1707. április 5-én a marosvásárhelyi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc beiktatásával kezdődött. Marosvásárhelyen rendkívül gazdag: építészeti kavalkád várja az ide látogatót. A múlt és a jelen keveredik a város hangulatában, igazán érdemes meglátogatni. Egy Rákóczi-túraútvonal, vagy Határtalanul! programos kirándulás kapcsán a város és környéke rendkívül izgalmas látnivalókat tartalmaz.
A város három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik (Mezőség, Maros-völgye és Nyárádmente). A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos-tető, van itt egy remek állatkert is, kisvasúttal. A legizgalmasabb látnivaló mégis inkább a két híres belvárosi szecessziós épület, a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota. A művelődés házának tetejét kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay gyár készített. A harmadik emeleti szinten a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár “Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti, ez is az első világháború előtt készült. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. Az első emeleten található Tükörterem mellvédjein magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond).
A Közigazgatási Palotáról a címert levették, és a Róth Miksa által festett ablaküvegeket is kicserélték, ezeken Ferenc József, Bethlen Gábor, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és II. Rákóczi Ferenc volt látható. A festett ablakok hamarosan visszakerülhetnek, restaurálás után. A belváros keleti részén található a Bolyai Farkas Líceum, illetve a Református Kollégium. A híres matematikus fia, Bolyai János is tanított itt.
Teleki Sámuel alapította a Teleki-Bolyai könyvtárat, ahol több ősnyomtatványt, régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriznek. Teleki vagyona nagy részét negyvenezer kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a Közkönyvtárat. Marosvásárhely nevezetességei közé tartozik a kiskatedrálisnak nevezett templom, amely a vatikáni Szent Péter bazilika kicsinyített mása. A Gecse utcában unitárius templom található, de van Vásárhelyen zsinagóga is. Az eklektikus stílusú épületet 1900-ban avatták fel, benne 552 hellyel, a földszinten a férfiak, az emeleten a nők ülhetnek.
II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum
A marosvásárhelyi római katolikus iskolai oktatás több évszázados múltra tekint vissza. A 13. században letelepedett domonkos szerzeteseket követően a ferencesek 1316-ban érkeztek Marosvásárhelyre. Egy 1525-ös feljegyzés szerint a ferencesek kolostori iskolát is működtettek. A reformáció során a város lakosságának jelentős része reformátussá vált, így csak az 1702-ben letelepedő jezsuita atyák tevékenységével indult újra a katolikus oktatás, Endes István atya vezetésével. 1708-tól beindult a gimnáziumi oktatás is. Többszöri helyszíncsere után az Erdélyi Római Katolikus Státus beruházásával, miután Körősi Albert-Kálmán építész tervei a kiírt pályázatot elnyerték, a szerényebb költségvetéssel Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezésével felépült 1903-1905 között a Főgimnázium iskolája, amely 1908-ban egy kollégiummal is bővült.
A Klastrom utcai épületegyüttest, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot a kommunista államhatalom 1948, augusztus 2-án a 176-os dekrétummal államosította, az államosítás visszavonására csak 1998. január 8-án került sor a 7/1998 számú törvénnyel. Az épületegyüttes 2004-es visszaszolgáltatásakor az újrainduló katolikus oktatásnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont. A Státus-ingatlanba 2015-ben költözött haza a katolikus oktatási intézmény. Az egykori kollégiumi épületben 2018 szeptemberétől az újraindult II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum elemi, gimnáziumi és líceumi szinten iskolázza be a diákokat.
A székely fifika örök emléke a zenélő kút. Bodor Péter székely ezermester 1816-ban alkotta meg. A régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú fa felépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó pavilont emelt, amelyet kupolával fedett be. A szerkezet naponta négyszer magyar nemzeti énekeket, dalokat játszott. A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. Az óra és a zenélő szerkezet rövid ideig működött, mert a legenda szerint az ezermester szívesen készített bankjegyeket is otthon, és amikor emiatt elítélték, kivett egy csavart a gépezetből.
A vártemplom
A Vártemplom a központi tér mellett található. Ajánljuk, hogy parkoljanak a Posta utcában, mert onnan gyalog 3 percre van a cél. Nagyon hangulatos a nagy kert, amelyben egy múzeum működik, és van egy házasságkötő terem is. A vártemplom kapuján kilépve balra egy nagyon hangulatos sétányt találunk, ez a Vár sétány, amelynek a végében látható II. Rákóczi Ferenc mellszobra.
Rákóczi lépcső
II. Rákóczi Ferenc emlékét őrzi a Rákóczi lépcső is, amely a Vár sétány felől a Rákóczi szobortól lefele menet közelíthető meg. Már a várépítés időszakában is létezett itt egy kaptatós utca, amely a Szentgyörgy utcát a Várral kötötte össze. Dr. Bernády György polgármestersége alatt 1902-ben építették ide ezt a 70 lépcsős feljáratot, melyet Rákóczi lépcsőnek neveztek el, annak emlékére, hogy II. Rákóczi fejedelme, a marosvásárhelyi Dinnyeföldön iktatták be Erdély fejedelmévé 1707. április 5-én. A feljáró Soós Pál építőmester vezetésével készült.
Petry mészárszék
Itt a Rákóczi lépcső aljában található a híres Petry család mészárszéke, amely egyben látvány mészárszék és múzeum is. Ezt mindenképpen érdemes meglátogatni, és biztosan valami finomsággal is gazdagabbak leszünk. Az illatok és a látvány lenyűgöző, biztosan nem fogunk tudni ellenállni a csábításnak, és valami finomat vásárolni fogunk.
