Zemplén sokarcúsága mind természeti, mind néprajzi és etnikai viszonyait tekintve szembetűnő. Odafent a Kárpátok uradalmaiban és eldugott falvaiban ruszinok, németek, lengyelek és magyarok éltek harmóniában egymással és a természettel. Ahogyan aztán a Laborc elhagyta Felső-Zemplémet és az Alföldre ért, egyre több magyar szóval találkozott. A közben megszülető Bodrog már színmagyar vidéken éri el a Tiszát, miközben a környező kihűlt tűzhányók és lepusztult rögök ma is sokszínű történelmi és néprajzi kincseket rejtenek: Rákóczi, Kossuth, Kazinczy földje ez, ahol gazdag épített és szellemi örökség vár ránk.
Zemplénbe Budapestről 3-4 órányi autóbuszozásssal lehet eljutni, míg vonattal a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon utazhatunk ide.
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek zempléni célpontok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Amennyiben külhoni magyar diákokkal szeretnénk felvenni a kapcsolatot, Zemplén felvidéki oldalán az alábbi magyar oktatási intézményekből válogathatunk; általános iskolák, amelyet itt alapiskolának hívnak:
Bély, Magyar Alapiskola: https://zsbiel.edupage.org/news/?zac=20
Bodrogszerdahely, Magyar Alapiskola: https://zsmstreda.edupage.org/?&lang=hu
Nagygéres, Magyar Alapiskola: http://www.velkyhores.sk/alapiskola
Szomotor, Magyar Alapiskola: https://aisomotor.edupage.org/
Szakközépiskolák:
Királyhelmec, Szakközépiskola: https://soskch.sk/fooldal-2/
Perbenyik, Szakközépiskola: http://www.soupopribenik.edu.sk/
Ajánlott szálláshelyek Zemplénben határtalanul utazóknak:
Sátoraljaújhely, Zemplén Kalandpark: http://www.zemplenkalandpark.hu/turistaszallo/
Sátoraljaújhely, Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont: https://rakoczihotel.hu/
Felső-Zemplén ezeréves határt őrző hegyvilágából ereszkedünk le a Laborc mentén a Zempléni-síkon fekvő Homonnára és Nagymihályra. A Sárost és Zemplént elválasztó Eperjes-Tokaji-hegység váraiban folytatjuk utunkat: Szalánc után a már magyarországi oldalon fekvő Füzérbe látogatunk. Innen Sátoraljaújhelyt célozzuk meg, majd a szomszédos Borsiba megyünk, ahol II. Rákóczi Ferenc született. Petőfi nyomán aztán „becsavarodunk” a Bodrogközbe, amelynek mind felvidéki, mind anyaországi oldalán találunk kincseket.
Besszádok
A Keleti-Beszkidek hegyvilágát jól összekuszálták a terek és idők viharai. A Kremenec hegycsoportján ma három ország három nemzeti parkja osztozik. A jegenyefenyők és bükkök alkotta hegyek farkasok és a hiúzok járta őserdeiből csak helyenként bukkannak elő domború gyephavas polonyinák vagy élesebb sziklacsúcsok. A honfoglalás után a területen Magyarország, Lengyelország és a Kijevi Rusz osztozkodott. Belső oldala sokáig a Magyar Királyság Zemplén és Ung vármegyéihez tartozott.
Az ősi határt őrizték egykor az Ulicska-patak völgyében a hegyek előtti utolsó település, Újszék (Nova Sedlica) lakói. Ez már a Poloninyák Nemzeti Park területe, amely a nagy kiterjedésű bükk és jegenyefenyő őserdőivel 2007-ben felkerült az UNESCO Természeti Világörökségeinek listájára is. Az elmúlt századelőn ezen a részen még fakitermelés zajlott, erdei vasúton szállították le a faállományt, de a Poloninyák területének még így is csaknem 80 százalékát erdők képezik. Európa egyik legnagyobb kiterjedésű őserdője ma már fokozottan védett nemzeti park, ahol a természet őrei semmiféle emberi beavatkozást nem tűrnek. Azért is bír a kutatók számára nagy értékkel ez a bükkfajtákban gazdag érintetlen terület, mert tökéletes példája a mérsékelt égövre jellemző összetett ökoszisztémának. A védett Sztuzsica őserdő az itt honos sokszínű élővilágnak köszönhetően felbecsülhetetlen értékű genetikai adattár is egyben.
