„A magas hegységektől környezett és borított Liptó megye tájképi szépségekre és vadregényes jellegére nézve hazánknak legszebb, legérdekesebb részei közé sorozható. A felhőkbe meredő hegyormok megszaggatott csúcsaikkal, s fenyveserdő borította oldalaikkal tekintenek le a Vág völgyének hullámos lapályára, hol apró helységek sorakoznak. A Középponti Kárpátoktól nyugat felé húzódó liptói havasoknak 2.000 méternyi magasságig emelkedő tetői a havasi legelő minden szépségével pompáznak, míg oldalaikat gyönyörű erdőségek borítják. Míg a zöld fenyvesek koronázta völgyekben, a katlanszerű mélyedésekben csillámló tengerszemeket körös-körül elzáró kopár, hegyes sziklák őrködnek a néma csend fölött…”
Nem túlzott Majláth Béla, amikor Felső-Magyarország északi végeiről írta e méltató sorokat. A havasok csodás égbe nyúló természeti világa mellett a néprajzi és történelmi látnivalókban gazdag Liptói-medencében is van mit felfedeznie a határtalanul utazónak.
A Vággal együtt lépünk be a Szepességből Liptóba. Perbenye skanzenja, Vavrisó kuruc emléke és Liptóújvár vára után meglátogatjuk Hibbén Balassi Bálintot. Liptószentmiklós előtt még körülnézünk a Vág bal partján, majd a város után felemelkedünk a Liptói-havasokba és a Kócs-hegységbe. Utóbbi hegység nyugati oldalán megnézzük Likava várát, végül a nagy-fátrai Farkasdon zárjuk liptói barangolásunkat.
Liptóba Budapestről 3-4 órányi autóbuszozásssal el lehet jutni.
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek liptói célpontok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Liptóban magyar közösség híján nem találhatók magyar oktatási intézmények, akikkel közösen lehetne programot, kirándulást szervezni.
Ajánlott szálláshelyek Liptóban határtalanul utazóknak:
Zsár, Hotel Spojár: http://www.spojar.sk/uvod.php
Liptószentmiklós, Hotel Mnich: http://www.hotelmnich.sk/sk/
Perbenye (Pribylina)
A Racskó-patak völgyében, Perbenye, vagy mai nevén Pribylina mellett idézi fel Liptó vidékének rég letűnt népi építészeti kultúráját a Liptói Falumúzeum. A Vág folyó felduzzasztásával kialakított Liptószentmáriai-víztározó tizenegy archaikus falut temetett maga alá. Az 1970-es években, mielőtt elárasztották a községeket, a legértékesebb építészeti emlékeiket részekre szedték és ide helyezték át.
Így váltak a liptói parasztság életének otthont adó szerves épületek egy csapásra egy skanzen üres díszletei. Liptószentmária XII. századi, román és gótikus jegyeket is őrző Szent Mária templomát 1974-ben bontották le, majd 25 év után itt, a falumúzeumban rekonstruálták. Kertjében régi sírfeliratok emlékeztetnek: volt idő, amikor magyarok és németek is éltek e vidéken. Hasonló sorsra jutott Liptó egyik legrégebbi nemesi épülete, a középkori eredetű kastély is, amit Párizsházából menekítettek át a skanzenbe. A falumúzeum honlapja: https://www.skanzenpribylina.sk/
Vavrisó
Jó tudni, hogy Vavrisó környékén zajlott le 1709 augusztusában a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó ütközete. A rendi felkelés ekkor már kifulladóban volt, ennek is köszönhető az, hogy bár a kurucaink létszámfölényben voltak, mégsem sikerült legyőzni a vavrisói láncok közé szorult labancokat.
A csatának ma már múzeuma is van a falu szélén, ahol az ütközet domborzati térképe idézi elénk az 1709-es eseményeket, erőviszonyokat. A múzeum feletti kilátótoronyból elénk tárul maga a táj is, amelyben a roppant hegyek között békésen kanyarog a Vág nyugat felé. A múzeum honlapja: https://www.vavrisovo.sk/obec-2/muzeum-bitky-pri-vavrisove/
Liptóújvár
Liptó legkisebb városa, Európa első erdészeti iskolájának helyszíne, Stróbl Alajos szobrászművész szülőhelye, Liptóújvár. A Balassák őse, Dancs zólyomi ispán volt az, aki Károly Róbert oldalán, a Csák Máté ellen vívott harcokban felszabadította Felső-Magyarországot.
