„Udvarhelyszék székely anyaszéknek neveztetik azért, mert régente a székelyek főkapitánya legtöbbször itten lakott, itt tartattak a székely nemzeti gyűlések. Felülete hegyes, kevés térhellyel, keleti és északkeleti oldalán roppant havasok és ezekből kinyúló rengeteg erdőségek borítják. Ezen hegységek közé öt folyam völgye s azok számos mellék-csermelyeinek szűkebb völgyei nyomulnak be.”
Ott őrködik a Küküllőket, a Homoródokat, a Nyikót és a Korondot útra bocsátó Hargita a Tündérkert szíve felett. A székelyek szent hegye gazdag élővilágaival, örökzöld fenyveseivel, friss patakjaival, gyógyító ásványaival összeköti egymással a havason és a völgyekben éldegélő székely népcsoportok sorsát. A rezek és lázok alatt, a zsákvölgyek fejében elbújt falvak olyan nagyságokat adtak a nemzetnek, mint Orbán Balázs, Nyírő József és Kányádi Sándor.
A Székely Sóvidéken kezdjük udvarhelyszéki utazásunk, majd a Kalonda-tetőn átkelve már Székelyudvarhely felé vesszük az irányt. A Nagy-Küküllővel Székelykeresztúrig ereszkedünk, ahonnan Székelyderzs kedvéért felnézünk a Homoródi-dombság vidékére. Utunk végén a Hargita-fennsíkra kirándulunk, hogy végül megmásszuk a székelyek szent hegyét.
Budapesttől Udvarhelyszék 8 órás autóbuszutat jelent, ezért ide érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek az alábbi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Udvarhelyszék „erőst” székely vidék, így magyar tannyelvű általános iskolákat könnyedén találunk, amennyiben közös programot szeretnénk szervezni. Az alábbi linkre kattintva megtaláljuk az erdélyi, azon belül az udvarhelyszéki általános iskolák elérhetőségét:
Középiskolák, gimnáziumok Udvarhelyszéken:
Zetelaka, Dr. P Boros Fortunát Elméleti Középiskola: http://www.zetelakaiskola.ro/bemutatkozas
Korondi Szakközépiskola: http://scoalacorund.ro/v2/
Székelykeresztúr, Zeyk Domokos Technológia Líceum: http://www.zeyk.ro/
Székelykeresztúr, Orbán Balázs Gimnázium: http://www.obg.ro/
Székelykeresztúr, Berde Mózes Unitárius Gimnázium: https://berdemozes.ro/
Székelyudvarhely, Bányai János Műszaki Kollégium: https://banyaijanos.ro/
Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium: http://www.gimi.ro/
Székelyudvarhely, Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium: http://refkol.ro/
Székelyudvarhely, Eötvös József Szakközépiskola: http://www.eotvos.ro/
Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola: http://palloimre.ro/
Székelyudvarhely, Kós Károly Szakközépiskola: http://www.kosiskola.ro/
A határtalanul program diákcsoportjai gyakran annak az udvarhelyszéki iskolának a kollégiumában szállnak meg, amellyel felvették a kapcsolatot. További szálláshely ajánlatok Udvarhelyszéken:
Székelyudvarhely, Gondűző Hotel: http://gonduzo.ro/
Székelyvarság, Csorgókő Panzió: http://csorgoko.panzio.ro/
Farkaslaka, Ábel bölcsője Panzió: https://www.abelbolcsojepanzio.ro/index.php/hu/
Korond, Balázs Panzió: https://www.korond-tour.ro/balazs-panzio
Parajd
Történt, hogy a Kárpátok felgyűrődésével az Erdélyi-medence süllyedni kezdett, s a mélyedésében szárazföldi sós beltenger alakult ki, ami aztán úgy 20 millió évvel ezelőtt szépen ki is száradt. A kiülepedett sóréteg pedig meggyűrődött és imitt-amott mutatós sóhegyként tört a felszínre. Aztán közben megérkezett a tájba az ember is, közülük is a székelyek, akik elnevezték ezt a vidéket Sóvidéknek, településüket pedig Parajdnak.
