„Erdővidék a Székelyföld egy zárt, félreeső szeglete, mely ugyanakkor rengeteg látnivalót és élményt kínál az idelátogatónak. Körös-körül dombok és hegyek övezik kicsi medencénket: a Dél-Hargita, a Baróti-hegyek, a Rika-hegység. Ma Kovászna megye észak-nyugati részét alkotja, de hajdanán két székre is futotta Erdővidékből. Ezek Miklósvár fiúszék és Bardóc fiúszék voltak.” (Sütő István)
Van itt valami a levegőben a Vargyas, a Kormos és a Barót patakok mentén elterülő ősi székely települések között. A Baróti-medencében az évszázadok alatt annyi épített örökség, néphagyomány halmozódott fel, és annyi történelmi nagyság fogant meg e kis területű fiúszékek ölében, akikre a világ bármely nagy birodalma büszke lehetne.
A hargitai Bodvajon kezdjük erdővidéki barangolásunkat, majd Kisbacon érintésével a Baróti-medence névadó településére érkezünk. Innen meglátogatjuk Vargyast és szorosát, hogy aztán a Persányi-hegységben felkeressük Rika várát és Alsórákos természeti csodáit. Visszatérve a hegység keleti oldalára, az Olt mentén ereszkedünk dél felé, hogy Bölönig járjuk be Miklósvárszéket.
Budapesttől Erdővidék 8 órás autóbuszutat jelent, ezért ide érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek erdővidéki úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Erdővidéken a következő településeken van magyar elemi iskola: Erdőfüle, Bardóc, Székelyszáldobos, Vargyas, Olasztelek, Felsőrákos, Barót, Bibarcfalva, Bodos, Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta, Középajta, Nagyajta, Apáca, Ürmös, Miklósvár, Köpec, Alsórákos. Amennyiben fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot, itt találjuk meg elérhetőségeiket: http://intezmenytar.erdelystat.ro/intezmenyek/a-romaniai-magyar-nyelv-elemi-es-also-kozepfoku-oktatas-intezmenyrendszere/9
Középiskolából egy vanErdővidéken: Barót,Baróti Szabó Dávid Líceum: https://barotiszabodavid.ro/index.php/hu/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Barót, Derzs Panzió: http://www.derzspanzio.eu/
Bodvaj
„Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, nincs ágyú, nincs muníció. Ha csak ez a baj, úgy én azt mondom: Öntök ágyút, amennyi csak kell. Nem kérek többet, csak egy forintot, hogy a fülei vashámorba utazhassam s ott dolgozhassam. Ha mához két hétre Sepsiszentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz fölállítva, s ha azokkal a próbalövésnél célt nem találok: magam állok tíz lépésnyire elejébe céltáblának!” (Hankó Vilmos: Gábor Áron, a székely ágyúhős)
Így szólott a ’48-as szabadságharc székely hőse, Gábor Áron, az Erdély elveszte miatt aggódó sepsiszentgyörgyi népgyűlés előtt, amikor már csak Háromszék állt rendületlenül. S ahogy errefelé szokás, ha a haza ügyéről van szó: 6 nap se kellett, és lettek ágyúk, amelyek első példányait itt, a Dél-Hargita utolsó nyúlványain lecsorgó Fenyős-patak völgyében, a bodvaji vashámor kohójában öntötte, eszközt és hitet adva a székelység önvédelmi harcának. A vashámor épülete Magyarhermánytól 10 kilométerre található a Fenyős-patak mentén.
A Barót-patak völgyében fekvő archaikus Magyarhermány régebben fazekasságáról és kőfaragásáról volt híres, de borvizei is megállják helyüket. Mint Bardócszék népe, a hermányiak is kivették a részüket a honvédő háborúkból. Értük díszelegnek a középkori eredetű református templom előtt 1848 és a világháborúk emlékművei.
