„Az Erdélyi-medence délkeleti sarkában fekszik Háromszékmegye. Délnyugati részének kivételével minden oldalról magas, erdős hegyek övedzik. A baróti hegységgel egyközűen nyomúl be a megyébe az Olt folyó balpartján húzódó magasabb és zordonabb bodoki hegység.” Jancsó Benedek 1901-ben lejegyzett sorait rögtön toldjuk is meg Orbán Balázssal: „Ha Háromszék természeti szépségben ritkítja párját, erkölcsi becsben méginkább tulszárnyalja honunk minden más vidékét; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt.”
Még épphogy ráfér Székelyföldre, az Olt szeli ketté, a Tusnádi-szoros és a Barcaság között húzódik meg, a Kárpát-kanyar ölelésében, a három szék egyike: Sepsiszék. Úgy három évszázaddal azelőtt, hogy Kolombusz behajózott volna Amerikába, ezt a földet már „terra Sicolorum terre Sebus” néven emlegette II. András királyunk a szászoknak kiváltságokat adó levelében. Aztán 1562-ben egyesült Kézdiszékkel és Orbaiszékkel, s Háromszék része lett. Sok vér és verejték folyt le azóta az Olton és a Feketeügyön, de a gótikus templomok és régi kúriák falai állnak még. Tartja magát a Kökösi-híd is. Ahogy feltartóztatta a betörő seregeket, úgy próbál most megálljt parancsolni a viharkapun beáramló idegen szellemnek, és őrzi a legendák földjét: Székelyföldet.
Kökösnél lépünk be mi is Sepsiszékre: Gábor Áronra emlékezünk itt is, majd Eresztevényben is. Réty érintésével utazunk tovább Sepsiszentgyörgyre, majd onnan az Olt mentén Oltszemre megyünk. Végül a Baróti-hegység egyik apró zugába, Zalánpatakra látogatunk.
Budapesttől Sepsiszék 8 órás autóbuszutat jelent, ezért ide érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek sepsiszéki úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Sepsiszék szinte színmagyar vidék, így magyar tannyelvű általános iskolákat könnyedén találunk itt. Ha fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot, elérhetőségüket itt találjuk: http://intezmenytar.erdelystat.ro/intezmenyek/a-romaniai-magyar-nyelv-elemi-es-also-kozepfoku-oktatas-intezmenyrendszere/9
Amennyiben sepsiszéki középiskolákkal szeretnénk közös programot, Sepsiszentgyörgyön többet istalálunk:
Református Kollégium: http://www.sepsi-refi.ro/
Kós Károly Szakképző Líceum: https://lkk.educv.ro/
Berde Áron Szakközépiskola: http://www.lec.educv.ro/
Puskás Tivadar Szakközépiskola: http://www.puskas.educv.ro/hu/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Bikfalva, Mókus Panzió: http://www.mokuspanzio.ro/hu/
Kökös
Ahogy átkelünk Barcaság és Háromszék határán, a Feketeügyön átívelő Kökösi-hídon, a teuton gótika gregorián dallamát lassan a székely virtus csatazaja kezdi átvenni. Ahogy belépünk a legendák földjére, Sepsiszékre, már látjuk is meghalni szülőföldje védelmében az ágyúöntőt, aki nem alkudott.: „A betört oroszok már a haza szent földjét tapodták, de Háromszék méltó akart lenni dicső önvédelmi harcához. A csata megkezdődik, s mindkét részről elszántan, kitartással folytatódik, mígnem egy ágyúgolyó Gábor Áront leteríti. Ez érzékeny vesztés a székelyek lelkesedését bosszúvá változtatja, oroszláni rohamuk az oroszokat elsepri, kiknek nagy veszteség után alig marad idejök a kökösi hídon átmenekülni.” (Orbán Balázs)
A honvédő hősökről mesél a kökösi hídnál található emlékmű, de a helyiek azt is tudni vélik, hogy a falu három temploma közül a legrégebbi, az időközben unitáriussá lett Árpád-kori templom mély hangú harangjának elődjéből Gábor Áron ágyúja lett.