Homonna
Homonna a Drugethek idején élte első fénykorát; már 1449-ben állt a város ma is impozáns épülete, a kastély. 1619-ben a város határában vívott véres csatát Drugeth György I. Rákóczi Györggyel. A várkastélyt 1619 és 1641 között újjáépítették, 1787-ben bástyáit lebontották. Ekkor Homonna fejlődése megtorpant, és csak a XIX. században indult meg újra, amikor új urai az Andrássyak lettek.
Manapság már csak néhány magyar él a városban, de a kastély megtekintése mellett érdemes elmenni a közeli Várjeszenőre, amely felett ott emelkednek Jeszenő várának romjai. A Drugethek Árpád-kori erősségét 1644-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem rombolta le, maradék falai azóta porladoznak odafent. Pár heggyel odébb olyan várak ékesítik a zempléni ormokat, mint Barkó és Csicsva. A homonnai kastély ma már múzeum, íme a honlapja: http://www.muzeumhumenne.sk/
Nagymihály
A Széles-tó partján fekvő településen az Árpádok korában vízivár őrködött, melynek első urát – mit ád Isten – éppen Nagy Mihálynak hívták. Az ősi Kaplony nemzetségből származott, s királyi adományul kapta a birtokot vitézségéért.
Aztán a vár elporladt, csak körtemplomának alapfalai maradtak meg, s Nagy Mihály utódai, a Sztárayak a maradékaiból a XVII. században kastélyt építettek, ahonnan hatalmas felső magyarországi birtokaikat igazgatták.
A míves épület valahogy átvészelte a husziták és a törökök dúlásait is, máskor meg megyegyűléseknek adott helyet. Aztán 1944-ben jött a muszka, jött az új világ, amelyben nem volt már helye se uraknak, se hagyománynak. A 100 éve még magyar többségű Nagymihályban ma már alig hallani magyar szót. Az új állam vette birtokba a kastélyt és vele együtt a Sztáray család több tízezer kötetes könyvtárát is. Emlékül csak a címer maradt a kastély homlokzatán és a felirat a XIV. századi Szűz Mária Születése plébániatemplom falán.
Szalánc
Nagyszalánc felett ma is ott őrködik a romjaiban is büszke szalánci vár. Talán azokra a magyarokra büszke, akik 1938-ban a magyar szabadságért harcoltak itt. 1938-ban, a II. Bécsi döntés visszaadta Nagyszaláncot Magyarországnak. Volt nagy ünnep, de másnap kiderült, hogy a falunak vissza kell térnie szlovák fennhatóság alá, ugyanis itt vezet a stratégiai fontosságú Kassa-Velejte vasútvonal.
Nagyszalánc népe nem akart Tiso államához tartozni: népfelkelés tört ki, a lakosság behívta a magyar honvédséget, egy kisebb ütközetre is sor került, amelyben hárman meg is haltak. Nagyszaláncnak ennek ellenére Szlovákiában kellett maradni, ami nem volt jó hír a szalánciaknak: a visszatérő szlovákok a magyarokat munkatáborba zárták. A legmegdöbbentőbb, hogy az a Nagyszalánc, amely 1920-ban 100 százalékban magyar volt, amely 1938-ban fegyvert fogott a hazáért, az ma egy olyan település, ahol mindössze 10-en vallják magukat magyarnak.