A Görgényi-havasok és az Erdélyi-medence találkozásánál elterülő, hegyekkel övezett Sóvidék kivételes földrajzi, néprajzi és történelmi tájegységet alkot. Európa egyik leggazdagabb sólelőhelyének bányájába hosszú alagút vezet, a látogatható részébe autóbuszokkal viszik a turistákat. A bányát nemcsak turisták látogatják, de a légúti megbetegedésben szenvedőnek is kiváló terápiás lehetőséget nyújt a föld alatti hatalmas csarnokok száraz, sóporos levegője. A több tíz méter magas és sok száz méter hosszú hatalmas tárnákban megértjük a mondást, mely szerint “a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét.” Parajd környékén már évezredek óta folyik a só kitermelése, de az itt fellelhető tartalék még mindig több mint száz évig biztosíthatná Európa teljes szükségletét. A föld alá először a 18. században ereszkedtek a bányászok, addig csupán felszíni fejtéssel foglalkoztak. A test gyógyulása mellett ma már a lélek megújulásának is van színtere a bányában. Az 1993-ban felszentelt, ökumenikus sótemplom különlegessége a bánya védőszentje, Nepomuki Szent János sóból faragott szobra. A bányában kalandpark és borászat is található. A bánya honlapja: http://www.salinapraid.ro/
A föld alatti bánya után a felszínen is érdemes körülnézni. A sókarszt jelenségekben gazdag Sószorosban például a Korond vize tör utat magának, hogy a hegy túlsó oldalán a Kis-Küküllővel egyesüljön. A bánya felett meleg sós fürdő van, ahol a fürdőzők lebeghetnek a tömény sós vízben. A településen Áprily-emlékház is van, ugyanis a költő 1941-től Parajdon egy erdei boronaházban töltötte nyarait. A természet nagy költője nagyon szerette és sokszor meg is énekelte a vidéket. Áprily ösvényén juthatunk el a település határában lévő Rapsónné várához. Vaskos falakat ne várjunk, alig pár itt felejtett kődarab emlékeztet a lovagok korára. Rapsonné vára talán az Árpád-korban, a tatárjárás idején épült, a bucsini átjáró, a Kis-Küküllő völgye és Sóvidék védelmére, de úgy tartják, nem érte meg az Árpád-ház kihalását. Évszázadok óta hálni jár belé a lélek, mégis, hiába lettek már az enyészeté falai, legendái tovább hordozzák emlékét. „A szép Rapsonné ide hallá, a mikor Kolozsvárott a harangot megkondíták; a mig behuzák felöltözött, befogott, s ugy hajtatott, hogy még templomba ért. Az útnak, hol Rapsonné e kocsikázást tevé maig is látszanak nyomai. A várból a Kaczatetőn, Szováta sódombja felé ment, s a nép ördögútjának nevezi. Ez út készítéséért Rapsonné az ördögnek egy hegy aranyot s egy völgy ezüstöt igért. Az ördög bériért jött, Rapsonné összefogta jobb keze három ujját, reá tett egy aranyot, tenyere völgyületébe pedig egy darab ezüstöt: im, a hegy arany s a völgy ezüst, szólt az ördögnek. A megcsalatott ördög erre méregbe jött, s a kész útat Szovátától egész Kolozsvárig összerontá, csak is a vár közelében hagyott fenn egy darabot.” (Kővári László: Erdély régiségei és történelmi emlékei)
Korond
Erdély legnagyobb aragonit-előfordulásával rendelkező dombját, a Csiga-dombot a ma is aktív sós-meszes ásványvízforrás építette, évszázezredek szorgos munkájával. De ami napjainkra talán még a gyógyvizeknél és az aragonitnál is híresebbé tette Korondot, az az egyik legtradicionálisabb kézműves szakma, a fazekasság, mivel alapanyaga maga a föld, és Sóvidék egyben az agyag országa is. „Szikonyország” főutcája mentén állandó kirakodóvásár jelzi a helyi hagyományok és népművészet tovább élését.
A korondiak évszázadok óta foglalkoznak agyagművességgel, de hírük csak a 20. század elején terjedt el a nagyvilágban. Először csak a paraszti háztartás alapvető eszközeit készítették, ám miután a Páll, majd a Józsa családnak köszönhetően művészi szintre emelték a korondi kerámiát, mázas edényeik egész távoli vidékekre is eljutottak. A míves kerámiák mellett Korondon értékesítik a környék fűzfavesszőből készült eszközeit és faragványait is. A falu nemcsak a fazekasiparnak, de a művelődésnek és a határokon átívelő nemzeti összetartozásnak is egyik központja. Ezt jelzi a magyar iskola előtti emlékmű is, ami jeles magyar íróinkra emlékezteti az erre járót és arra, hogy mily „erős várunk nékünk az anyanyelv.”