Eresztevény
Eresztevény nevének eredete máig nem tisztázott, de az eredettörténetek közül minden bizonnyal a tatárdúlással kapcsolatos a legkedvesebb. E szerint a falura rárontó tatárok közül a legöregebb egy menyecskét szorongatott, mire az asszonyság rákiabált: „eressz el, te vén”. Eresztevény neve ma már összeforrott Gábor Áron nevével. 1849. július 2-án az újjászervezett székely haderő Uzon és Kökös közt ütközött meg az ellenséggel, az ütközetben azonban egy eltévedt ágyúgolyó megölte Gábor Áront. Míg folyt a csata, halálhírét nem közölték, sőt nevében adtak ki parancsokat. Hadsegéde, Nagy Sándor előbb Uzonba vitte holttestét, majd a harcok végeztével szülőfalujába, Bereckbe indultak, de kényszerűségből Eresztevényben temették el, csendben, harangszó nélkül, katolikus létére, a református temető szélén. Majd fél évszázadnak kellett eltelnie, míg 1892-ben sírja fölé hozzá méltó emlékművet állított az utókor, hogy legyen hova „eljárjon lelkesedést meríteni a múltakból, és hazaszeretetet tanulni a jövőre a mai és a következő nemzedék”. A síremlék sorsa igen hányattatott volt, míg napjainkban Gábor Áron születésének 200. évfordulójára Eresztevényben elkészült az Emlékezés Erdeje.
Ez egy kopjafarengeteg, amelyben Berecktől Uzonig olyan települések kopjafái találhatók, amelyek fontos szerepet játszottak Gábor Áron életében. Állj meg hát vándor és emelj kalapot itt Eresztevény határában a legnagyobb székely síremléke előtt. Aztán pedig mássz fel az Óriás Pincetetőre, megcsodálni a tájat, melyet annyi vérrel öntözött már a szabadságvágy. Azt beszélik, réges-régen egy óriás élt ezen a dombtetőn. Aztán a környéken megjelenő emberek megzavarták nyugalmát, mire az óriás elrejtette kincseit a vára alatti pincében, majd örökre elköltözött innen. Kincseit sokan keresték, de nem lelték. A régészek viszont két bronzkori halomsírt is feltártak a tetőn. A székelyek ősi lármafa dombja ma történelmi emlékhely. 12 kapun át vezet az út a dombtető oldalába. 12 stáció, ami Háromszék 12 vérzivataros évszázadának főbb mozzanatait öleli fel. A sajátos keresztút betetőzéseként egy szálfákból ácsolt jelképes jurta magasodik.
Réty
A XIX. század végén kietlen, sivatagi tájként hatott a Sepsiszentgyörgytől alig 8 kilométerre, a Szépmező délkeleti végződésénél található mozgó homokbuckáktól hemzsegő táj. Mára a 15 négyzetkilométernyi terület peremén a „földig hajló nyírfák ligeterdeje”, míg beljebb nedves, sötét fenyőerdők találhatók, amelyek között az alacsony dűnék szélvájta mélyedéseiben mintegy 100 apró, tündérrózsával borított kis tó foglal helyet. A szép lassan elmocsarasadó tavak vízszintjét szülőanyjuk, a Feketeügy szabályozza. A Rétyi Nyír kissé messzebbről nézve egy erdővel borított dombnak látszik. Az 5 km hosszú és 2 km széles természeti ritkaság Réty, Komolló, Szentiván-Laborfalva, Sepsimagyarós és Egerpatak falvakkal határos. E falvak nevéhez kötve különböztetik meg a háromszékiek a Nyír egyes részeit. A homoksivatagot az ős Feketeügy hordta össze, majd a Nemere szele alakította buckás, szélbarázdás felszínné. Körülbelül 7000 éve, az éghajlat nedvesebbé válásával megszűnt a homok mozgása, közben pedig kialakult a mai növényvilág is, ami a Rétyi Nyír legnagyobb értéke. A kis tavak mocsári növényei mellett gyakoriak a sárga és fehér tavirózsák, a tőzeges részeken a fürtös lizinka, a szárazabb kiemelkedéseken az igen ritka kockás liliom és a szibériai nőszirom. A Nyírben lelnek menedéket madárvonulás idején a böjti récék, bíbicek, szárcsák, vöcskök, és még számtalan madárfaj. A Nyír felőli oldalon látható a „honvédes” kőobeliszk. Ez a brassói 24-es gyalogezred többször megcsonkított emlékműve. 