A Selmeci- és Körmöci-hegység, a Madaras és a Polyána belsejében rejlő kincsek egykoron Európa szerte nagy hírnevet szereztek Zólyom bányavárosainak. De ahogyan a Felvidék szívének egykori tűzhányói már évmilliók óta pihennek, az utóvulkáni működésből fakadó ércesedési folyamat kincseit, az aranyat és az ezüstöt sem bányásszák már. A vulkanikus hegyek mellett a főleg gránitból és kristályos palákból felépülő Alacsony-Tátra érintetlen vadonja, szelíd csúcsokban tetőző, közel 100 km hosszan kanyargó gyephavas háta is mágnesként vonzza a hegyek szerelmeseit. A Garam völgyében és a hegyek szívében fekvő ékszerdobozokból mára kikopott a magyar élet, de épített örökségünk révén igazán otthon érezhetjük magunkat a Felvidék szívében.
A Zólyomi-medencét ölelő hegységekben tartott vármustra után meglátogatjuk Besztercebányát, hogy végül felemelkedjünk a Garamot útnak indító Alacsony-Tátrába.
Az egykori Zólyom bányavárosai közel fekszenek Magyarországhoz, így autóbusszal akár 3-4 óra alatt is Besztercebányán teremhetünk.
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek zólyomi célpontok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Magyar közösség híján Zólyomban nem találhatók magyar oktatási intézmények, akikkel közösen lehetne programot, kirándulást szervezni.
Ajánlott szálláshelyek a Garam vidékén határtalanul utazóknak:
Besztercebánya, Hotel Sad: https://sad.worhot.com/
Zólyom
„Nagy Lajos királyunk, látva az Óvár hanyatlását, új vár építéséről határozott. Egy vadászat alkalmával egy elbűvölő szivárvány tárult a szeme elé, melynek egyik vége épp egy dombra hajlott. Az égi jelet követve a király erre a dombra építtette új várkastélyát. Amikor már állt a büszke vár Nagy Lajos meghívta a lengyel követeket, hogy elővezesse nekik Mária lányát, akit királynéjuknak szánt. Ám az ablakon egyszer csak berepült egy galamb és nem Mária, hanem testvére, Hedvig vállára szállt. Az újabb csodás égi jel hatására döntöttek úgy a lengyelek, hogy Mária helyett Hedviget választják királynőjüknek.” A zólyomi vár legendájához már Móser Zoltán teszi hozzá: „A szivárvány kétszáz esztendővel később állítólag újra megjelent a Garam fölött. 1554. október 20-án Balassa János zólyomi főkapitány izgatottan várta gyermekének születését. S az égre feszülő szivárvány meg is adta a jelet a várva-várt fiúgyermek érkezésének. Balassa Bálint lett a fiú neve. Ő az első, világirodalmi viszonylatban is jelentős költőnk, kinek élete viharos is és napsütéses is volt.”
Így zajlott a történelem a zólyomi várpalotában, ahol 1382-ben Nagy Lajos országgyűlést tartott. Zólyom sose volt török kézen, de az erdélyi fejedelmek többször is elfoglalták. 1620-ban itt őrizték a Szent Koronát, a kuruc harcokban többször is gazdát cserélt, majd az Esterházy családé lett. Később a kincstár, majd a csehszlovák állam birtokolta, ma meg képtárnak ad helyet.
A vár alatti téren terül el Zólyom városa. A csehszlovák idők emlékei, a panelek tömbjei között a sétatér valamit még megőrzött a Királyság idejéből. Mert bőven van mire emlékezni. Például 1244-re, amikor IV. Béla királyunk kiváltságokat adományozott a településnek. A város sokáig a huszita hadak központja volt, majd Mátyás király alatt nyerte vissza régi fényét. A Szent Erzsébet-templom már 1390 óta hirdeti a fő téren a Mindenható dicsőségét.
Ahogy olvashattuk Zólyom első vára a Jávoros oldalában épült. A hatalmas kiterjedésű Óvár romjaiban is tiszteletet parancsol, Közép-Európa legnagyobb várának tartják. A hagyomány szerint falai között halt meg 1095-ben Szent László király. Innen igazgatták a hatalmas területű zólyomi erdőispánságot, amit csak a 14. században osztottak fel négy vármegyévé. Aztán fénye lassan elhalványult, majd jött Nagy Lajos és a szivárvány… Az új gazdák becsületére legyen mondva, hogy a várban két királyunknak is fából faragott szobrot állítottak. Itt őrködik Zólyom felett a városnak kiváltságokat adó IV. Béla, fején a Szent Koronával és jutott egy szobor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskájának,” III. Andrásnak is.
