Tokaj páratlan természeti környezettel rendelkező település, vérbeli dinamikus táj, melyet kis területén is rendkívüli változatosság jellemez. Ezt annak köszönheti, hogy meglehetősen eltérő tulajdonságú tájak találkozásánál fekszik: itt fut össze három síksági kistájunk, a Bodrogköz, a Nyírség és a Taktaköz, pontosan a Tokaji-hegy lábánál, mely már az Eperjes-Tokaji-hegység, Trianon utáni nevén Zempléni-hegység tagja.
A Tokaji-hegy – más néven Kopasz – hazánk legmagasabb vulkáni szigethegyeként emelkedik ki az őt körülölelő síksági tájból. A táj festői szépségét tovább fokozza, hogy az előbb említett metszéspontban ömlik a Bodrog a Tiszába. A Tisza és a Bodrog árterülete páratlan élőhelye a különleges állat- és növényvilágnak, mocsarakkal, lápokkal, holtágakkal. Mellette a Nyírség futóhomokja alkot dombsorokat, buckákat a rakamazi kapunál egészen a Tiszáig, a Taktaköz pedig holtágakkal, nádasokkal tarkított mezőgazdasági területekkel tarkítja a színvilágot. Tokaj erős történelmi kapcsolatai mai napig érezhetők a hely szellemében. A hangulatos utcákon a borospicék között sétálva érdemes elmerülnünk a város históriájában. Tokaj földjén olyan hatalmasságok jártak, mint Szapolyai, Bocskai, vagy éppen Rákóczi. A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, 2002 óta a világörökség része.
A szállások közül bárki kedve szerint válogathat. A Tokajvár Hotel a központban található, könnyen megközelíthető, és belső parkolóval is rendelkezik. A kétszintes szálloda 20 légkondicionált szobával, egy apartmannal áll a vendégek rendelkezésére, biomatraccal felszerelt ágyak, WiFi és minden szobában TV biztosítja a kényelmet. Innen gyalogosan vagy autóval is könnyen elérhető a Bonchidai Csárda. Az 1968-ban létesített étterem kiváló magyaros fogásainak fogyasztása közben csodálatos kilátás tárul elénk a Tiszára. A pár méterre lévő Tisza-partról sétahajóval 50 perces túrák indulnak, de választható hajójárat a sárospataki Rákóczi-várhoz vagy a szabolcsi földvárhoz is.
A Tisza és a Bodrog mai torkolatától alig 1 kilométerrel északabbra helyezkedik el a tokaji Rákóczi-vár romja. Régészeti kutatása 2007-ben kezdődött, előtte semmilyen kutatást nem végeztek a területen, mindössze egy valaha létezett merítőbástya egyetlen, még felszínen lévő lőrése hirdette a vár délnyugati sarkának helyét. A vár első említése 1410-ből való. Hunyadi Jánosé volt, majd Mátyásé, aztán 1459–1527-ig a Szapolyai családé. Itt tartotta híres lakodalmát Bethlen Gábor. A tulajdonosok váltották egymást, volt a vár többek között János Zsigmond, a Serédiek, Perényi Péter, Némethy Ferenc, Bocskai István, több Rákóczi és többször a Habsburg császárok tulajdona. Több alkalommal őrizték itt a magyar Szent Koronát, mielőtt Hegyalja véres évtizedei után, 1704-ben II. Rákóczi Ferenc végleg le nem romboltatta a várat. II. Rákóczi Ferenc 1703 őszén fogott Tokaj ostromához, ám csak a fagyást megvárva, a folyók jegén indított első roham bírta rá a vár védőit a megadásra. Rákóczi 1704 őszén adott parancsot a vár lerombolására, melyet 1705 tavaszáig el is végeztek. A sáncokat széthányták, és egy árkot ásva a Bodrogot átvezették a vár romjain. Ennek okaként a mondákban a bosszút emlegetik: Rákóczi így vett elégtételt sárospataki várának feldúlásáért a császáriakon. A történészek szerint inkább az lehetett az oka, hogy a fejedelem nem tudta vállalni a romos állapotú erősség újjáépítését és őrzését, hiszen szinte már az egész ország az uralma alatt állt, ráadásul az ellene irányuló szervezkedések bázisaként is szolgálhatott volna a vár, ezt pedig nem engedhette. A vár ágyúit Eger ostromához szállították el. A 2007-ben kezdődött ásatásokkal rengeteg lelet került elő, sikerült az épületek helyét meghatározni, és bizonyítást nyert, hogy a Szapolyai-korban Tokaj vára gyönyörű rezidencia volt, később pedig erős sáncokkal erődített határvárként funkcionált. A várfeltárás leletanyaga a Tokaji Múzeumban tekinthető meg.
