Egykor Felső-Magyarország nagy része Csák Máté birtoka volt, ma már csak a Kis-Duna, a Vág és a Kis-Kárpátok határolta sík vidéket nevezik Mátyusföldnek. A Kárpát-medence nyugati kapujában, a vizek öntözte, nádasok védte dús füvű legelőkön már a kezdetektől megtelepedett a magyarság. A folyók által feltöltött síkság hazánk egyik legjobb minőségű termőterületévé vált, ahol a mezőgazdaságon alapuló nagy kiterjedésű uradalmak, apró falvak és jelentős mezővárosok alakultak ki.
A történeti Pozsony és Komárom vármegyét érintő kistáj magyarságát törökvészek, szabadságküzdelmek, világháborúk, elszakítottság, kitelepítés és lakosságcsere gyérítették. Persze, hogy a vidéket átszelő magyar-szlovák nyelvhatár az elmúlt századokban dél felé húzódott. Mégis, a magyar nyelv töretlenül folytatja szabadságharcát, mert Mátyusföld évezredes történelme kötelez, és az itt élők mélységes hite minden nehézségen átsegít.
A Vág mellől, Deákiból indulunk mátyusföldi utazásunkra, majd a Kis-Duna vízimalmait látogatjuk meg Tallósnál és Jókánál. Innen Feketenyék és Vízkelet érintésével egészen Galántáig kalandozunk.
Mátyusföld legkönnyebben közúton érhető el és járható be, de Budapestről akár vonattal is ide utazhatunk.
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek mátyusföldi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Amennyiben magyar iskolákkal is fel szeretnénk venni a kapcsolatot, esetleg közösen bejárni az alábbi helyszíneket, a következő iskolákat ajánljuk:
Alapiskolák (általános iskolák):
Deáki, Magyar Alapiskola: https://mtnyadeaki.edupage.org/
Sókszelőce, Osztényi Leander Alapiskola: http://www.zsmselice.edu.sk/02_leander.html
Pozsonyeperjes, Magyar Alapiskola: http://www.zsmjahodna.edu.sk
Nádszeg, Magyar Alapiskola: http://www.alapiskola.sk/
Jóka, Gregorovits Lipót Alapiskola: http://zssvjmjelka.sk/
Királyrév, Magyar Alapiskola: https://kralovbrod.sk/iskola/
Hidaskürt, Magyar Alapiskola: https://zsmostova.edupage.org/
Felsőszeli, Széchenyi István Alapiskola: http://www.sziaszeli.sk/index.php/hu/
Szenc, Szenczi Molnár Albert Alapiskola: https://zsamszencziho.edupage.org/
Diószeg, Petőfi Sándor Alapiskola: http://www.zsspsladkovicovo.edu.sk/
Nagymácséd, Mészáros Dávid Alapiskola: https://zsmvelma.edupage.org/contact/
Zsigárd, Magyar Alapiskola: https://www.zsigardialapiskola.sk/hu/
Negyed, Pongrácz Ágoston Alapiskola: https://suli-negyed.edupage.org/?lang=hu
Vízkelet, Magyar Alapiskola: https://aivizkelet.edupage.org/
Vezekény, Magyar Alapiskola: https://zsvozokany.edupage.org/
Vágsellye, Pázmány Péter Alapiskola: https://pazmanymta.edupage.org/?lang=hu
Tallós, Magyar Alapiskola: https://tomasikovozs.edupage.org/
Vága, Magyar Alapiskola: https://zsmvahovce.edupage.org/
Vágfarkasd, Magyar Alapiskola: http://www.obecvlcany.sk/_hu/intezmenyek/vagfarkasdi-magyar-tanitasi-nyelvu-alapiskola-es-ovoda
Szakközépiskolák, gimnáziumok:
Hidaskürt, Magán Szakközépiskola: https://ssosmostova.edupage.org/
Szenc, Magyar Tannyelvű Gimnázium: http://www.szenczigsz.sk/hun/
Galánta, Kodály Zoltán Gimnázium: https://kzg.edupage.org/
Nagymácséd, Mészáros Dávid Alapiskola: https://zsmvelma.edupage.org/
Nagymagyar, Magyar Alapiskola: https://www.zlateklasy.sk/alapveto-informaciok/oktatas/
Diószeg, Magán Szakközépiskola: https://www.ssos-sladkovicovo.eu/ISKOLA-a1_0.htm
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Pozsonyvezekény, Vén Diófa: http://www.vendiofa.sk/hu
Felsőszeli, Anikó Panzió: http://penzionanikogold.sk/
Deáki, Európa Panzió: http://www.penzioneuropa.sk/hu/
Deáki
1001-et írtunk, amikor I. szent királyunk, István – miután elrendelte, hogy minden 10 település építsen egy templomot – az egyik helyszínre, Deákiba bencéseket telepített. A Pannonhalmi Főapátság új birtokáról már alapítólevelükben is megemlékeztek. A szorgalmas szerzetesek imádsággal és munkával meg is nemesítették a vidéket. Évszázadokon át maguk irányították a majorság gazdaságát, művelték a földet, s ha kellett, különböző mesterségeket is kitanultak. A munka mellett a fráterek megteremtették az imádság házát is. 1228-ban egy ősi kápolna kibővítésével Szűz Mária tiszteletére templomot építettek. Több mint 6 évszázad telt el, s a deáki hívek száma úgy meggyarapodott, hogy a templomot Schulek Frigyes tervei alapján tovább bővítették. 1941-ben már a felújításán munkálkodtak, amiben nagy szerepe volt Serédi Jusztinián hercegprímásnak, aki, mit ad Isten, épp Deákiban született.
