Nagyszőlős és Huszt között a Tisza szűkületén jutunk át a Máramarosi-medencébe, ahol a máramarosi öt koronaváros legnyugatibb tagja, Huszt vár ránk. A Kölcsey által is megénekelt várból letekintve nagyszerű kilátás tárul elénk: nyugatra a Nagyszőlősi-hegység és az Avas-hegység közt Máramarosból kijutó Tisza völgye, keletre a már komoly magasságú kárpáti hegyek láthatók.
A huszti erősség egészen egyszerű módon került 1703. augusztus 17-én Rákóczi kezére. A fejedelem híve, Ilosvay Imre álruhában lopódzott be a várba, és a már több éve zsold nélkül szolgáló várőrségnek pontos zsoldot és jutalmat ígért az átállásért. Azok éjszaka megölték kapitányukat, és a várat átadták a fejedelem embereinek. Bécsben sokáig csak rémhírnek gondolták Huszt elvesztését, amivel nem csak a várról, hanem a máramarosi sóbányák jövedelméről is lemondhatott a császár. Sőt, a toborzások során több ezren csatlakoztak Máramarosból Rákóczihoz. Az 1705. november 11-i zsibói csatavesztést követően Erdélyből több ezren menekültek a biztonságosabb Máramarosba, köztük az erdélyi küldöttek is. Ezért is itt tartották 1706. március 8. és március 20. között az Erdély függetlenségét és a magyarországi konföderációhoz való csatlakozást kimondó országgyűlést. A következő huszti országgyűlés 1711 tavaszán tartatott volna, de Rákóczi lengyel földre távozott, így a helyszín átkerült Szatmárba, ahol Károlyi Sándor megegyezett a labancokkal.
Huszt vára már a tatárjárás előtt állt, állítólag Szent László építtette a kunok ellen. Az elbukott szabadságharc után a császári helyőrség állomáshelye lett. Végzetét mégsem harcoknak, hanem egy 1766-os villámcsapásnak köszönheti. A magára hagyott vár falai azóta dacolnak a múló idővel. A máramarosi királyi uradalom egykori központja, Huszt neve a négy kiváltságos koronaváros – Hosszúmező, Visk, Sziget és Técső – kezdőbetűiből származik. A szász kereskedők, sóbányászattal foglalkozó magyarok és földműves ruszinok lakta város képe mára alaposan átalakult, de azért ott vannak még a magyar emlékek a városban, elég elsétálni a református erődtemplomhoz és a barokk katolikus templomhoz. A Várhegy oldalában évtizedekig elhagyatva, gazzal benőve árválkodott a hazát védelmező honvédeink temetője, amelyet a hadisírgondozók mára rendbe raktak.
Husztra érdemes május második felében ellátogatni, mikor a város határában terjedelmes területen virágzik a nárcisz. Huszton a V&P Hotelben tudunk megszállni és enni (Tereka utca 5.), de aki ide látogat, az ne hagyja ki a közeli, magyar ajkú Visket, ahol virágzik a falusi turizmus. Szervezője Ötvös Ida, aki 100 embert is le tud fektetni a településen. Elérhetőség: +380672703104. A házaknál házias ízek várják a vendéget. Visk legnagyobb ünnepe a június végi Koronavárosok találkozója, melyen mind az öt koronaváros képviselteti magát. Szintén Huszttól nem messze találjuk a Sajáni-tavat, partján a hangulatos Cservona Hotellel és Étteremmel.