Kisbacon
„Jézus tanítványa voltam, gyermekhez lehajoltam, a szívemhez fölemeltem, szeretetre így neveltem” – ez áll a kisbaconi temetőben Elek apó sírkövén, míg szüleién a következő sorok: „Amit, jót, nemeset könyveimben láttok, e két öreg ember szívéből eredett. Ha majd kihull a toll reszkető kezemből, e két öreg ember mellé temessetek”. A toll 1929. augusztus 17-én, levélírás közben hullt ki kezéből. Utolsó leírt sorai („…fő, hogy dolgozzanak”) szállóigévé váltak. Felesége, Fischer Mária, fogadalmukat megtartva, rögtön bevette a mindig magánál tartott mérget, és követte őt a halálba.
Utolsó útjukra az egész falu elkísérte őket, a koszorúra csak ennyit írtak: „kis falu sír, siratja nagy fiát”. A kisbaconi Mari-villában kiállítás idézi meg Elek apó alakját, a helyet, ahonnan sok magyar gyermek esti meséje származik, hogy abból majd álmok, gondolatok, képek nőjenek. Ott vannak az általa szerkesztett Cimbora számai, a mesekönyvek, a tágas, félhomályos dolgozószoba és az utolsó levél is. Az emlékház közösségi oldala: https://www.facebook.com/benedek.elek.emlekhaz/
Barót
Egykor, a tatárdúlás idején, egy ifjú pár bujkált a közeli erdőkben. Fától fáig óvatosan osonva pillantották meg a kies tisztást, s vágyakozva suttogták: “Bár ott” lenne nyugalmunk helye, „bár ott” tudnánk otthont alapítani! Hamarosan viszonylagos békesség szállt a vidékre, s ők le is telepedtek a kiszemelt tisztásra, otthont alapítottak, s a falut Bárottnak nevezték.
Erdővidék szívének kies tisztása azóta alaposan benépesült. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Barót a századok során a medence legjelentősebb településévé, s mára több mint 6000 lakosú, egyetlen városává vált. A központot a középkori Szent Adalbert római katolikus vártemplom uralja. Itt keresztelték meg Barót egyik legnagyobb szülöttét, Szabó Dávidot is. A jezsuita paptanár, költő és műfordító mellszobra a róla elnevezett iskola udvarán áll.
Pár lépéssel odébb kapott szobrot a város másik jeles szülötte, Gaál Mózes is, aki történelmi témájú ifjúsági regényeivel és kiemelkedő pedagógusi hivatásával érdemelte ki az utókor háláját. S itt kell megemlékeznünk a kommunista diktatúra ifjú mártír költőjéről, a Nagyajtai születésű Moyses Mártonról is, aki 1956-ban a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd börtönévei után 1970-ben a Brassói Román Kommunista Párt székháza előtt felgyújtotta magát, égő felkiáltójelként tiltakozva az embertelen rendszer ellen. A Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló házban kapott helyet Erdővidék Múzeuma, ami a környék helytörténeti értékein kívül egy rendkívüli leletet is őriz: a Felsőrákoson talált gumófogú őselefánt, a messze híres masztodon maradványát. A múzeumról itt tudhatunk meg többet: https://www.facebook.com/Erd%C5%91vid%C3%A9k-M%C3%BAzeuma-Muzeul-Depresiunii-Baraolt-1448302462151368/
Vargyasi-szoros
125 barlangot végigjárni – bizony erre kevés egy élet is. Dénes István megpróbálta, fel is térképezte a szoros barlangjait, ám 2005-ben idejekorán érte jött a halál. Nevét jegyezzük meg, mert áldozatos munkája nélkül talán ma nem is létezne a Vargyas-szorost vigyázó „Elveszett világ” egyesület sem. Emléktáblája a legnevesebb karsztformában, az Orbán Balázsról elnevezett barlangban hirdeti az utókor háláját. A barlanghoz kapcsolódó legenda nehéz időkbe vezet vissza. Történt, hogy a tatárjárás idején a nép az akkor még Almási-barlangnak hívott menedékbe vonult vissza, és ott kőfallal elzárta magát a kutyafejűek elől. A tatárok a meredek oldalon nem vállalkoztak ostromra, így a kiéheztetés mellett döntöttek.