Énlaka
Már messziről festői látványt nyújtanak a dombság lankái közé beülő, időtlenséget sugárzó települések. A Sóvidéki-dombságon fekvő falvak egyik legősibbje, a Firtos-hegy lábánál helyet foglaló Énlaka. Kanyargós utcácskáit régi, tornácos házak szegélyezik, és bizony, a tartalom és a forma konzerválódott harmóniája még a nagyvilágban is olyannyira visszhangot keltett, hogy a világörökség részévé nyilvánították. A kommunista időkben a hagyományok, az ősi falukép megtartása is kihívást jelentett, de a kitelepítés és a lerombolás fenyegető réme is tizedelte Énlaka lélekszámát. Ma már a faluturizmus is sokakat visszahív a faluba, amelynek legnagyobb értéke hófehér kőfallal körülvett, gótikus középkori temploma. 1661-ben a tatárok kíméletlenül felégették a falut, és vele a menekültekkel tömött templomot is. Ám még a rettenetes pusztítás után is volt erő a faluközösségben az újrakezdésre. Az egyébként unitárius templomban egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható „Egy az Isten” felirattal. Telefonszám a templomhoz: +40746674970
A Sóvidéki-dombság tele van titkokkal, és legendákkal. Az Énlaka feletti Firtos hegyéről a helybéliek úgy tudják, hogy szelleme nem enged akárkit várromot rejtő csúcsára. A hegy nyugati oldalában még azt hinnénk, hogy egy leszakadt vulkáni andezittufa köszönt ránk, pedig nem más az, mint Firtos lova. A monda szerint a vár tündéréhez titokban udvarolni járt egy nyikómenti lovaslegény, aki itt zuhant le szerelmével együtt, lova pedig fennakadt a sziklán. Azt is mondják, ha a ló fehéren virít, szép idő lesz, ha viszont elszürkül, eső várható. Persze vannak földhözragadt elméletek is, melyek szerint a párás levegőtől lesz szürkévé a száraz időben fehér homokkő.
Farkaslaka
„Manapság már nemigen van olyan ember, akit régi szokás szerint vándornak lehetne nevezni. De ha mégis volna, bizonyosan a Nyikó tájéka felé indulna, s keresztül menne egy vidám mezőn, melynek végiben egy falut érne. S ahogy beljebb menne a faluba, egyre jobban úgy találná, hogy kezdi otthon érezni magát. S nőne benne a gondolat, hogy nem vándorol tovább, hanem ebben a faluban letelepszik. Én pedig tudnék is ebben segíteni rajta, hiszen jóformán mindenkit ismerek a faluban. S mindez nem csoda, hiszen itt születtem. Vagyis Farkaslaka ennek a falunak a neve.” (Tamási Áron: Bölcső és bagoly, 1953)
Itt, a Felső-Nyikómente központjában született a nagy székely író, Tamási Áron és vele a gondolat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Itt ringott bölcsője, innen indult pályája, Udvarhelyen, majd Kolozsváron tanult, de valójában az életből vette történeteit, amiket az eredeti székely nyelv- és észjárással papírra is vetett, sokfelé elhintve a székely szellemiséget. 1944-ig alkotott Erdélyben, akkor el kellett hagynia szülőföldjét, Budapestre költözött, ott is halt meg 1966-ban. Szülőháza 1972 óta emlékmúzeum, a székely irodalom egyik zarándokhelye. A múzeum keddtől péntekig 9:00 és 17:00 óra között, míg hétvégén 9:00 és 13:00 óra között várja a látogatókat.
A falu névadó legendája szerint a Gordon oldalában élő Péterfalviak települtek le a völgybe, miután a Nyikó vizére malmot építettek. A közeli erdőkben élő farkasok néha a faluba is bemerészkedtek, aztán „a sok farkasokat lakokból elűzték és Farkaslakának a helyet nevezték.” Az iskola mellett áll az 1848-ban épült katolikus templom, mögötte pedig két fa között a sír, ahol végrendelete szerint 1966-ban teste végső nyughelyre lelt. A sír mögött ott van a Hargitáról származó emlékkő, melybe Szervátiusz Jenő szobrászművész és fia 1972-től két éven át faragta bele maradandó mementóul Tamási regénybeli hőseit.
Gordon-tető
Farkaslaka és Szejkefürdő között haladva nem lehet nem észrevenni, a Bogárfalva felett álló gigantikus Jézus-szobrot, vagy ahogyan errefelé emlegetik a „Pléh Krisztust”. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-ábrázolása a 953 méter magas Gordon-tetőn áll.