Hűségéért cserébe megkapta az akkor szinte lakatlan, erdős Liptót, és felépítette itt a várat, amely később a Balassi-családé lett. Maga a költő, Balassi Bálint is többször járt a várban, amely a kuruc időkben pusztult el. A romok melletti kastélyt a XVII. században élt Zay Magdolnának köszönhetjük, illetve azoknak, akik az elmúlt két évtizedben felújították. A vár honlapja: https://www.hradliptovskyhradok.sk/
Hibbe
A besenyőkön kívül, a székelyek is őrizték itt a határt Csorba comes vezetésével, akinek alakja hegycsúcs, tengerszem, falu nevében él tovább a mai napig. Mikor a Csorba-tónál járunk, és rácsodálkozunk a gyönyörű hegyekre, két fényképezés között ez is jusson eszünkbe.
Meg hát az is, hogy ez a Csorba, ősatyja volt a Balassa nemzetségnek, akikből olyan hajtások nőttek ki, mint nagy reneszánsz költőnk, Balassi Bálint. Mint tudjuk, őt Esztergom ostrománál találta el egy ágyúgolyó, szenvedett még egy kicsit, majd mielőtt meghalt, ezt mondta: „Te katonád voltam, Uram, és a Te seregedben jártam.” Nem kell tehát Spártáig menni hősökért, elég, ha benézünk itt Liptóban a hibbei katolikus templomba, és fejet hajtunk Balassi Bálint sírjánál. Talán még egy koszorút is vihetünk emléktáblájához, melyen ez áll: „Szerette hazáját, szerzett éneket, dalt. Harcmezőn esett el, a hazáért élt, halt.” 2004-ben a templom kertjében a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot állíttatott.
Laziszkói fatemplom
Laziszkó falu mellett találjuk Közép-Európa egyik legnagyobb faépítményét, a Szentkereszt evangélikus fatemplomot. Festői környezetben fekszik, de ki gondolná, hogy eredetileg nem is ide teremtették megálmodói. Még a csehszlovák időkben, a ’70-es években helyezték át Nagypalugyából, miután a falut a szentmáriai víztározó építése idején elárasztották.
Eredeti helyére meg 1693-ban, a protestánsok templomépítési szándékait szentesítő soproni országgyűlés után építették, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül, mivel a rendelet tiltotta a templom építéséhez a vas és a kő felhasználását. A hatezer férőhelyes hatalmas fatemplom barokk berendezésének egy részét, például a fából faragott oltárt még ma is megcsodálhatjuk. A fatemplom honlapján tájékozódhatunk a nyitva tartást illetően: https://drevenykostol.sk/
Németlipcse
A monda szerint a várost Lipcséből érkező szász kereskedők alapították, miután aranyhomokot fedeztek fel a Lupcsánka-patak vizében. Divald Kornél szerint viszont „a valamikori szabad bányavárost Felvidék más bányavárosaiból idetelepült szepességi szász polgárok telepítették.” Akárhonnan is jöttek, a dolgos németek éltek a környező arany és ezüstbányákra kapott szabadalmi jogaikkal és felvirágoztatták a települést.
Miután a Vág innentől már tutajjal is járható volt, Németlipcse fontos kereskedelmi központ is lett. Ám a bányák kimerülése, majd a kézműipar hanyatlása a 19. században elvette elsőségét. Megmaradt épületei és templomai mesélnek régi nagy híréről, gazdagságáról. Erődített, vaskos toronnyal bíró 13. századi plébániatemploma az egykori piactéren áll. A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt gótikus temploma a régi temető ékessége.
Liptószentmiklós
A Liptói-medence szívében fekvő egykori vármegyeszékhely nevét a helység templomának védőszentjéről kapta. Amikor a Pongrácz grófok őse, Liptói Miklós comes 1268-ban megalapította a települést, központjában nyomban kápolnát is emeltetett, Szent Miklós tiszteletére. A gyarapodó közösség aztán kinőtte kicsi kápolnáját és hatalmas gótikus plébániatemplomot épített, melyet aztán szokás szerint a barokk korban átépítettek.
