Esze Tamásék nyomát követve érünk Bereg vármegye egykori székhelyére, a kárpátaljai magyarság kulturális fővárosába, Beregszászra, ahol 1703. május 22-én Esze felolvasta Rákóczi kiáltványát. A városban épp vásárt tartottak, sok ember gyűlt össze, így gyorsan terjedt az események híre. Sokan rögvest csatlakoztak a tiszaháti felkeléshez, s vele a Rákóczi-szabadságharchoz. Ennek a napnak az emlékét őrzi az 1992-ben a II. Rákóczi Ferenc téri posta falán elhelyezett márványtábla.
A fejedelem többször is megfordult aztán Beregszászban. 1705. december 21-én itt adta ki újabb kiáltványát, melyben zászlaja alá szólított mindenkit, akinek „drága a haza és a szabadság”. A Bethlen-kastély falán 1996-ban felavatott emléktábla ezt az eseményt örökíti meg. A fejedelem nevét őrző főiskola épületében megtekinthetjük Rákóczi és Zrínyi Ilona szobrát, míg a városban Esze Tamás szobrát.
A történeti hagyomány szerint a 17. században a környék birtokosa, I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a Vérke folyó két partján, ezért is nevezték sokáig Lampertházának. A királyi városba a kunok és a tatárok dúlásai után szászok telepedtek, innen és a berek szóból származik a város mai neve. Egyik legrégebbi középkori emléke a mindenszentek tiszteletére emelt katolikus templom. Bethlen Gábor 17. századi kastélyát a kuruc harcok után valószínűleg maga Rákóczi állíttatta helyre. Ma a Beregvidéki Múzeum működik benne, melynek gazdag gyűjteménye az egykori Bereg vármegye eseménydús történetét mutatja be. A Rákóczi-korabeli ereklyék mellett megtekinthetjük a fejedelem zászlajának hű mását is. (A múzeum hétfő kivételével minden nap várja a látogatókat 10:00 és 17:00 között.)
A szabadságharc leverése után a rebellissé nyilvánított Beregszászt a császári udvar megfosztotta városi rangjától és a Schönborn családnak adta, akik egészen a második világháború végéig birtokolták. Beregszász a századfordulón nagy fejlődésen ment keresztül, 1890-ben Ybl Miklós tervei alapján épült fel az új megyeháza, de erről az időszakról tanúskodnak a polgári épületek, egykori paloták is. A város központjában a régi törvényszéki épületre az angyalos magyar címer is visszakerült. Kárpátalja legnagyobb református gyülekezete is Beregszászban működik, templomuk 1715-ben épült. A városból könnyed, 2 kilométeres túrával megmászható a Beregszász feletti Kerek-hegy, amely a Beregszászi-dombvidék szétszórt vulkáni maradványainak egyike. Tetejére keresztút vezet, odafentről elénk tárul a Beregi-Tiszahát.
Beregszász sok programot kínál az év minden időszakában. Május végén szokták tartani a Beregszászi Városnapokat, mikor megidézik a kuruc világot zászlóbontási vonulással, a korhoz illő népi ruhákkal, feldíszített lovasszekerekkel, vásárral, szabadtéri koncertekkel.
Beregszászon számos jó nevű szálláshely és étterem közül válogathatunk. Talán a legpatinásabb közülük a Vérke partján álló Arany Páva (Rákóczi tér 1.), de ajánljuk még az Oázis éttermet és motelt (Munkácsi út 254.), a Sörkert éttermet és szállodát (Mihók Péter utca 13.), a Gardenia Hotelt (Munkácsi út 65.) és a F’Koka Hotelt és éttermét (Muzsalyi utca 61.). Nemrég nyílt meg a Muzsalyi úton a Chizay Kishegy étterem, kizárólag ebédre szakosodott a Kemence étterem (Vörösmarty utca 1.), míg a főiskola első emeletén találjuk a Kiscsikó Menzát (Kossuth tér 6.). Beregszász legismertebb cukrászdája a Parisel a Hmelnyickij utca 16. alatt, szomszédságában van a Millennium Pizzéria. Ezek mellett sok kávézót is találunk a központban, sőt John Gaspar néven sörfőzdét is (Macsolai út 124.).
A Beregi-Tiszaháton Beregszásztól Munkácsig
A Beregszász és Munkács közti 30 kilométeren sem maradunk Rákóczi-emlék nélkül. Makkosjánosiban 2010-ben avatták fel a zempléni Pácin testvértelepülés tölgyfából készült adományát, egy Rákóczi-szobrot. Az adományozás apropója, hogy mindkét település Rákóczi-birtok volt egykoron. A település híres szálláshelye a Helikon Hotel, amelynek konyháját magyar szakácsnő vezeti. Munkács előtt kell jobbra lefordulni, ha Dercenbe, az utolsó magyar többségű településre akarunk jutni. Dercen nem csak a Gyöngyösbokréta népi együttesről híres, hanem a Derceni-hegyről, amelynek tetején hatalmas fehér kereszt áll.
Kár, hogy a tövében lévő katonatemető nem készült el. A felnövő akácos miatt kilátás nem minden irányba van, de például a munkácsi vár nagyon jól látható innen. Ha körbenézünk, a Beregi-Tiszahátat láthatjuk, de azt se feledjük, hogy történelmi földön, a híres beregi erdőben járunk. Az Árpád-korban a beregi erdő királyi uradalom volt. 1233-ban II. András itt erősítette meg a király és az egyház viszonyát rendező híres beregi egyezményt. És persze a beregi erdőben bujkáltak a kuruc felkelők is.