A templomban látható Kolozsváry László festménye, amely Deáki talán legnevezetesebb emlékéről, a 12. század végén íródott szertartáskönyvről mesél, amiből annak idején a deáki papok is miséztek. A tatárjárás idején Pozsonyba menekített kódexet 1770-ben egy bizonyos Pray György nevű szerzetes vette kézbe, s a latin miseszövegek között egy különleges írásra lett figyelmes: „Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc…” olvasta a szöveget, s ezzel felfedezte a legrégibb ismert összefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet.
A török idők megtépázták Deáki közösségét, de ki gondolta volna, hogy a 20. század hozza el legnagyobb tragédiáját. A II. világháború után voltak, akiket Csehországba deportáltak kényszermunkára, másokat erőszakkal Magyarországra telepítettek. Ám Mátyusföld népét nem olyan könnyű megtörni: mind a katolikus, mind a református közösség sokat tesz ma is a megmaradásért.
Tallós
Hiába keresztelték át kényszerrel a csehszlovák hatóságok 1948-tól a faluhoz nem kötődő költőről Tomášikovo-ra, Tallós csak Tallós marad. Mert az volt az Árpádok korában, és az volt 1763-ban is, amikor Mária Terézia ide látogatott és tölgyfát ültetett a parkban, annak alkalmából, hogy gróf Esterházy Ferenc főkancellár kastélyában felavatta a Magyar Királyság első állami árvaházát. Aztán az árvák elköltöztek innen, s helyükre fegyencek érkeztek, de ma már a fegyintézetnek sincs itt se híre se hamva. Az Eszterházyak régi kastélya pedig, mintha régi funkcióira emlékezne, rabságban árválkodik a buja park közepén.
Tallós határában, már a Kis-Duna kacskaringózik, s mutat még valamit a folyók szabályozása előtti korokból, amikor még megszámlálhatatlan vízfolyás és tó tarkította a mátyusföldi rónaságot. A halászat és a környező vizekre jellemző vízimalmok gazdag világa már a múlté, de a Kis-Duna egyik megmaradt holtága mentén maradt még egy vízimalom mutatóban. Még azt is tudjuk róla, hogy 1893-ban építette jó féle akácfából egy bizonyos Maticza János nevezetű molnár. 1940-ig működött és még ma is képes lenne őrölni, ha lenne rá igény. A megmaradt vizek ma már főleg a turizmust szolgálják. Egyre többen jönnek vízitúrázni és meglesni, mi maradt a régi Mátyusföld vízi világából.
Jóka
A hol volt, hol nem volt Csalló folyón, az ősi Ilka szigetén egykor tündérek jártak-keltek. Aztán az Aranykornak befellegzett, sok minden megváltozott errefelé. A Csallóból Kis-Duna lett, Ilkából Jóka, ami végül a folyó déli, csallóközi oldaláról az északi Mátyusföldre került. Jóka élete azonban elválaszthatatlan volt a víztől: a halászat mellett a malomipar is meghatározta a vidék életét. Egy évszázada még hét vízimalom őrölt a környéken, mára egyet sikerült megmenteni, a Kis-Duna kanyarulatánál.
Híres vízimalma mellett a jókaiak büszkék a Keresztelő Szent János plébániatemplomra is, amelyet a 13. század közepén építettek. Azóta persze többször is átépítették, bővítették, így kevés középkori részlete maradt. A Rákóczi szabadságharc idején a falu a kurucok mellé állt. A hagyomány szerint 1705-ben Bercsényi Miklós haditanácsot tartott a faluban, méghozzá a „cidrusfa” alatt. A falu északi bejáratát őrző óriásplatán ma is él és nagy becsben tartják a jókaiak. Nemcsak korával, de 30 méteres magasságával, 35 méteres korona átmérőjével és 9 méteres törzs átmérőjével is tekintélyt parancsol.
Vízkelet
Az avar korig nyúlik vissza Vízkelet története, ahol Árpád magyarjainak a sírjai is előkerültek. A falu címere az itt élők egykori fő foglalkozására: a halászatra és a rákászatra utal. Ezt az ősi falut sem kerülhette el a kitelepítés. 1947-ben 70 családot űztek el szülőföldjükről. Az egykor önálló, de mára a településsel egybeépült Hegy nevű falurészen a 13. században épült Szűz Mária temploma. A puritán külső mögött pompás román kori architektúra rejtőzik. A török időkben elhagyott épületet többször is helyreállították, de ma is ráférne egy renoválás. Az ősi egyház mellé kicsiny kálváriakápolna is épült 1753-ban a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.
A szomszédos Feketenyék határában, a Kis-Duna és a Feketevíz között terül el a Feketenyéki-tó. Nemcsak a fürdőzőknek kínál élményeket, de jó látótávolság és komoly mélysége miatt a búvárok paradicsoma is. Sok látnivalót, többek között buszt, villamost, sőt még repülőgépet is telepítettek a meder aljára, melyeket vezető kötél segítségével fedezhetnek fel a búvárok. A tó honlapja: https://www.aquarea.sk/
Galánta
Mátyusföld fővárosa talán azért is kedves szívünknek, mert itt töltötte gyermekkorát Kodály Zoltán, akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itt gyűjtött népzene ihlette később a Galántai táncokat. A nagy zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban. Kastély ugyanis mindjárt kettő is található Galántán, ráadásul mindkettőt a környék birtokosa, az Eszterházy-család építtette. A reneszánsz stílusút húzták fel előbb: 1600 körül építtette Esterházy Ferenc. A neogótikus kastélyt 1633-ban kezdték el építeni Esterházy Dániel és Esterházy Pál jóvoltából; 1736-ban barokk stílusban építették át, mai, neogótikus formáját 1860-ban kapta.