Fogyott is az élelem mindkét oldalon, ám ekkor a magyarok közt akadt egy eszes vénasszony, aki a maradék lisztből, hamuból és kőtejből egy hatalmas kenyeret sütött. Ezt egy botra tűzve kinyújtották egy résen, a tatárok pedig látva, hogy még ennyi élelem van odabent, elkotródtak. A magyarok vezére, Csala vitéz cselre gyanakodott, és meg szeretett volna győződni arról, hogy valóban elmentek-e a tatárok. Felmászott hát a barlanggal szemközti sziklára, ahonnan jól láthatta, hogy elvonult az ellenség a Kőmezőről. Nagy örömében táncot lejtett, ám megszédült, és a mélybe zuhant. Azóta a népnyelv ezt a sziklát Csala-tornyának nevezi. A Vargyas-szoros közelében, Körtövésen 2021 nyarán nyílt meg Erdővidék első kalandparkja: https://www.facebook.com/v3turism/
A szoros névadó településén, Vargyason általában három dolgot mutatnak meg a vendégeknek. Az első, a Makovecz Imre tervezte református templom, amelynek büszkesége az a középkori rovásírásos keresztelőmedence, amelyet a régi templom alapjainak feltárása közben találtak. Aztán ott van a Daniel-kastély, végül az unitárius templom, amelynek belső díszítésében nagy szerepet játszott az évszázadok óta fafaragással és bútorfestéssel foglalkozó Sütő-család.
Rika vára
„Történt egyszer, hogy Rika királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába. A szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Hirtelen egy megvadult bika száguldott szembe. A paripák megriadtak, a hintó felfordult. A királyné ott halt meg szörnyű halálnak halálával. Hej, nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra!
A hunok a várhegyről egy szirtdarabot gurítottak le, s ahol az megállt, oda ásták Réka királyné sírját, melyre aztán a sziklát emlékjelül felállították. Az a nagy kő most is ott hever a Rika patak partján.” (Réka királyné sírjának legendája)
Alsórákos
Az Olt szorosánál lévő település a tatárjárás előtt valószínűleg besenyő falu volt, mely elpusztult. Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült, unitárius temploma 1673 és 1675 között.
Négy saroktornyos várkastélyát 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel címere látható, rajta az 1700-as évszám. A kastély honlapja: https://hu.castelulsukosdbethlen.ro/
Alsórákos az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A falu melletti bányák ma már természetvédelmi oltalom alatt állnak és belépő megváltásával látogathatók. A kihűlt bazaltoszlopok mellett felejthetetlen látványt nyújt a Smaragd-tó és a vulkáni salakbánya, ahol nem véletlenül szeretnek hollywoodi westernfilmeket forgatni. A Természevédeli terület közösségi oldala: https://www.facebook.com/visitRacos/
Miklósvár
A történelmi Háromszék negyedik törvényhatósága, Miklósvárszék bölcsőjében, a gróf Kálnoky család ősi birtokán áll a család kastélya.
A dicső korokat megélt épület a kommunizmusban még mezőgazdasági célokat szolgált, de a Kálnokyak visszaigényelték és rendbehozták.
Bölön
A Baróti-hegység nyugati előterében az „Unitárius Rómának” is nevezett falu dombján már messziről festői látványt nyújt Bölön büszkesége, a neoromán és bizánci elemeket őrző hatalmas templomvár.
Orbán Balázshoz hasonlóan „ihletett kebellel” nézhetünk a várfal tövében húzódó házikóra, „mert itt sírt a gyermek, ki később menydörgő hangon rázá fel szunnyadó nemzetét.” A polihisztor Farkas Sándor született itt, a reformkor nagy székely egyénisége, aki európai és amerikai utazásainak megörökítésével írta be magát az egyetemes magyar kultúr-és tudománytörténetbe.