Füzér
„Utunk jobbra, balra kanyarog, erős emelkedéseken, míg végre egy forduló mögül haragos sziklaszirten állva felbukkan a távolban Füzér várának igézően pompás látványa. Az idő kitűnő volt. Jobbat kívánni sem lehetett volna. A nap bujkált a felhők mögött s a felhők árnyjátéka még jobban kiemelte a táj szépségeit. A falak, mint valami korona ágai szinte vakítóan világolnak ki a felhős háttérből. Míg a felhők játékában gyönyörködünk, az alatt észrevétlenül megérkeztünk a füzéri vár aljába, ahonnan piros-romjelzés vezet fel szép turistaútin a várba. Ziháló tüdővel kapaszkodunk felfelé, s közben eszembe jut a vár hányatott sorsa.” Lux Géza 1936-ban megélt füzéri élményei óta sok idő telt el, a füzéri vár pedig talán szebben fest, mint valaha.
Köszönhető mindez a 2014 és 2016 közötti rekonstrukciójának. A XIII. században épült erősség és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátra hagyta, ám ahogy említettük, ismét régi fényében ragyog. A faluban tájház és látogatóközpont is várja a kirándulót, míg a közeli Pálházán kisvasút, Füzérradványon pedig a Károlyi-kastély. A füzéri vár honlapján minden fontos információt megkapunk a várról és a füzéri látnivalókról: https://fuzervara.hu/
Sátoraljaújhely
„Rákóczynak ősi szülőföldje, Kossuth Lajos nagy lelkével töltve, nyelvteremtő Kazinczynk Széphalma, Szemerének múzsalakott falva.” Vagy ahogyan nagy földrajztudósunk, Cholnoky Jenő fogalmazott: „Az Alföld szélén kiemelkedő tűzhányóhegy impozáns romjainak lábánál, mesés szép helyen fekszik Sátoraljaújhely. Egyik oldalán vadregényes erdős hegyek, a másikon a végtelen Alföld. De micsoda hegyek! Óriási nagy tűzhányóhegy félig eltemetett, de még mindig épségben megmaradt romja!”
Igen látványos, ahogyan ölelkezik az alföldi róna a rég pihenő vulkánokkal, ahogyan ezek a vulkáni kúpok minden átmenet nélkül kinőnek a Bodrogköz folyóágak szabdalta ártéri világából. „Juhok, tócsák és zöld, zöld – mennyi rét! Túl hullámos, kúpos hegyek kísérnek. S az álom éjjel zsongást hoz, zenét: a ritmikus vulkán-csúcsok zenélnek.” – írta a zempléni tájról Áprily Lajos. Nézz fel akár a Bodrogközből a hegyóriásokra, vagy tekints le a Magas-hegy kilátójából a rónára, érezni fogod, hogy különleges tájékon jársz. „Faluszerte, messze vidékig színmagyar tájék ez. Ha típusának élességét a városi élet hatása és a különféle idegen nemzetiségek közel szomszédsága el is tompította, egy-egy félreeső, mocsárelzárta falu népe csaknem változatlanul megőrizte ősi jellegét.” – írja Zemplén vármegye népéről Virter Ferenc még valamikor a XIX. század végén. Ez a nép az a nép, amelyet aztán 1920-ban a trianoni békediktátum hosszú időre elválasztott egymástól. Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyet is kettévágták 1920-ban, mégpedig a csörgedező Ronyva-patak mentén: a város közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, és egy vasútállomással lett szegényebb. Az elcsatolt városrész a Slovenské Nové Mesto nevet kapta Csehszlovákiában – és hogy milyen jól sikerült ez a munka: az elszakított városrész mára elszlovákosodott. Sátoraljaújhely idejekorán felismerte történelmi felelősségét: a trianoni sokkból felocsúdva, egy piarista szerzetes gondolt egyet, s a Szárhegyre egy Magyar Kálvária építését kezdeményezte, hogy a vártorony-szerű stációkkal az elcsatolt országrészek és városok előtt tisztelegjen. „Magyar Kálváriát létesítettünk, az elsőt hazánkban, hogy ide, mint nemzeti búcsújáró helyre, elzarándokolhasson minden igaz magyar, aki erőt, bíztatást, vigaszt és hazánk szebb és jobb jövőjének előkészítésére és megteremtésére irányuló önzetlen nemzeti munkához kitartást akar meríteni.” – írta Szepesi Bódog 1936-ban arról a Kálváriáról, amelyet a kommunisták 1946-ban ugyan leromboltak, de 1990 után a közakarat újjáépítette.