1941-ben építtette az I. világháborúban elesett honvédek emlékére Pál Ferenc, szentiváni malomtulajdonos és felesége. 1944-ben a bevonuló szovjet és román katonák golyószóróval lefejezték, de 2010-ben a restaurálás után visszakerült régi talapzatára. A túlsó oldalon, a hajdani lenfeldolgozó gyár mellett az 1896-ban ültetett „millenniumi emlékerdő” áll, mellette a Rétyi-tó következik a körülötte kiépült kempingteleppel. A mocsárerdő közepén egy minden kényelemmel ellátott vadászház is van, ami a letűnt rendszerben készült ajándékul a Kárpátok Géniuszának, akinek viszont nem tetszett a lehangoló környezet, és soha nem is használta a menedéket.
A kommunizmusban a pityókatermesztés reményében művelés alá fogták a Nyír nyugati és déli részét, ezzel elűzve a nemes kócsagot, a gödényt (pelikán) és még számtalan élőlényt. Ez idő tájt találták ki azt is, hogy a kis tavakat csatornákkal kötik össze, és szabályozzák a Feketügy vízszintjét is. Mindezek következményeként megkezdődött a Nyír kiszáradása, a vízszint apadása. Az apadáshoz a szárazság is hozzájárul, és a környékbeli esztenák vízhasználata sem kedvez a folyamatnak. A területen látható félbevágott fák is azt jelzik, hogy sokan szerzik innen a téli tüzelőt, és valószínűleg a sepsiszentgyörgyi piacon árult kockás liliom is innen származik. Az őshonos tölgyesek helyére közben a homok megkötése céljából erdei fenyőt ültettek, miközben a terepmotorozás is az igen érzékeny növényzet átalakulásával jár. Mindezt 2014-ben betetőzte egy osztrák cég, amely éppen a Nyír szomszédságban építette fel 2014-ben fűrésztelepét. A nyakló nélküli fakitermeléssel a Kárpátok érintetlen erdei is ültetvényekké válhatnak, miközben a fafeldolgozás melléktermékeként keletkező vegyi anyagok a Rétyi Nyírt veszélyeztetik. Ez mellett az osztrákok által felvásárolt hatalmas mennyiségű famennyiség tönkreteszi a kisebb faipari vállalkozásokat, amelyek nyersanyag nélkül maradnak. Réty tehát már nem csak fúvószenekaráról és a Nyírről híres, hanem a zöld arany reményében idetelepült vállalkozásról is.
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy azért is kedves a magyar utazó számára, mert a magyar szabadságvágy egyik bölcsője. Ki ne hallott volna Gábor Áron híres kijelentéséről, miszerint „lészen ágyú”. 1848 késő őszén a katonai vereségek hatására már csak Háromszék maradt magyar kézen. Ide szorult vissza az a mintegy 30000 székely népfelkelő, akik minden utánpótlás híján önellátásra kényszerültek. November 23.-án Sepsiszentgyörgyön, a Honvédelmi Bizottmány akkori székházában gyűlésező háromszékiek egyértelmű választ adtak Puchner altábornagynak: nem adják meg magukat! A harci szellemmel tehát nem volt gond, nem úgy a fegyverellátással, amely probléma Gábor Áron hozzászólása után rögvest megoldódott. A berecki tüzér káplár a következő két hétben négy vaságyút öntött bodvaji hámorában, majd Erdővidék eleste után Kézdivásárhelyen további 64 darabot. „E földön, mely soha ágyút nem bírt, melyen soha puskapor-malom nem létezett: a nép ágyút és puskaport állított elő. Nem elég, amit mondtam: e nép az ágyúöntés s puskapor készítés titkát másodszor feltalálta.” – írta a kortárs Kővári László. De hiába a lelkesedés, hiába a székely lelemény, hiába a harci szellem, 1849 nyarán, Háromszéken is kihunyt a szabadságharc lángja. Ez év július 5-én Sepsiszentgyörgy határában Gál Sándor kicsiny csapata elvérzik az orosz túlerővel szemben. A város később a Makk József nevével fémjelzett összeesküvésből is kiveszi részét, ám a Kossuth megbízásából tevékenykedő tüzér ezredes szervezkedésére hamar fény derül. A Habsburg-ellenes mozgalom két székely vértanúját, Bartalis Ferencet és Váradi Józsefet a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végzik ki 1854-ben.
