Erdély fővárosa, Kolozsvár egy erdélyi körutazás kihagyhatatlan állomása, ahol legalább két-három napot érdemes eltölteni. A történelmi látnivalóknak, egyebek mellett a gótikus Szent Mihály-templomnak, Mátyás király szülőházának és a legnagyobb erdélyiek nyughelyéül szolgáló Házsongárdi-temetőnek megcsodálása után érdemes a város mai arcával is megismerkedni, és kipróbálni például a kitűnő kolozsvári diákkocsmák valamelyikét.
A nagy múltú erdélyi iskolákat a Farkas utca környékén találjuk, az erdélyi népi építészet emlékeiben pedig a kolozsvári skanzenben gyönyörködhetünk. A nagyrészt református magyarok által lakott Kalotaszeg Kolozsvártól nyugatra terül el. A falvakban a népi építészet gazdag hagyományai maradtak fenn, a népi reneszánsz motívumokkal díszített, kazettás mennyezetű templomok, különösen Magyarvalkón, Körösfőn és Magyargyerőmonostoron az erdélyi képzőművészet valóságos gyöngyszemei. A templomok végigjárására érdemes két napot szánni, útközben felkereshetünk néhány cifra kalotaszegi tiszta szobát vagy vásárolhatunk kalotaszegi varrottasokat a körösfői kirakodóvásáron. Szintén érdemes felkeresni a Kolozsvártól északra fekvő Széket, a legnagyobb mezőségi magyar néprajzi központot, hogy megismerkedjünk a széki festett bútorokkal és az autentikus széki táncházak világával. Útban Szék felé feltétlenül nézzük meg a valaha Erdély „Versailles-aként” emlegetett bonchidai Bánffykastélyt, az álomszép viseletekből és szőttesekből álló válaszúti Kallós-gyűjteményt vagy az erdélyi örmények egyik központjának számító Szamosújvárt.
Hóstát
A középkori Magyarország és Erdély több városában használták a “hóstát” elnevezést, a külső városrész, a külváros értelemben. A szó a német hofstat kifejezésből ered, ami majort, parasztgazdaságot, egy farmszerű területet jelent. Ilyen területek vették körbe Kolozsvárt is, amelyen szabad magyar parasztok gazdálkodtak, ellátva élelemmel a város egészét. Kolozsvár mellett Gyulafehérváron és Kassán is volt hóstát.
Marosvásárhelyen megtartott országgyűlést követően 1707 áprilisában, Radnóti pihenővel, Egerbegyet érintve Nagyszombat napján (április 23.) vonult be Rákóczi Kolozsvárra, ahol a húsvéti ünnepeket töltötte. Innen köszöntötte Bercsényit is abból az alkalomból, hogy a marosvásárhelyi országgyűlés a IX. törvénycikkben visszafogadta erdélyi hazafinak, s megengedte, hogy a fejedelemnek az ónodi országgyűlésre küldendő erdélyi követség előtt tegye le a hűségesküt. Napjainkban a Hóstátról mint területről alkotott fogalom leginkább a történelmi (várfallal övezett) belvárosoktól keletre eső városrészre vonatkozik, amelynek egykori főutcái a Magyar (mai nevén Bulevardul 21. Decembrie 1989) és a Külső Közép utca (mai nevén Calea Dorobanților). A Mátyás-szobornál parkolva e két utca 5 perc gyaloglással megjárható.
Nemes Ifjak Társasága
II. Rákóczi Ferenc fejedelemségének nyolc esztendeje alatt kormányzókörének tagjai a Bethlen Gábor hagyományait folytató Apafi Mihály művelődéspolitikai elveit igyekeztek tovább építeni. Toleráns valláspolitika, az iskolák anyagi és hatalmi támogatása, az oktatás szabadsága, világias szelleme az állandó harcok közepette azonban csak tendenciákban hordozhatta a hathatós állami művelődéspolitikát. Az előző évtizedben bevezetett latin és német nyelvvel szemben ismét a magyar lett a kormányzati nyelv, a lakosság anyanyelvi műveltségének szabad fejlődését pedig a legkülönbözőbb felekezetek szabad iskolaalapítási joga biztosította volna. A fejedelmi udvar belső rendjét és európai szokáshoz igazodó pompáját Rákóczi rövid erdélyi tartózkodása csupán alkalmilag elevenítette fel, de 1707-ben Kolozsvárott megalapított Nemes Ifjak Társasága, az ország szolgálatára államférfiakat és főtiszteket nevelő közösség már a hosszú távra építkező művelődéspolitika elveit testesítette meg.
Bethlen-bástya (mai nevén Szabók bástyája)
A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07271 sorszámon szerepel. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert. A Szabók bástyája a központban található.
Ha a Mátyás-szobor közelében parkolóhelyet találunk, akkor a régi vár falai gyalog öt percre találhatók, a Babeᶊ Bólyai Egyetemhez közel.
