró mellékutcákkal és azok mentén a hagyományos népi építészet remekeivel. A medence központi települése, Kászonaltíz. Az Altíz megnevezés azt a határőrzéshez, katonáskodáshoz kapcsolódó gyakorlatot idézi fel, mely szerint régen tizesekben, százasokban, azaz tizedekben és századokban vonultak hadba a székely vitézek, ha a hon ezt követelte tőlük. A kászoni falvak szerkezete, neve még ma is őrzi e katonai szerveződés emlékét. „Olyan a tudás vallásosság nélkül, mint a fény láng nélkül: világít, de nem melegít.” Ez van a nagykászoni iskolára írva, meg még annyi, hogy „a tudomány és erény díszére”…
Nyerges-tető
Van ott a Csíki-havasok és a Torjai-hegység közt egy nyereg, amely a Háromszéki-medence és a Csíki-medence közti hágó is egyben. De talán itt adjuk is át a szót Kányádi Sándornak: „Úgy is hívják: Nyergestető: egyik kengyelvasa: Kászon, a másik meg, az innenső, itt csillogna Csíkkozmáson. Nemcsak szép, de híres hely is, fönn a tetőn a nyeregben ott zöldellnek a fenyőfák egész Csíkban a legszebben, ott eresztik legmélyebbre gyökerüket a vén törzsek, nem mozdulnak a viharban, inkább szálig kettétörnek. Évszázados az az erdő, áll azóta rendületlen, szabadságharcosok vére lüktet lenn a gyökerekben, mert temető ez az erdő, és kopjafa minden szál fa, itt esett el Gál Sándornak száznál is több katonája.”
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/13._Nyerges-teto.jpg)
Régi korokban nem volt ám olyan könnyű hadi vállalkozás a Csíki-medencébe bejutni, hiszen azt minden oldalról hegyek veszik körül, egyedül az Olt távozik a Tusnádi-szoroson belőle, ám a szoros is könnyen védhető. Sok választás nem lévén, az idegen hadak a 878 méter magas Nyerges-tetőn keresztül próbáltak Csíkra törni a történelem során jó párszor. Ám a székelység ott állt a tetőn 1550-ben, és ha már ott állt, szét is verte a török által Erdélyre küldött oláh sereget. Ott állt a székelység 1660-ban is, mikor Barcsai Gábor Háromszéket dúlta. Innen üzenték meg neki, hogy Csík felé ne jöjjön, mert ők az utolsó emberig fogják védeni határaikat. Barcsai pedig nem jött.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/19._Nyerges-teto.jpg)
1849 forró nyarán újabb viharfelhők gyülekeztek a Nyerges felett. Mikor már minden veszve volt, Tuzson János honvédőrnagy csekély seregével visszavonult Háromszék felől Csíkba, nyomában az orosz és osztrák erőkkel. Július 31-én Kászonba érve meg is ütközik az őt üldözőkkel, majd Gál Sándor tábornok parancsára felhúzódik a Nyerges-tetőre. Itt augusztus 1-jén 200 honvédjével és pár ágyúval várja az országúton felfelé özönlő, mit sem sejtő oroszokat. A lőtávolba érő kozákokat kartácstűz söpri el újra és újra. A legenda szerint nemcsak azzal lett a Nyerges-tető a Székely Termopülé, mert egy csekély sereg hősiesen védte hazáját a nagyságrendekkel nagyobb idegen haderő elől, hanem azzal is, hogy itt is akadt egy Efialtes (jelesül egy román pásztor), aki a védők hátába vezette a támadókat. Tuzson számolva a bekerítéssel, szakadatlan ágyúzás közben vonult vissza maradék honvédjével Tusnádra, majd csatlakozott Gál Sándor visszavonuló hadosztályához.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/16._Nyerges-teto.jpg)
A Nyerges-tető 1849 után titkos zarándokhellyé vált. Az áldozatok tömegsírjára fűszálakkal kötöttek össze fenyőgallyakat keresztté, hogy a szabadságharc hősei ne jeltelen sírokban nyugodjanak. A környékbeli falvak lakói kövekből rakták ki a sír szélére Petőfi sorait: „kik érted haltak szent világszabadság”. A legkilátástalanabb időkben egy fatáblára írták a következőket: „a hon, melyért véretek folyt, az a hon volt, nincs, elveszett”. Mikor aztán már lehetett, 1897-ben emlékművet állítottak a nyeregben 5000 ember jelenlétében, kik közt ott állt az akkor 72 éves Tuzson János is. A kommunizmus idején persze nem volt ajánlatos itt emlékezni, de 1990 után újra életre kelt a Nyerges-tető és környezete. Mára kopjafaerdő borítja a hágó legmagasabb pontját, mely méltó emléket állít a székely hősöknek. Ma már minden március idusán, és augusztus elsején zarándokhellyé válik a Nyerges, ahol több ezren róják le kegyeletüket azok előtt, kiknek „hőstettükről nem beszélnek, hírük nem őrzi legenda, dicsőítő harci ének, csak a sírjukon nőtt fenyők, fönn a tetőn, a nyeregben,s azért zöldell az az erdő egész Csíkban a legszebben”. Ahogyan Orbán Balázs is megírta: „e harcok nincsenek eredmény nélkül: azok erkölcsi nagyságuk egész fényében állnak a világ előtt, és e szent szabadság érdekében kiontott vér bizonnyal gyümölcsözni fog, s eredményes lesz, ha nem is a küzdőkre, de bizonnyal azok utódaira nézve”.