Gyetva
A Polyána déli lejtőit évszázadok óta pásztorkodással, famegmunkálással és földműveléssel foglalkozó hegyi népek szórványtelepülései tarkítják. Ezek központja az 1638-ban a véglesi Csáky uradalom területén keletkezett, majd később mezővárosi rangot kapott Gyetva. Az ide települt pásztornépek a környező szlovákokkal keveredve sajátos kultúrát hoztak létre. Ahogy a neves néprajzos, Divald Kornél Gyetva eredetével kapcsolatban megjegyezte: „A Szalatnya völgye népe ama bosnyák raj utódaiból került ki, amelyet a török szorított ki hazájából s Végles vára tövében Mátyás király telepített le. A Szalatnya-völgyi bosnyák ivadékok földmíveléssel és pásztorkodással foglalkoznak, s különösen híres juhászok. Egyetlen szórakozásuk a kora tavasztól késő őszig a hegyek közt bujdosó juhászoknak a muzsika s vasárnap esténkint a tánc.” A néptánc és viselet hagyományát ma is lelkesen örökítik tovább.
Az 1994-ben megnyílt Polyána-hegyaljai Múzeumban is ismerkedhetünk a tájék néprajzi hagyatékával. Divald Kornéllal szólva: „A népművészet tekintetében a község az ethnographusra nézve valóságos kincsesbánya. Az összegyűjtött tárgyi emlékek arról mesélnek, hogy is éldegélt egykor Polyána-hegyalja népe.” De nemcsak múzeumba zárva maradtak még míves darabjai a népi kultúrának: a város fölötti temetőben díszesen festett, faragott fakeresztek őrködnek az örök élet felett. A gyetvai múzeum honlapja: https://www.muzeum.sk/podpolianske-muzeum-detva.html
Végles
Úgy tartják, amikor még Korponától Lengyelországig egybefüggő erdő volt itt minden, akkor egy mókus akár fáról fára ugrálva eljuthatott az Ipolytól a Dunajecig. Ekkoriban ez a vidék még Zólyomi-erdő néven volt a magyar királyok vadászterülete, a magyar királyok pedig az erdők peremén őrvárakat építettek, ahonnan ezen várak őrsége őrizte a rendet, és a királyi birtokot.
Mikor egyszer Kun László és két kísérője eltévedt a Polyánában, éppen egy ilyen kis várnál lyukadt ki sárosan, koszosan. Persze a vár őrsége vadorzónak nézte a királyt, és nem engedte be, hisz a király fényes ruhában jár, nem így sárosan. Mikor aztán megérkezett a király teljes kísérete, a derék őröket jól megjutalmazták, a várat pedig elnevezték Véglesnek. Zsigmond, majd Nagy Lajos király után Hunyadi Mátyás is előszeretettel vadászott errefelé.
A török, majd a Thököly és Rákóczi féle kuruc szabadságharc idején a vár újra védelmi célokat szolgált. Talán a gótikus várkápolnában imádkozott a hazáért a Balassi család sarja, Bálint is. A 17. századtól a békésebb időkben az Eszterházy család élte itt fényűző életét. A kiegyezés után a volt 48-as honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós vásárolta meg a birtokot és újra vadászkastéllyá alakította. Utolsó magyarországi tulajdonosa Habsburg Frigyes főherceg volt. Aztán jött a II. világháború, a kastély kiégett, de egy orosz milliárdos befektetésének köszönhetően ma újra régi fényében ragyog. Itt olvashatunk róla többet: https://grandviglas.com/
Polyána
Az évmilliók emlékeit őrző kárpáti vulkáni vonulat egyik látványos tagja, a Polyána tűzhányó maradványa itt pihen Felvidék szívében. A történelmi Zólyom vármegyében, a sajátos néprajzzal rendelkező gyetvai völgyből kiemelkedő hegység a kialudt vulkánok közül a legnagyobbak közé tartozik Európában. Központi részét egy hatalmas kaldera uralja. Külső palástján sok helyen felbukkannak a vulkáni múlt hagyatékai, az andezit lávafolyam kővé dermedt tanúi.
