A Garam völgyében, Selmecbányától délnyugatra, a Selmeci-hegység előterében fekszik. Lakossága túlnyomó része már szlovák ajkú, ennek ellenére nem lehetetlen itt elboldogulni magyar nyelven.
A város sorsa szorosan összefonódik a lévai várral, amely egyben a legfőbb turisztikai nevezetesség. A település már a 14. századtól a Lévai várhoz tartozott. 1388-ban vásártartási és vámszedési előjogokat szerzett. 1615 után a rendszeres heti vásárokon kívül a városban megrendezésre kerültek az éves vásárok is. Léván ma is hagyományosak és népszerűek a vásárok. Igen látogatottak az őszi várünnepek, melyek általában októberben kerülnek minden évben megrendezésre. A város környéke a természetkedvelők számára is sok érdekességet kínál. A lévai járásban találhatók többek között az Európában is egyedülálló tufába vájt sziklalakások. A Horhi-völgy immáron természetvédelmi terület, változatos növény-és állatvilággal.
Rákóczi–emlékek és a történelmi háttér:
A Rákóczi-szabadságharc idején stratégiailag fontos szerepet töltött be a vár. Ez főként annak volt köszönhető, hogy Bécs és Pozsony felé egyfajta kaput szolgáltatott. 1703. szeptember 17-én a későbbi áruló, Ocskay brigadéros kurucaival bevette a várat. Ám alig egy hónap múlva a német csapatok visszafoglalták. A következő években Rákóczi serege újra elfoglalta, de 1708 őszén Heister visszafoglalta. A Vak Bottyán vezette felvidéki hadjárat során a kuruc haderő ismét kézre kerítette. A védekezés és a folyamatos visszavonulás miatt végül 1709-ben a vár falait a kuruc seregek lerombolták. A vár most is rom, csupán az elővár egykori részét építették vissza.
Léva vára
Léva vára a város központjától alig negyedórás sétára fekszik. A 13. század közepén egy sziklás vulkanikus nyúlványra épült, egyenesen a Garam folyó mocsárvidéke fölé, hogy védje a közép-szlovákiai bányavárosok felé vezető útvonalat. A cseh király, II. Ottokár 1270-ben hiába ostromolta, nem járt sikerrel. Nem úgy a híres felvidéki kiskirály, Csák Máté, aki hamarosan Léva ura lett. A vár Bars megye székhelye 1321-től. Ekkor már újra a magyar királyságé. Emlékezetes történelmi esemény színhelye volt a vár, amikor Károly Róbert király itt állt bosszút a családja ellen korábban merényletet elkövető Zách Felíciánon, mikor is lányát, Sebét, nagy nyilvánosság előtt lefejeztette. 1544-ben éri az első török támadás a várat, de ekkor még ellenállt az oszmán seregeknek. I. Ferdinánd idején Thury György volt a vár kapitánya. Fontos magyar történelmi kapcsolódás az is, hogy birtokainak korábbi elvesztéséért, kárpótlásul, a király a vármegye főispánjává tette az egri hőst, Dobó Istvánt. A címzetes ranggal együtt járt Léva vára is. Mindez 1560-ban történt. A legendás várvédő tovább építette a várat, és egy kastélyépületet húzott fel a falak mellé. Ez még szerencsére ma is áll. Bocskai hajdúival 1605-ben támadta a várat, de mint korábban oly sokan, ő is kudarcot vallott. A kertek alatt távozott, de előtte még bosszúból azért felgyújtotta a várost. Hatvan évvel később egy másik erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor már sikerrel járt, és elfoglalta a várat. Itteni uralkodása mégis rövid életűnek bizonyult, ugyanis megbízott várkapitánya 1663-ban átadta a várat az időközben ostromló törököknek. Egy év múlva véres küzdelemben sikerült visszaszerezni a szultán katonáitól az erődítményt. Ebben a csatában vesztette életét a legendás felvidéki várkapitány, a füleki vár parancsnoka, Koháry István. A dicsőség a francia származású Habsburg tábornagy, Jean-Louis Raduit de Souches érdeme volt. Vele aztán az elkövetkező esztendőben Thököly Imrének is meggyűlt a baja, hiszen a korai kuruc felkelés során Lévát Thököly is elfoglalta, majd elvesztette a németekkel szemben. A vár dicsőséges múltjára nemcsak a romok, hanem az alsó várban lévő Dobó-kastély is emlékeztet bennünket.
A kétszintes reneszánsz épület a 16. század második felében keletkezett, és a mai napig a várterület legnagyobb kiterjedésű objektuma. Homlokzata alatt a korábbi szokatlanul széles vízárokban, várparkot rendeztek be. Az ideérkező osztályok, kiránduló csoportok, közösségek számára kitűnő terep, hogy nyitott történelemórát vagy egyéb interaktív szabadidős programot szervezzenek.
A vár területén található a Barsi Múzeum, amely a környék régészeti, történelmi, néprajzi, honismereti és természettudományi gyűjteményeit halmozza fel. A várban különféle rendezvényeket szerveznek, amilyenek például a Lévai Várünnepségek. A rendezvények látványosságát növeli azok elhelyezése az újonnan felépített amfiteátrumban. A látogatók kedvelt helye a középkori bástyák egyikében elhelyezett teázó. A kissé titokzatos, ám kellemes légkör egzotikus teák és italok gazdag választékával várja látogatóit.
A város további nevezetes műemlékei a Hősök tere köré épített 100 éves épületek: a Klein-ház,az egykori városháza,a Kálvin-udvar, a Jozefček-ház, a Knapp-ház, a Polgári ház, az Oroszlán Szálloda (most Hotel Lev a neve). A város jellegzetes meghatározó építménye a Schoell-malom is.A közelmúltban újították fel a Kálvária körüli szakrális emlékhelyet. Gyönyörű kilátás nyílik innen a városközpontra, a várra és a város környékére. A város további egyházi műemlékei közé tartozik a Szent Mihálytiszteletére szentelt templom, a Szent József római katolikus templom, a Kálvin-templomés a Zsinagóga.