A Jézus Szíve kilátó Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült, 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17.-én avatták fel. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet, onnan letekintve elénk tárul Udvarhelyszék egy szeglete, amelyet itt úgy ismernek: a Nyikómente.
Szejkefürdő
A magyarországi utazók többsége Szejkefürdőnél lép be Székelyudvarhelyre, és hál’ Istennek ezen utazók nagy része nem mulasztja el felkeresni Orbán Balázs sírját a szejkei domboldalban. Magát a helyszínt 1871-ben vette meg Orbán Balázs, hogy rövid idő alatt melegfürdőket, vendéglőket, szállodákat építtessen itt. Ezekből mára csak a gondnoki ház maradt, a többit 1941-ben az országút építésekor lebontották. Itt áll viszont a legnagyobb székely sírja és emlékműve, hisz végakarata szerint itt helyezték örök nyugalomra. A kopjafás síremléket – melyhez 14 darab, 1973 és 1988 között felállított székelykapu alatt átsétálva juthatunk fel – 1969-ben építették. A székely polihisztor életútjával, életművével egy látogatóközpontban is ismerkedhetünk. Szejkefürdő turisztikai attrakciója a Mini Erdély Park, amelyet a Székelyföldi Legendárium csapata álmodott meg. A park maketteken mutatja be Erdély kivételes építészeti értékeit, kicsiben elénk tárul megannyi már életnagyságban látott épített örökség. A park és a látogatóközpont honlapja: https://minierdelypark.ro/minitransylvania
Sokan nem tudják, de az országút túloldalán, a Mál-tető oldalában egy különleges Kálvária keresztútjára lehet lépni. Székely Kálváriának hívják azt az ösvényt, amelyet az Ugron-család álmodott meg 2009-ben, a hegytetőn álló kápolnájukhoz vezető út mentén. A hagyományos 14 stációt a domborművek alatt római számok, és egy-egy szó jelzi, amit rovásírással is felvéstek, miközben egy-egy évszám is rákerült a sziklákra, amely a székely nép sorsdöntő eseményeire utal. Így hát a tatárjárástól a törökdúlásokon, a madéfalvi veszedelmen és Trianonon át a 2004-es népszavazásig végig követhetjük a székely nép szenvedéstörténetét, míg felérünk az 1890-ben épült Ugron-kápolnához.
Székelyudvarhely
„Székelyföld középpontjához, legérdekesebb, legclassicusabb helyéhez értünk, az anyaszéknek anyavárosához. Háromszorosan anya nékem, mint kedves szülőföldem. A havas közül letörtető Nagy-Küküllő itt kiszélesedő terén, a folyótól körül folyva, szép teres helyen fekszik e város” – fogalmazott Orbán Balázs valamely kilátópontról szemlélve Székelyudvarhely városát. A város fekvéséből adódóan számtalan kilátóhelyről szemügyre vehető, szinte körbeölelik a jobbnál-jobb panorámát nyújtó tetők.
Ott van délről a Szarka-kő és a Nagyoldal, északról a fenyédi Rez-tető, nyugatról a Csicser és a Budvár. Talán az összes közül a legtitokzatosabb a Budvár, amelyről azt tartják, Attila testvére, Buda vezér építtette, aki itt is van eltemetve. Itt székelt a székelyek főrabonbánja, akit a bevonuló Árpád vezér megerősített tisztségében. 1241-ben, a tatárok pusztították el az erősséget, és az azt védő 300 székelyt. Hogy a kronológia szerint haladjunk, a várossal való ismerkedést illik a Szalvátor-hegy alatti Jézus Szíve kápolnával kezdeni. A monda szerint helyén egykor ősmagyar oltár állt, míg szemben a Budvárban már keresztény vitézek éltek. A vár egyik íjásza Jézust kiáltva röpítette nyílvesszőjét a pogányok felé, akik ijedtükben szintén Jézust kiáltottak, s nyomban kereszténnyé lettek. A megtérés emlékére, az ősi oltár helyére épült a Jézus kápolna a XIII. században.