Láva helyett ma már sűrű őserdők és havasi legelők, vagyis polánák takarják felszínét, vadonjai gazdag élővilágnak nyújtanak otthont. A hegy és környezete nemcsak a geológusok, de a turisták és a néprajzkutatók tiszteletét is egyre inkább kivívja. A főgerincen a piros jelzés fut végig északi irányban, miközben megmássza a hegység legmagasabb pontját, az 1458 méter magas Nagy-Polyánát is. Itt már valódi kárpáti világba csöppenünk: legfelül a fenyő az úr, kissé lejjebb pedig bükkösök elegyednek a gyertyánnal. A hegység érintetlenségének és nagy kiterjedésének köszönhetően rendkívül gazdag az állatvilág is. A hegység nyugati oldalára ereszkedve Pónik és Cserény középkori templomainak is van mondanivalója a határtalanul erre járó diákok számára: falaikat korabeli, 14. századi freskók díszítik.
Garamszeg
A település csak úgy dúskál a nemesi világ emlékeiben. Itt van például a Polthári Soós, illetve Kürtössy család öröksége, a vízivár, amit a 15. században épített egy akkor még élő, természetes Garam-szigeten, Nógrád, Hont és Zólyom vármegyék alispánja, Poltári Soós János. Azt mondják, az alispán gyakori vendége volt a költő, Balassi Bálint. A rossz nyelvek meg azt is hozzáteszik: azért, hogy bizonyos nőügyek botrányos következményei alól tisztára mossa magát. A vándor, aki Garamszegre téved, azt mondhatná: jó-jó, van egy szép kastélya, de alig, hogy lép kettőt, máris szembe jön vele egy másik. A Géczy család udvarháza már 1775-ben épült.
Kicsit visszalapozva a krónikákban: 1681-et írtunk, amikor a Sopronban összegyűlt honatyák egy artikulusban úgy határoztak, hogy a Magyar Királyság területén a protestánsok vármegyénként két helységben tarthatnak istentiszteleteket, templomuk kizárólag fából épülhet, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül. Zólyom vármegye egyik artikuláris helye éppen Garamszeg lett. 1725-ben fel is épült a törvény maximális betartásával az 1100 férőhelyes evangélikus templom. Ha tudták volna a jó soproni honatyák, mit okoznak: az artikulussal egy hazánkban egyedülálló fatemplomot teremtettek, ami ma már a világörökség része.
Besztercebánya
„Besztercebánya elbájolóan kedves és szép bányaváros, a Garam partján, a meredeken föléje könyöklő Urpin-hegy tövében, nyúlik el, a Felvidék egyik legszebb és legrendezettebb városa.” 1925-ben a jeles művészettörténész, Divald Kornél még így látta Zólyom vármegye székhelyét.
A Körmöci-hegység, a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra lábainál fekvő Besztercebánya fénykorát IV. Béla királynak köszönheti, aki szász telepesek behívásával fektette le a város alapjait. A környező hegyek érceinek köszönhetően hamar a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa lett. Korábbi gótikus arculatát az 1500-as tűzvész során elvesztette, de az újjáépítés utáni belvárosi polgárházai ma is kiemelkedő műemlékek. Divald Kornéllal folytatva: „Magva a nagyrészt XVII. századbeli palotaszerű, kétemeletes házakkal beszegett hosszúkás, lejtős, négyszögletes piac, amelynek közepén hatalmas szökőkút ontja vizét. Három felől hosszú utcák nyílnak ide, szabad bejárást engedve a környékbeli hegyvidék pompás levegőjének.”
A hajdani IV. Béla teret reneszánsz lakóházak, templomok szegélyezik, északról pedig a vár megmaradt épületei határolják. Második honalapítónknak 2021 nyara óta immár egész alakos szobra is van a történelmi városmagban. Ami a magyar és német időkben épült városmagon túl van, inkább csak azoknak tudjuk ajánlani, akik szeretik a sajátos csehszlovák hangulatot. Még azért emlékezzünk meg az Urpin hegyen lévő Kálváriáról is, ahonnan beláthatjuk az egész környéket.