A fejlődő települést a 14. században Nagy Lajos király ruházta fel városi ranggal, majd a következő században a husziták feldúlták ugyan, de miután Hunyadi Mátyás kiverte őket Liptóból, olyannyira feléledt itt az élet, hogy először a környék kereskedelmi központja, majd 1677-ben a vármegye székhelye lett. 100 éve még szlovákok, magyarok és németek élték a közös Korona alatt életüket, az ódon épületek szépséges keretei között. Mindez persze ma már csak szép emlék: a régi vármegyeháza korunkban más célokat szolgál, a magyar és a német szó is elnémult a városban. Ma már a városhoz tartozik Okolicsány, amely kolostoráról híres.
Liptói-havasok
Az Árva és Liptó határát képező, a Magas-Tátra és a Kócs-havas közé ékelődött, túlnyomórészt gránitból felépülő vonulat káprázatos paravánként emelkedik a Liptói-medence fölé. A Tátrai Nemzeti Park részét képező havasnak turista szempontból még előnye is van a Magas-Tátrával szemben, hisz a mintegy 36 km hosszú, kanyargós, kevésbé csipkézett főgerincén jól kiépített, könnyen végigjárható turistaösvény halad. A legmarkánsabb formakincsekkel rendelkező, 2000 méter fölé nyúló gerincszakasza, a Rohács-hegycsoport, amit éles ormok és lent a katlanokban csodálatos tengerszemek fémjeleznek. Két nagy völgyrendszer nyomul be szívébe: egyik Lengyelországhoz tartozik, a másik a Felvidékhez, így a kettő közti vízválasztó gerinc az ezeréves határ is egyben. Ez a gerinc a Volovec csúcsán éri el a főgerincet, ahonnan talán a legszebb a kilátás a hegységre.
A két nagy északi völgy nemcsak hogy kényelmes utat nyit a hegység szívébe, de elviszik a turistát az északi mészkőpászta nagyszerű hegyei-völgyei közé is; ezzel szemben a Vág-völgytől hosszú utat kell tennünk, amíg hegyeink lábához elérkezünk. Nagyrészt ez az oka annak, hogy e hegység turistaforgalma túlnyomóan északról táplálkozott, s hogy legszorgalmasabb látogatói mindig a lengyelek voltak. De azért ne feledkezzünk meg a Magyarországi Kárpát Egyesületről sem, amelynek 1884-ben alakult meg a liptói osztálya. Ők kezdték meg kiépíteni a hegység turista infrastruktúráját is, amit az első világháború akasztott csak meg. Ma már elég szépen be van hálózva a hegység turistautakkal. Ezek elvisznek olyan helyekre is, mint az oravicei meleg vizes fürdő, az Osobita mészkőtömbje, a rohácsi vízesés, a Huty feletti Szürke-hegy, vagy a skanzenként ható Habovka és Zuberec falvak, amelyek már a hegység árvai oldalára esnek.
Kócs-hegység
A Felvidék északi részén a Vág kitáguló völgyére ereszkedő mészkőhegység híres-neves szomszédjai árnyékában kevesebb figyelmet kap, pedig számos kincset rejteget magában: sűrű erdők mélyén megbújó vadregényes szurdokvölgyek, több ezer méter mélyről a felszínre törő gyógyító termálvizek és dombtetőket díszítő legendás végvárak teszik vonzóvá a Kócs-Havast, vagy korábbi nevén az Árva-Liptói mészkőhegységet. A hegy központi részén elterülő Lucski nevezetessége, a 12 méter magasból alázúduló vízesés. „De legnevezetesebbé teszi ezen helységet hires meleg-forrása, melly 1/2 órányira van a falutól. Fakad ez a szörnyü nagy tofa sziklákból több forrásokban, mellyek mind igen gazdagok. Vize igen tiszta, mert minden kénkőtől, azért akármelly mell kiállhatja; melegsége nem forró, hanem lágymeleg. Szembetűnő sikerrel használhatják a köszvényesek, aranyeresek, s átaljába véve mindazon betegek, kiknek nyavalyájok az inak s más tagok gyengeségeitől származik.” Bizony, már Fényes Elek is megemlékezett a környék gyógyvizeiről, a Kelemenfalu feletti erdőszélen megbújó apró, közel 40 fokos tavacskáról.