A több Székely Nemzetgyűlésnek helyszínt adó város Zsigmond királytól kapta kiváltságait, amelyet az erdélyi fejedelmek is rendre megerősítettek, sőt itt született Erdély egyetlen székely fejedelme, Székely Mózes is 1553-ban. Középkori építészeti emlékből keveset találni itt, de azért állnak még a János Zsigmond által, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, s gúnyképpen Székely Támadt várának nevezett 1565-ben épített erősség falai. Nem sokáig tűrték a székelyek a megalázást, az első adandó alkalommal, 1599-ben lerombolták, majd később a Habsburgok használták fel a kurucok megzabolázására, ezért a szabadságharcosok végleg tönkre tették, azóta nevezi Udvarhely népe Csonkavárnak. A későbbi korok építészeti emlékei a különböző felekezetek templomai, a Vármegyeháza, a Vasszékely szobra és a város fölé emelkedő Tamási Áron Gimnázium. 2004-ben hozták létre az Emlékezés Parkját, ahol 13 történelmi személyiség bronzszobra segít eligazodni a példaképeket kereső jelen nemzedéknek.
Agyagfalva
„Van-e honfi, ki ne lelkesülne, midőn ezen térnek, a Székelyföld Rákosmezejének emlékszentesített hantjait tapodja?” (Orbán Balázs) Agyagfalva gótikus 13. századi temploma is a falu ősiségéről mesél, ahogyan a Nagy-Küküllő felé északra elterülő rét is, amely a székelység ősi gyülekezőhelye.
Az első ilyen fontos eseményre 1506-ban került sor az agyagfalvi téren, míg a legfontosabb 1848 októberében zajlott, mikor 60000 székely gyűlt össze az öt székely székből, hogy kiálljon a magyar forradalom mellett. A nemzetgyűlések félreértelmezett szocreál emlékműve mellett egy egészen új épület, az Agyagfalva Emlékház áll, amelynek gazdag tárlata kiválóan mutatja be a korabeli eseményeket. Az emlékház 10 és 18 óra között fogadja az érdeklődőket.
Székelykeresztúr
Ahogy Petőfi utolsó napjaiban belegabalyodott e táj településeibe, úgy nem tud szabadulni a vidék sem a mai napig a holt költő élő szellemétől. A helyi legenda szerint Petőfit itt, Székelyföld nyugati kapujában a ’keresztúr-széli timafalvi temetőben hantolták el. Utolsó napjai jól vannak dokumentálva, elevenen élnek a keresztúriakban: valóságos zarándokhely a Gyárfás kúria, ahova 1849. július 30-án Bem tábornok kíséretében érkezett Petőfi.
„Keresztúrnak minden tekintetben legérdekesebb és legrégibb épülete, a katolikusoknak ódon temploma. A reformációkor az unitáriusok elfoglalták e templomot, s bírták azt egészen 1767-ig, mikor Macskási Boldizsár tábornok az istentisztelet folyama alatt katonasággal bement, az imádkozókat kikardlapozta, s a templomot a katolikusok számára elfoglalta.” Orbán Balázs szerint így lett Székelykeresztúr régi névadó temploma újra a katolikusoké, de persze azóta lett szép templomuk az unitáriusoknak és a reformátusoknak is. A régi mezőváros Bocskai Istvánhoz is kötődik, akit 1605-ben a székely főemberek itt választották „székely ispánná.” A város központjában van a térség tájmúzeuma, gazdag gyűjteménnyel és szabadtéri néprajzi részleggel. A Székelykeresztúr feletti Jézuskiáltó tetején az ősi fakereszt helyére a 19. században állítottak újat, majd az első világháború után a 144 hősi halott emlékét hatalmas kőkereszttel örökítették meg. A múzeum közösségi oldala: https://www.facebook.com/molnaristvan.muzeum/
Székelyderzs
A falu unitárius erődtemplomáról nevezetes, amely az UNESCO világörökség részét képezi. A templom egy 13. századi kápolna bővítésével a 14. században épült, erődfalai 17. században, az 1605-ös Basta-féle pusztítás után. Belsejében 1419-ben készült freskók kerültek elő, köztük Szent Lászlót ábrázolók is. A templom falán szuroköntő nyílások, a körítőfalon lőrések láthatók.
