A Selmeci-hegységben található város a Felvidék talán legszebb gyöngyszeme. Alapítása Árpád-házi királyunkhoz, IV. Bélához fűződik. A király a tatárjárás okozta pusztítási után, 1245 körül bajor és szász bányászokat telepített be, egyúttal a létrejött települést szabad királyi város rangjára emelte. Mivel a környék tele volt a különféle ércek és egyéb nemesfém lelőhelyekkel, hamar az ország legfontosabb bányavárosai közé sorolták.
A középkorban Európa leggazdagabb városai közé tartozott, köszönhetőn a nagy mennyiségű ezüstnek, amit itt bányásztak ki. A bányaipar erőteljes hatására, 1770-ben Mária Terézia engedélyével létrejött a világ első bányászati akadémiája Selmecen. A 18. század végére Magyarország harmadik legnagyobb városának számított csaknem 24 000 lakosával. Virágkorát is ekkor élte Selmecbánya. A 19. században a bányák fokozatosan kimerültek, a bányaipar visszaesett. Ugyanakkor jó fekvésének köszönhetően a települést elkerülte a nagyobb léptékű modern iparosodás, így városi arculatát, középkori hangulatát és barokk jellegű építészeti emlékeit sikerrel tudta megőrizni. Selmecbánya 1993-ban felkerült az Unesco által nyilvántartott világörökségi listára, melynek hatására a városi házak felújítása hamarosan megkezdődhetett. Napjainkban a város történelmi utcái, terei, meredek és kanyargós átjárói, elsőszámú turista- célpontok. Érkezéskor remek szálláslehetőségek és hangulatos vendéglátóhelyek fogadnak minket
Rákóczi-emlékek és a történelmi háttér:
A szabadságharcban Ocskay serege 1703 őszén megadásra szólította fel a várost, és a javarészt protestáns lakosság csakhamar hűséget fogadott a fejedelemnek. Rákóczihoz és a város történetéhez szorosan kötődik Hellenbach János Gottfried (1659–1728) személye is. Hellenbach korának egyik legkiválóbb orvosa volt. Gyógyításaival nem csak elismerést, hanem vagyont is szerzett. A város egyik legelismertebb elöljárója volt bárói rangban. Miután a város behódolt a kurucoknak, a báró is csatlakozott a fejedelem udvartartásához. Rákóczi Ferenc rövidesen az alsó-magyarországi kamara adminisztrátorává nevezte ki. A tanácsadói szerepeket is betöltő, immáron bányagrófi ranggal is büszkélkedő orvos, rendkívül sokat tett, hogy a kuruc seregek megfelelő és korszerű katonai ellátást kapjanak. Gazdasági ügyekben is meglehetősen nagy befolyása volt. Így a katonai gyógyászati támogatások érdekében a helyi ércbányák hozamának növeléséből keletkező bevételt is, javarészt erre áldozták. Hűségével mindvégig a fejedelem mellett állt. A szatmári béke után, ő is Lengyelországba menekült, majd évekkel később kegyelmet kapott, és visszatért Selmecbányára. Emlékét a Szentháromság terén álló egykori Hellenbach ház őrzi, ahol most bányászati és ásványtani kiállítás látható.
A város főterének közelében, a Szent Katalin templom mellett áll a híres városháza. Az eredetileg földszintes házat 1488-ban emeletessé alakították, majd a 17. század végén reneszánsz stílusúra formálták. A városháza emeleti termében került sor arra a sikertelen béketárgyalásra, melynek során 1704 októberében Rákóczi követei kezdtek egyezkedni a császári küldöttekkel angol és holland megfigyelők jelenlétében. Korábban a holland és angol követ Rákóczival Vihnyén személyesen is tárgyalt. A megbeszélésen a fejedelem egyértelmű célja, a nemzet összes sérelmének megoldása, orvoslása volt. Vihnyén korábban többször is járt II. Rákóczi Ferenc, az ottani kiváló gyógyforrásokban kezeltette betegségét.
A várost körbezáró selmeci hegyek közti katlanban a teraszosan épült házak között, meredek utcákon sétálhatunk. A szlovák városoktól eltérően nagyon kevés szocialista rombolás látszik a belvárosban, az utcakép meglehetősen egységes, a város teljes belterülete védett műemlék: hosszú főutcája, a macskaköves, sokszor turistáktól nyüzsgő forgalmas Kammerhofská és annak főtere a Szentháromság tér.
A hosszú és lejtős főtért barokk és reneszánsz házak keretezik. Közepén egy monumentális barokk kori Szentháromság-oszlop, Dionysius Ignatius Stanetti alkotása. A tér déli oldalát a 15. század végén épült gótikus Szent Katalin templom zárja le. Az egyhajós csarnoktemplom legértékesebb részei a gótikus, növénymintás díszítésű keresztelőkút és az 1506-ból származó Madonna-szobor.
A templom csak a nyári hónapokban van nyitva. A templom mellett álló karcsú, tornyos épület, az egykori városháza eredetileg a 14. században épült A ház barokkos külsejét a 18. században kapta. Érdekessége, hogy a toronyóráján lévő mutatók közül a kismutató mutatja a perceket, a nagy meg az órákat. A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található az Evangélikus Lyceum, amely 1827 és 1830 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor is. Erről az épület falán egy emléktábla emlékezik. Kicsit lejjebb, a 6-os szám alatt a már említett egykori Hellenbach-ház bányabírósági reneszánsz-barokk épületében most Bányászati Múzeum és ásványtani kiállítás látható.