A gazdag ásványtartalmú termálfürdőt bárki, bármikor szabadon meglátogathatja, aki nem akar busás belépődíjat fizetni a környék híres, jól kiépített gyógyfürdőiben (például Besenyőfalun). De itt van a híres Prószéki- és Kvacsányi-szurdok is, amelyek bejárása kényelmesen belefér egy napos körtúrába. A hegységben van a Felvidék legmagasabban fekvő vára, a 993 méteres sziklameredélyen emelkedő Liptóvár, melyet a 13. században építették az ország határainak védelmére. A kezdetben királyi várban olyan neves tulajdonosok adták egymásnak a kilincset, mint Csák Máté, IV. Vencel cseh király, a Garák vagy a Pongráczok. Pusztulását Komorovszky Péter árvai és liptói ispánnak köszönheti, aki Hunyadi Mátyás idején a lengyel-magyar viszályban a lengyel király oldalára állt, amiért Mátyás busásan megjutalmazta: elfogatta, bezáratta, várát pedig leromboltatta.
Likava
A várat a 13. században építette Károly Róbert királyi ajtónállója és Liptó vármegye ispánja, egy bizonyos Dancs mester. Hunyadi Mátyás király is előszeretettel járt innen vadászni a kócsi erdőkbe, és sokáig lakott a falak között fia, Corvin János is. Aztán birtokolták a Zápolyák, a Thurzók és a Báthoryak is. Illésházy György 1650-ben eladta a várat Thököly Istvánnak, a gazdag kereskedőnek. Róla azt kell tudni, hogy míg élt, a vár virágkorát élte, no meg persze azt, hogy volt egy Imre nevű fia. Már 1670 decemberében járunk, mikor a császári csapatok ostrom alá veszik Thököly István másik birtokát, Árva várát, a Wesselényi összeesküvés kapcsán.
Thököly István meghal, a várat őrsége feladja. Ott van azonban még Likava, és benne a 13 éves Thököly Imre, az árván maradt fiú, Szepes és Máramaros vármegyék főispánja. December 4-én meg is érkezik a császári sereg a vár alá. Hideg a tél idefönt északon, I. Lipót serege is már a várat ostromolja, nincs mit tenni, szökni kell. Ekkor az ifjú gróf leányruhát ölt, és meg sem áll Erdélyig. Az atyai örökséget a császár egy Heister nevű generálisnak ajándékozza. Szegény Likava később a megyei börtön szerepét is eljátszotta, mígnem Rákóczi parancsára le nem rombolták a kurucok, ha már a labancot így beleette a fene. Aztán elmúltak a dicső és dicstelen korok, és ma a főkapu felett sokáig fennmaradt Hunyadi-címert is hiába keressük a magára hagyott erődben. Olyannyira azonban nincs magára hagyva, hogy ne álljon a turizmus szolgálatában. Hogy mikor van nyitva a vár, arról itt olvashatunk: https://liptovskemuzeum.sk/expozicia/likava/
Vlkolinec (Farkasd)
A Nagy-Fátra keleti végnyúlványai között; rétek, legelők és erdőségek ölelésében; elzárva a lenti világ modernizmusától; szerényen, csendesen őrzi évszázados gyökereit, értékeit egy fából ácsolt, rusztikus hegyi település. Amikor még az ember együtt élt a természettel, farkasok jártak vidékén, ezért is lett a neve Vlkolinec, azaz Farkasd. Értékőrző falu, de mégsem skanzen.
Ha csak néhány tucatnyian, de ma is lakják még rönkházait és az ősi gazdálkodási formákból is maradt még itt valami. A favágók és pásztorok századokon át örökítették tovább jellegzetes faműves hagyományaikat. Kezük munkáját dicséri az 18. századi harangláb is. A falu egyetlen kőépülete a Szűz Máriáról elnevezett templom 1875-ből. Egy UNESCO világörökségnek dukál a saját honlap is: https://www.vlkolinec.sk/