Sepsiszentgyörgy nem csak szabadságszeretetéről híres, hanem a Mikó-kollégiumról is. Az 1850-es években háromszéki protestáns lelkészek voltak azok, akik középiskola létesítését szervezték, patrónusnak pedig felkérték a helyi bárókat, grófokat. Gróf Mikó Imre gyorsan felismerte az ügy fontosságát, és jelentős pénzadománnyal támogatta az iskola létrejöttét. Az értelmiségi pályákra készítő gimnázium eleinte istállókból és szekérszínekből kialakított osztálytermekbe költözött, majd 1870 és 1876 között felépült a mai iskola épülete. A tervet a „székely Széchenyinek” is nevezett Mikó Imre fizette, a telket Sepsiszentgyörgy városa adta, az építőanyagot Háromszék lakói hordták össze szekerekkel. Mikó Imre 1876-ban halt meg, halála előtt újabb 60000 forint adományt tett az intézmény javára, mely az ő nevét vette fel.
A városban természetesen számtalan magyar látnivalóval találkozhatunk sétánk során: megnézhetjük a református erődtemplomot, a katolikus temetőben Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírját, a Városházát, az egykori Vármegyeházát, a 48-as oroszlános emlékművet, és persze a Székely Mikó Kollégiumot. A legnagyobb hatást a Kós Károly tervei alapján 1913-ban épített Székely Nemzeti Múzeum gyakorolja a látogatóra, ahol kiállították Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját. Ezt 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán végzett csatornázási munkálatok alkalmával találták meg, majd 1923-ban kiállították a Múzeumban. 1971-ben Bukarestbe került, ahol hamar az alagsorban találta magát. Innen került vissza méltó helyére 2010-ben. A múzeum honlapja: https://www.sznm.ro/
Oltszem
„Oltszem nevét onnan nyerte, hogy az ezen felül szük Olt völgye itt kezd kinyilni, s azért Oltszem, mintegy tágabb láthatárra nyiló szeme az Olt völgyének. A falu az Olt balparti magaslatán igen festőileg fekszik. Oltszem igen régi s már 1332-ben létezett helység. Az 1827-ben épült Mikó-kastély a falu északi végében egy szabályszerü magaslaton igen festőileg fekszik.” (Orbán Balázs)
Sepsiszéket egyébiránt bátran nevezhetjük a kúriák és udvarházak földjének: Uzontól Bikfalváig, Ilyefalvától Oltszemig számos épített örökség meséli el a régi birtokos családok történetét.
Zalánpatak
Zalánpatak a gróf Kálnoky család alapította üveghuta körül jött létre a 17. században. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templom ablaküvegeit csodáljuk, gondoljunk arra, hogy itt, Erdély első üveggyárában, az 1860-ig működő Zaláni Üvegcsűrben készültek. Ma alig 150-en lelket számlál a falu, ami hiába bújt el a dombok közé, csak rátalált egy úr a messzi ködös Albionból, s házat is vett Zalánpatakon.
De mit is keres itt a világ végén is túl az angol trónörökös, Károly walesi herceg? Éppen azt, amit máshol már aligha talál: érintetlen természetet, hagyományos építkezést és életmódot. Ami máshol skanzenekbe, múzeumokba szorult, itt élő, organikus valóság.