A hágóban lévő Nyergetető Történelmi Kávéházban a helytörténeti információkon kívül az ide betérők ízelítőt kaphatnak a 48–49 es szabadságharcunk tárgyi és írásos emlékeiből: https://www.nyergesteto.hu/hu/
Szent Anna-tó
A Csomád-hegység a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, amely még 30000 éve is aktív volt. Ezzel magyarázhatók az olyan utóvulkáni jelenségek, mint a mofetták, a kénes kigőzölgések, a számtalan borvízforrás, és az éppen megmaradt kráterek. Az egyik kráter a Mohos-tőzegláp, amelyben vízzel már nem, csak sűrű lápnövényzettel, tőzegmohával találkozni. A másik kráterben ellenben ott csillog Európa egyik legszebb krátertava, a Szent Anna-tó. A néphagyomány persze nem mindig esik egybe a geológusok véleményével. A rege szerint valamikor régen egy égig érő bérc emelkedett a tó helyén, vele szemben pedig egy másik kopár csúcs ostromolta a hegyet. Mindkét hegy tetején egy-egy vár állt, amelyet két gonosz testvér, Sándor és Gáspár épített. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyörű lószerszámmal ellátva befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát. Errefelé azt mondják: ha nem hiszed, járj utána!
Tusnádfürdő
„Ott, hol az Olt folyó tátongó rést ütött a Hargita sziklavárán, a regényes tusnádi szorosban, fenyvesektől benőtt hegyek által védett helyen fekszik Erdély gyöngye: a szép Tusnád fürdő. A Csomag nyugati lejtőjén buzognak fel a tusnádi ásványvíz-források. A telepnek sétaútjai felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek közt a hegyek ormaira. A legtöbben azt az utat járják, mely a fürdő fölött kiemelkedő Apor-bástyára vezet. Egy festői formájú magas szikla-szál ez; a tetejére épített csinos szétnéző toronyból szép kilátás nyílik a szemben fekvő Sólyomkőre, a fürdőre, az Olt völgyére és a szomszéd hegyekre.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)
Tusnádfürdőn már 1842-ben megalapították az első gyógyfürdőt. 1849-ben Gál Sándor itt vívta utolsó nagy csatáját a muszka ellen, amely során a fürdő is tönkrement. 1852-ben Ferenc József járt itt, és elrendelte a fürdő újjáépítését. 1868-ban vegyészek elemezték ki a forrásokat, innentől számítható a gyógyhatású borvizek ipari méretű hasznosítása. Mára Tusnádfürdő legendás fürdőhellyé avanzsálódott, ahol esténként könnyű medvével találkozni.
Csíkszentsimon
Az Olt menti Csíkszentsimon nemcsak színtiszta forrásvizéről, de folyékony kenyeréről is messzi földön híres. A székely sörfőzés sok évszázados hagyományát 2014-ben elevenítették fel Szentsimonban, amikor elővették a régi recepteket és elkezdték főzni az igazi Csíki sört. A csíki sör manufaktúrában tett látogatás ma már fontos eleme egy alcsíki kirándulásnak.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/33._Csikszentsimon.jpg)
Itt lehet bejelentkezni: https://csikisor.hu/pages/latogatokozpont
Az alcsíki faluban Szent László emlékét is őrzik, aki a templom védőszentje, és akinek mellszobra is van a faluban.
Szentimrei büdösfürdő
Az utóvulkáni működés hívta életre a Szentimrei Büdösfürdő üdülőtelepet, ahol a turizmus a mofetták gyógyító hatására épül. Havasi környezetben ilyen magasságban ritka más helyen ennyi borvízforrás, kénes gázömlés. A mofettákat eleinte pásztorok ásták ki a saját használatukra, különleges süvöltő hangja miatt “süllögőnek” nevezték el.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/37._Balvanyos.jpg)
Nagy bőséggel áradó széndioxidos-kénes gázömlései gyógyhatásukat tekintve messze túlszárnyalják hasonló társaikat, Erdélyben csak a Torjai Büdösbarlang tesz túl rajta. Itt jegyeznénk meg, hogy Tusnádon remek borvízmúzeum található, míg Bálványosfürdő a borvízforrások Eldorádója.