Zólyomlipcse
A Garam-völgyében, az Alacsony-Tátra előterében kanyargó középkori úton, a „via magnán” jártában-keltében az ember figyelmét nem kerülheti el egy dombon emelkedő tetszetős várkastély. Alatta a kisváros, Zólyomlipcse, nevéből is adódik, szász alapítású, szabadalmát a 14. században Károly Róbert királyunktól kapta.
A pálosok is megtelepedtek itt és a középkorban volt idő, amikor a bányaváros jelentősége felülmúlta Besztercebányáét. Ez persze már csak a régmúlt, amire néhány megmaradt patinás épület és szobor emlékeztet. Vára a 13. században épülhetett, királyaink, később királynéink majd magyar főúri családok kedvelt rezidenciája volt. 1667-ben falai között halt meg az összeesküvő, Wesselényi Ferenc nádor. A 19. századi tűzvész után az 1930-as évekig árvaház működött benne. A zegzugos várkastély ma már szociális otthonként szolgál. A várkastély weblapja: https://www.hradlupca.sk/
Úrvölgy
A völgy hajdan érclelőhelyeiről volt híres, a németek főleg rézércet bányásztak itt, melyet szerte Európába szállítottak. A 17. század végén az úrvölgyi bányákban írd és mond 800 munkás dolgozott, aztán jött a hanyatlás és 19. század végén a bányákat végleg bezárták. A bányászati múltra a hegyi falu megmaradt épületei emlékeztetnek. A központban a bányaigazgatóság egykori székhelye, az úgynevezett Klopácska a 16. században épült. Ahol egykor a bányát igazgató urak sürögtek forogtak, ott most panzió üzemel.
Fatornya még megvan, de már elnémult benne a kopogtató, amely jellegzetes kereplő hangjával több száz éven keresztül, egészen 1910-ig szólította munkába a bányászokat. Megvan még a Bástya, vagy más néven „Turecká” épülete is. Az 1644-ben épült erődítményben egykor a haditechnikát és a lőszert tárolták. Az Árpád-kori plébániatemplomot 1254-ben emelték, román stílusából sokat veszített a későbbi átalakítások során. A főtérről már 4 évszázada a 162 lépcsőből álló fedett folyosón juthatnak fel a hívek Isten házába.
Alacsony-Tátra
„Az Alacsony-Tátra hatalmas hegyláncolata a Felső-Garam és Vág egymással egyenközű völgyei közt, Liptó és Zólyom megyék határán nyugat-keleti irányban húzódik. Rendkívül egységes tömegű hegység, hazánk legtömegesebb és legmagasabb hegységeinek egyike; nagy része rideg havasi vidék. Mindkét oldalt számos keskeny völgy szeldeli s sok csermely öntözi; legnagyobb részét buja növésű sűrű erdőség borítja; gerince nagyobbára havasi legelő, mely óriási területet foglal el s az enyhébb lejtőkön messzire lenyúlik.” (Pallas Nagylexikon)
Madártávlatból így fest ma is az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatának tekintélyes tagja, az Alacsony-Tátra. A Felvidék szívében, főleg gránitból és kristályos palákból felépülő hegység érintetlen vadonjai fölött szelíd csúcsokban tetőző, közel 100 km hosszan kanyargó gyephavas háta szinte mágnesként vonzza a hosszú távú gerinctúrák szerelmeseit. A hegység európai vízválasztó is a Balti- és a Fekete-tenger közt. A sok csapadék miatt a kristályos kőzetekből források, a mészkőtakaróból bővizű patakok fakadnak, illetve nagyon gyakoriak a karsztjelenségek is.
Ennek legszebb példái a Deményfalvi-völgyben láthatók jég- és cseppkőbarlangok formájában. Télen a síelők paradicsoma a hegység központi része, a Chopok csúcsa, ahova északról és délről is feljuthatunk felvonóval. Innen nincs messze a hegység legmagasabb csúcsa, a Gyömbér, melynek ormát kettős kereszt díszíti. Innen jó idő esetén belátni a Felvidék nagy részét.
A Deményfalvi Szabadság barlang honlapja: http://www.ssj.sk/hu/jaskyna/4-demanovai-szabadsag-barlang
A Deményfalvi jégbarlang honlapja: http://www.ssj.sk/hu/jaskyna/5-demanovai-jegbarlang
Információk síelőknek a Chopokról: https://sielok.hu/siterep/chopok/ és Dóvalról: https://sielok.hu/siterep/donovaly/