Tokaj felújított, sétálóutcává alakított főterén található az autóval (parkolni a főtér melletti parkolóban lehet) és gyalogosan is könnyen megközelíthető Rákóczi Pince és Udvarház. Ez a hely a tokaji borok szentélyeként is emlegetett. A 15. században épült pincét királyok, fejedelmek, hercegek, és tábornokok is tulajdonukban tudhatták a hosszú évszázadok alatt.
A 28 méter hosszú, 10 méter széles és 5 méter magas pince Hegyalja legtágasabb földalatti terme. A falak a történelem csendes szemtanúi voltak: a teremben jelölték királlyá Szapolyai Jánost 1526-ban. Napjainkban borbemutatók és borkóstolók helyszínéül szolgál, emellett a borvidék borrendje is itt tartja ceremóniáit. Végtelennek tűnő pinceágaiban a Tokaj-Hétszőlő szőlőbirtok kiváló borait őrző bormúzeum található, évjáratonként 500–1000 palack tárolásával akár száz évjárat ideális feltételek közötti érlelését is lehetővé teszi. A Rákóczi- pince pincelátogatással egybekötött borkóstolóval várja vendégeit, a pince mellett pedig egy borszaküzlet is működik. Az egyik oldalágban hangulatos pinceborozó is várja a borozgatni vágyókat.
A Világörökségi Bormúzeum a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont részeként működik az európai világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett francia, olasz, német, osztrák, svájci és portugál termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek. Interaktív kiállítás mutatja be a tokaj-hegyaljai borvidéket Az érdeklődők gyalogosan, kerékpárral vagy akár autóval is bejárhatják úgy a térséget, hogy közben ki sem lépnek az épületből.
A főszerepet persze a TOKAJI bor kapta, a látogató szinte mindent megtudhat a nedűhöz kapcsolódó munkákról és hagyományokról. Aki a hagyományos tárlatokat szereti, az sem fog csalódni, hiszen a Tokaji Múzeum gyűjteményének egy része – eddig még be nem mutatott leletekkel – is helyet kapott itt, így a történelem rajongói is képet kapnak a térség múltját illetően.
A használaton kívüli, külszíni bányakatlanban került kialakításra a városból kifelé Bodrogkeresztúr irányába a Tokaj Fesztiválkatlan, mely Kelet-Magyarország legnagyobb és legújabb rendezvényhelyszíne. A szezonálisan működö kültéri nagyszínház nézőtere meredeken emelkedő, a jó láthatóság érdekében legyező alakú, mintegy 2580 fő befogadására alkalmas. A színpad játékfelülete 25 méter mély és 70 méter széles, közepén 14 méter átmérőjű forgószínpaddal és beépített emelővel. A nézőtér alatt kialakításra került egy több mint 1000 négyzetméteres rendezvénytér is, mely egyben vagy kisebb részekre szeparáltan rangos események színhelyéül szolgál. Csodálatos környezetben nagy mesterek művei elevenedtek már meg ezen a színpadon, elismert művészeket ünnepelt itt a tömeg. A folyamatos teltházas előadások is arról árulkodnak, hogy a különleges hangulat magával ragadja a közönséget. A helyszín megközelíthető autóval vagy akár a tokaji városnéző kisvonattal a Bonchidai csárdától.