A Magyar Kálvária éppen Trianon 100. évfordulóján kapta vissza régi rangját, sőt a Zemplén Kalandpark legújabb attrakciói, a libegő és az átcsúszó pálya éppen a Magas-hegyet és a Szárhegyet köti össze, így azok is megismerhetik ezt a kultikus helyet, akik alulról eddig nem mászták meg a Kálváriát. A turizmus eddig is virágzott errefelé, hisz a megújult Széphalom, egy jó borozás, vagy a kalandparkos bobozás eddig is sok vendéget vonzott a térségbe. Most, hogy újabb elemekkel bővült a paletta, még inkább érdemes ellátogatni a felelősségére gondosan ügyelő Sátoraljaújhelyre. A kalandpark honlapján (http://www.zemplenkalandpark.hu/), illetve a széphalmi Nyelvmúzeum oldalán (https://nyelvmuzeum.net/) minden fontos információt megtalálunk.
Borsi
A hagyomány szerint nevét Bors vezértől kapta, de a község egy másik vezérről lett igazán híres, akinek itt ringott bölcsője: 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben a borsi kastélyban szállt meg, és a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.
A kastély előtt álló Rákóczi mellszobor története is jól jelképezi a felvidéki magyarság 20. századi sorsát. Eredetileg 1907-ben Zólyomban állították fel, aztán a csehszlovák megszállók ledöntötték. Bátor magyarok évtizedekig rejtegették, majd 1969-ben itt állították újra. Átvészelte a kommunizmust, de vandál kezek 2013-ban ledöntötték és feldarabolták, de egy év sem kellett és az összefogásnak köszönhetően ma újra itt áll, hirdetve a magyar feltámadást. A kastély az elmúlt években megújult, a határtalanul kiránduló diákokat még szabadulószoba is várja a kastélyban. A kastély honlapja: https://www.borsikastely.eu/
Bodrogköz
„Széphalomról becsavarodtam a Bodrogközre. Országútnak híre se sincs, csak úgy őgyelegtünk faluról falura. Különben nem untam meg magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon látszanak a hasonlíthatatlan szépségű Sátorhegyek Újhely mellett, innen a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egy kis erdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonával virító zöld mezők, rajtok egy-egy kis tó, szélén sás, apró barátságos alakú faluk, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép takaros leányok.” Petőfi Sándor nyomdokán bárki becsavarodhat a Bodrogközbe.
A Bodrog, a Tisza és a Latorca folyók ölelte sík szigetországba, ahova először Árpád vezér magyarjai érkeztek, s hamar gazdag élettérré tették mocsaras-lápos zegzugait. Karos határában, a Honfoglalás kori Régészeti Parkban kopjafák jelölik az elmúlt században feltárt sírokat. 73 sírhely, 73 kopjafa, 73 felkiáltójel. Nemzeti sírkert ez, a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás-kori temetője, amelynek gazdag leletanyaga jelzi, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építhette ki első hatalmi központját. A park mindig nyitva van, de a faluban egy Látogatóközpontban is megismerkedhetünk a honfoglalás korával.
Aztán valahogy úgy maradt ez a vidék. Állattartásra és földművelésre kiváló természeti viszonyai alig változtak a XIX. századi folyószabályozásokig. Elkerülték a fő kereskedelmi útvonalak és a történelem sorsfordító eseményei, mégis méltó lenyomata egész történelmünknek, hisz épp elzártságának köszönhetően megőrizte sokszínű egységét, sajátos emberi és természeti értékeit. Karoson túl érdemes felkeresni a karcsai Árpád-kori templomot, a pácini kastélyt, a kisgéresi pincéket, a leleszi apátságot és a nagykövesdi várat is.