A kaputorony aljában lévő kettős kapu arra szolgált, hogy a külső kapun átjutó ellenséget a belső kapu előtt feltartóztassa, így a védők nyílásokon keresztül már önthették is a szurkot. A falu népe felkészült a kiéheztetésre is: itt tárolták az élelmet, a ládákban a gabonát. Ma is minden családnak megvannak a saját ládái, amelyet hetente egyszer lehet meglátogatni. A templomon kívül Székelyderzsen találhatunk turulmadaras emlékművet, van szobra az unitárius fejedelemnek, János Zsigmondnak, míg a falu fölötti hegyre az Árpád-kő miatt érdemes felmászni. A vártemplom weboldala: http://1419.ro/
Székelyvarság
Mutatónak hívják Székelyvarság Tálasbérc nevű ormán azt a fakilátót, ahonnan végig lehet tekinteni a Nagy-Küküllő forrásvidékén. A komor Kárpátokra nehezedő némaság már-már olyan hangulatot áraszt, mintha nem lakna itt más, csak a magány. Pedig erről szó sincs: a vidám tanyabokrokból itt-ott felszálló füst életet jelez. Olyan életet, amely Orbán Balázs 1870-es itt járta óta mit sem változott: „Szép e fennsík; gyönyörű bükk rengetegei között lévő irtványaival, ez irtványokon legelésző kolompos nyájaival, s azon sok regényes fekvésű pajtával, melyek körül munkás nép sürög-forog. A szabadságszerető székely kedveli ezen független, ezen költőileg szép életet, ezt a nagyszerű magányt, hol megszorítás nélkül élhet, hol a szomszédok zuvatja (pletyka) nem nyugtalanítja, hol néha legközelebbi szomszédja oly messze van, hogy csak hárskürttel beszélgethetnek csendes estéken egymással. Azért e fennsík nem unalmas, egykedvű; mindenütt kedves kis lakok vannak szétszórva, hová egy-egy piros pozsgás havasi nympha vendégszeretőleg hívogatja az utast, mert hát az emberek, főként a nők, itt is kíváncsiak az alanti világról hírt hallani. S ha betértél e szél csapkodta, vihar táncoltatta szerény lakokba, ott mindenütt székely szívességgel, nyílt őszinte szívvel, nemes önzéstelenséggel találkozol. Felraknak elődbe friss tejet, vajat, a havasok ízletes gyümölcseit a málnát, epret, és áfonyát, s ne hidd, hogy azért ő fizetést vegyen, ha akarnád azt tenni, önérzetét sértenéd meg; legfeljebb egy két lövés lőporral ha meghálálhatod, mert azt örömmel fogadják el, ezen nyájaikat vadaktól védő szerhez bajosan tudván jutni.”
Azért annyi változás történt, hogy 1907-ben az irtványok szórványtelepeiből önálló tanyaközség jött létre Varságtisztás néven, amely 1909-ben veszi fel a Székelyvarság nevet. Hála Majláth István erdélyi püspöknek, ekkor már temploma is volt a településnek, mely 77 négyzetkilométernyi területről várta a híveket vasárnaponként. A Nagy-Küküllő és mellékvizei mentén, 30 kilométer hosszan húzódó település több, egymástól különálló részből áll, melyek a következők: Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos, Küküllőtelep és a Központ. De szépen csengő nevek, igazán vidám kedvében lehetett a Jóisten, mikor errefelé járt életet teremteni! Tartód vára, a Csorgókő-vízesés, a Küküllő forrása a falusi turizmus révén már a jövőt jelenthetik Székelyvarságnak, ahol ma még a fakitermelés, a zsindelykészítés, a gazdálkodás a fő megélhetési forrás. Székelyvarsághoz hasonló élettel találkozhatunk a Hargita-fennsík többi tanyabokrán, így Fenyőkúton, Pálpatakán és Szencseden is. Székelyvarságon 2021 januárjában adták át a Hargita első ülőliftes sípályáját: https://www.facebook.com/Skivarsag.ro
Madarasi Hargita
„E havas hosszu lánczolata csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagu belső védfalát képezve a hon keleti határának. E nagyszerü havas zöme az egész Székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegylánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyitő patakok, ott teremnek a drága érczek, ott tenyésznek a sudar fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyuló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árviz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csucsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvalmai. Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely gobé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába mindenüvé ellátszó viharos tetejét meg ne másszam.”
Székelyföld földrajzi középpontjában, Udvarhelyszék és Csíkszék közé ékelve – mintegy természetes határnak kijelölve – húzódik a Hargita 70 km hosszan elnyúló hegytömege. Nem véletlenül nevezik a székelyek „szent hegynek”, amelynek legmagasabb csúcsa, a legendás Madaras olyan igazodási pont, amelyet egyszer – éljen bárhol is – minden magyar embernek meg kell látogatnia. Az 1801 méter magas hegycsúcsot a magyar közösségek keresztjei és kopjafái díszítik. A hegy ma már Ivó felől kiváló aszfaltúton közelíthető meg, közben megnézhetjük a zeteváraljai víztározót is. A csúcs a Madarasi menedékháztól kényelmes sétával egy óra alatt érhető el. A Madarasi Hargita weboldala: http://madarasihargita.ro/
