Regéc az ország északkeleti csücskében, Zemplén és Abaúj határán, a Zempléni-hegység nyugati lábánál fekszik. A település története évszázadokon át összefonódott a vár és az uradalom történetével. A regéci uradalom központja a Regéci vár volt. A birtok pontos határainak megállapítására sajnos csak nagyon kevés adat maradt fenn.
Makkoshotyka felé a határ a következő volt: a Pap-hegy tetejéről ered egy patak, az úgynevezett Völgy-patak, amely lejjebb a Hotyka-patakba ömlik. Ez képezi a választóvonalat a sárospataki uradalom felé. Északon Gönc határáig terjedt a birtok, innen a Hernád-völggyel párhuzamosan haladt, majd Golop-Ond-Mád mellett a Bodrogig tartott. A keleti határvonal Erdőbénye, Tolcsva, Makkoshotyka.
A regéci uradalomban több ipari létesítményt is alapítottak. Bretzenheim Ferdinánd kaoilinra bukkant, és erre alapozva nyitotta meg Magyarország első porcelángyárát Telkibányán. Az itt készült termékeket „Regéc” jelzéssel látta el. A regéci üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította a mai Óhután, majd 1758-ban 60 évi működés után Újhután építettek új üzemet.
Regéc a fennmaradt iratok tanúsága szerint 800 éves. Az egyutcás kisközség mai napig megőrizte eredeti formáját, az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait. A település központjából a Fő úton Korlát felé autózva egy T kereszteződéshez érkezünk, ott balra fordulva, tovább haladva a Fő úton, 4,2 kilométer távolságra találjuk a Regéci várat.
A Regéc község központjában felépült falubeli fogadóépületben kerültek elhelyezésre azok a turisztikai funkciók, amelyek a várbeli attrakciókat kiegészítik, itt látható a „Gyermek a várfalak között” című állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekéveiről, amely emellett I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig a fejedelmi család magánéletével is megismerteti a látogatót. Itt található az a filmvetítő terem, amelyben az a hosszú fejlesztési munkával, a régészeti és levéltári kutatások eredményei alapján elkészített valós 3D-s film kerül vetítésre, amely a regéci vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be.
Regéc neve szláv eredetű, jelentése szarv, földnyelv. 1298-ban említik először, emlékezve arra, hogy 1285-ben Simon fia, György, Regéc alatt megütközött az országra tört tatárok seregével. Valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, akkor vár még nem állt ezen a helyen. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat valószínűleg az Aba nemzetség tagjai építették a 13-14.. század fordulóján. A rozsgonyi csata után a vár rövid ideig Petenye Péter birtokába került, tőle ostrommal foglalta el a király 1316-ban. Ettől kezdve hosszú időn keresztül királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adományozta. 1459-ben ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adta. 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el, aki 1648 őszén hirtelen meghalt, így a vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem tudta megvalósítani.
Az ő unokája, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferencnek négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi-várakba császári őrséget kellett fogadnia. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött egyik levelében Regéc iránt, hogy nem vették-e fel az elhányandó várak jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. I. Rákóczi Ferenc halála után Zrínyi Ilona gyermekeivel érkezik Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt tanulja hazája történelmét.
Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti Thököly Imre. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot, ekkor Szirmay Miklós a várkapitány. Ő gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona a várban élt, irányította a vásárlásokat, a várbeli munkát, készíti a zászlókat a nyári hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kurucok ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet.
Nem sokkal ezután Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a törökök ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685 november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Az ígéretet nem tartották be, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686 közepén leromboltatta. Regéc várának így a Rákóczi-szabadságharc idején hadi jelentősége már nem volt, egy 1701-es jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan nem szolgálta a szabadságharcot, de a regéci uradalom javai igen. A szabadságharc leverése után 1715-ben a Rákóczi-javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara tulajdonába került. Százötvenezer forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg birtokába került, de nem sokat törődött vele. Az egykori dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok elhordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül halt ki, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára a következő 30 évre. 1806-ban az új tulajdonosa, Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett. Bérlők gazdálkodtak az uradalmon egészen a herceg haláláig, de a vár gazzal benőtt romjait már csak az arra tévedő kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalmat, és felvette a Regéci előnevet. 1855-ben bekövetkezett halála után a birtokot felesége, Schawarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtek, melyek során az uradalom elaprózódott, széthullott. A központ, a vár a Károlyi család tulajdonába került. A gróf utasítására 1936-ban emléktáblát helyeztek el az északi torony falán. 1949-ben a várat államosították. 1990-től folyamatos helyreállítások kezdődtek, Regéc Község Önkormányzata vette gondjaiba a várat. 2003 tavaszán nagy helyreállítás vette kezdetét, mely során az északi bástyát is visszaépítették. Napjainkra a vár több része megújult, így élményekkel teli kirándulást kínál látogatóinak.
Ha a vártúra után megéheztünk, pihenésre vágyunk, akkor Regécre visszatérve, a Fő úton térjünk be a Csobogó vendéglőbe. Házias ételekkel várják vendégeiket. Ha szállást keresnénk, számos vendégház vár minket a településen. Regécről Vilmány felé haladva, 14 kilométert autózva, 16 perc alatt érkezhetünk Vizsolyba. A Vizsolyi Református Egyházközség küldetése az ige hirdetése, a közösség pásztorlása, a szeretetszolgálat gyakorlása. Mindeközben őseink örökségét is igyekeznek hűséggel gondozni. Ősi templomuk a magyar Árpád-kor és gótikus építészet emblematikus épülete, a középkori freskókincsek legnagyobb lelőhelye. Fontos küldetésük, hogy a település közössége a vizsolyi biblia nemzeti örökségét, emlékét, üzentét méltó módon megőrizze és bemutassa. Belépőjegy a Látogatóközpontban váltható, mely tartalmazza a tárlatvezetéssel egybekötött látogatást a templomban, az eredeti Vizsolyi biblia bemutatását, a freskókincsek ismertetését, valamint a Manstkovit Nyomdatörténeti Múzeum két kiállítását interaktív biblianyomdászattal egybekötve. A bibliás könyvesházban történelmi kisfilmet mutatnak be a vendégeknek, itt lehetőség van témába vágó irodalom beszerzésére is. A Látogatóközpont bejáratát a Szent János utcán találjuk, számos tábla jelzi a bejáratot, előtte parkolási lehetőséggel.