Úzvölgye
Hosszan húzódik a Csíki-havasok vízválasztó gerince a csíki medencék fölé tornyosulva. Nem is gondolná a vándor, hogy a gerinceken túl milyen különleges világ tárul a szem elé. Az ország határa ugyanis az 1700-as évekig nem a természetes határokon nyugodott, hanem ott, ahol a Kárpátokból leszaladó folyók kelet felé elérték a dimbes-dombos moldvai vidéket. A Moldva felé lefutó folyóvölgyeket a Székelyföldről elcsángáltak töltötték meg élettel. A Csíki-havasokban élő csángók kapcsán sokaknak rögtön Gyimes jut az eszébe, de ne feledkezzünk meg a kissé délebbre fekvő Úz-völgyéről, melyet szintén sokat tépáztak a történelem viharai.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/41._uz_volgye.jpg)
Az Úz a Csíkszentmárton feletti Rugát-tető túloldalán ered, hogy 45 kilométeres útja után, a moldvai Dormáfalvánál a Gyimesekből érkező Tatrosba ömöljön. A folyó elnevezése a történelem homályába vesző nyelvrokonainkra, az úzokra utal, és egyúttal arra is, hogy ez a hely már a XI. században lakott volt. A Rugát-tetőről érkező Úz völgye Csinód után kiszélesedik, majd Aklos telepnél belép a Saj-havas és a Káposzta-havas tömbje közé. Ezt a szűkületet nevezik Kis-Tölgyesi-szorosnak, amelyből pár kilométer megtétele után Tábla-pusztánál lép ki a folyó. Az újra kiszélesedő völgyben épült fel a XIX. század végén Úzvölgye-telep, mely a fafeldolgozásnak köszönhetően gyorsan virágzásnak indult. A századforduló után fafeldolgozó üzem, deszkagyár, ipari vasút, iskola, kultúrház, vámhivatal, csendőrség, vendéglő jelezte egy új, 300-400 lélekszámú település születését. Az első világháborúban aztán hadászatilag is megnőtt az Úz-völgy szerepe. 1916 augusztusában, a román átállással gyorsan hadszíntérré változott a völgy, a stratégiai fontosságú Magyarós-tető birtoklásáért véres harcok kezdődtek az Itáliából hazatérő székely ezredek és a betörő románok közt.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/43._uz_volgye.jpg)
Októberre sikerült visszaszorítani a románokat, majd Úzvölgye-telepen erődítményeket építeni. Ekkor a románokat oroszok váltották, akik hosszú hónapokig hiába próbálkoztak hatalmas túlerejükkel: az Úz völgyében nem sikerült áttörést elérniük. Az oroszok háborúból való kilépése után aztán nemcsak az egész Úz-völgy került magyar és német kézre, hanem még Bukarest is, ám a sors furcsa fintora, hogy Úzvölgye-telep így is egy idegen ország közepén találta magát 1920-ra. Ez az állapot Észak-Erdély visszatéréséig tartott, ám a béke csak 4 tavaszt élt meg az Úz mentén. 1944-ben a Keleti-Kárpátok előterében hatalmas szovjet erők készülődtek, hogy a szokásos román átállásnak köszönhetően nekiindulhassanak a Kárpátok szorosainak. A védekezés itt is hősies, ám egyben reménytelen volt a hatalmas túlerővel szemben.
![](https://hatartalanul.net/wp-content/uploads/2022/01/46._uz_volgye.jpg)
A székely határvadászoktól az idevezényelt anyaországi tisztekig mindenki tisztában volt vele, hogy miféle új világ özönlik keletről a Kárpátok hágóin. Ahogyan azt az egy szorossal feljebb harcoló Sebő Ödön megfogalmazta: „már rég nem az vezérlet bennünket, hogy a hazát védjük, hanem inkább az, hogy nem akarunk bolsevizmust. Elég sokat láttunk és tapasztaltunk ahhoz, hogy azt az életet ne kívánjuk, s ha kell, a harcot is vállaljuk ellene”. A harc elbukott. A kommunista évtizedekben a helyi fafeldolgozást megfojtották, az egykori településből csak az 1942-ben épített honvédkaszárnyák vannak meg, az egykori lakosok szétszéledtek szerte a nagyvilágba. Az erdők közbirtokosai továbbra is a csíki székelyek, ám a fakitermelés hasznát a moldvai területen fekvő román erdészet teszi zsebre. Ám az Úz völgyének nem csak múltja van, hanem nagyon is dicső jelene. Ebben oroszlánrésze van azoknak, akik minden év augusztus 26-án, az úz-völgyi harcokban 1914 és 1945 közt elesett hősök emlékére tartanak megemlékezést a katonatemetőben.