A Kisalföldön, a Duna, a Kis-Duna és a Vág-Duna ölelésében elnyújtózó Csallóköz, Európa legnagyobb szárazföldi szigete, a rege szerint egykor a tündérek birodalma volt. Van benne valami, hisz tényleg természeti kincsekkel és termékeny földekkel megáldott síkvidék. Persze szigetvilága egykor a folyók és mocsarak áthatolhatatlan birodalma volt, csak a Duna feltöltő munkája után vált emberi életre alkalmassá.
Lél törzse birtokba is vette, és fel is virágoztatta a kincses szigetet, amelyen az idők során sajátos népi kultúra halmozódott fel. Aztán Pozsony vármegye színmagyar Aranykertjét elcsatolták, de dacára minden vésznek, Csallóköz magyarságot őrző szerepe mindmáig megmaradt.
Csallóköz központjából, Dunaszerdahelyről indulunk útnak, majd a Karcsákon átkelve Bősre érünk. Innen a Duna partján, a Csilizközön át érünk Nagymegyerre. Továbbra is a folyó partján haladva, érintjük a Csicsói-holtágat és a Léli-szigetet, majd betoppanunk Komáromba. A határvárosból aztán északnak indulunk a Vág-Duna mentén, hogy Gútán zárjuk kukkóniai utazásunkat.
Csallóköz autóbusszal az M1-es autópályán könnyedén és gyorsan elérhető, lépjünk be akár Komáromnál, akár Pozsonynál a Duna hatalmas szigetére. Vonattal utazóknak a Budapest-Komárom-Pozsony vonalat javasoljuk. Kalandos utazást ígér a hajóval való utazás, amelyről a Mahart oldalán tudhatunk meg többet: https://www.mahartpassnave.hu/hu/
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek csallóközi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Amennyiben magyar iskolákkal is fel szeretnénk venni a kapcsolatot, esetleg közösen bejárni az alábbi helyszíneket, a következő iskolákat ajánljuk:
Alapiskolák:
Albár, Magyar Alapiskola: https://albar.edupage.org/
Alistál, Corvin Mátyás Alapiskola: http://www.zsdstal.edu.sk/
Alistál, Református Egyházi Alapiskola: http://www.rzsdstal.edu.sk/iskola.html
Baka, Magyar Alapiskola: https://zsbaka.edupage.org/
Csallóközaranyos, Kóczán Mór Alapiskola: https://zszlatna.edupage.org/
Csilizradvány, Kóczán Mór Alapiskola: https://gelleisuli.edupage.org/
Dunaszerdahely, Vámbéry Ármin Alapiskola: https://www.varmin.eu/
Dunaszerdahely, Kodály Zoltán Alapiskola: http://kodalyds.eu/
Dunaszerdahely, Szent János Apostol Egyházi Alapiskola: http://szentjanos.sk/
Ekecs, Arany János Alapiskola: http://www.zsmokoc.edu.sk/
Egyházgelle, Magyar Alapiskola: https://gelleisuli.edupage.org/
Felsőpatony, Magyar Alapiskola: https://zshornapoton.edupage.org/
Fél, Magyar Alapiskola: https://alapiskola.zsmadtom.sk/alapiskola/
Gúta, Corvin Mátyás Alapiskola: https://skolska6kolarovo.edupage.org/
Gúta, II. Rákóczi Ferenc Alapiskola: http://rakoczi.szm.sk/
Komárom, Eötvös utcai Magyar Alapiskola: https://www.eotvos.sk/
Komárom, Munka utcai Magyar Alapiskola: https://muai.edupage.org/
Lakszakállas, Magyar Alapiskola: http://www.zsvjmsokolce.sk/
Lég, Benyovszky Rudolf Alapiskola: http://www.legialapiskola.eu/
Nagymegyer, Bartók Béla Alapiskola: https://bartokbelaalapiskola.edupage.org/
Nemesócsa, Móra Ferenc Alapiskola: https://zsmora.edupage.org/
Nyárasd, Magyar Alapiskola: https://www.zstopolniky.sk/
Nyékvárkony, Móra Ferenc Alapiskola: https://www.nyekvarkonyialapiskola.sk/
Pozsonypüspöki, Magyar Alapiskola: https://zsvetvarba.edupage.org/
Somorja, Corvin Mátyás Alapiskola: https://www.zscorvin.sk/
Vásárút, Jószef Attila Alapiskola: http://sulinet.eu/hu/
Szakközépiskolák, gimnáziumok:
Dunaszerdahely, Magyar Tannyelvű Magángimnázium: http://www.mgds.eu/hu/nyito/nyito.php
Dunaszerdahely, Vámbéry Ármin Gimnázium: https://vagdsz.edupage.org/
Dunaszerdahely, Szabó Gyula Szakközépiskola: http://www.sosds.sk/?lg=hu
Dunaszerdahely, Sportgimnázium: https://sportsuli.sk/
Dunaszerdahely, Egészségügyi Szakközépiskola: https://www.szsds.sk/
Dunaszerdahely, Építészeti Szakközépiskola: http://www.sosstavds.sk/home.html
Dunaszerdahely, Vidékfejlesztési Szakközépiskola: https://www.dunagro.sk/
Dunaszerdahely, Magán Szakközépiskola: http://www.skolads.sk/
Dunaszerdahely, Műszaki Szakközépiskola: https://sostds.edupage.org/?lang=hu
Somorja, Madách Imre Gimnázium: https://madach.edupage.org/
Gúta, Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont: https://cgymkolarovo.edupage.org/
Gúta, Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola: https://scholaprivata.edupage.org/
Nagymegyer, Kereskedelmi Akadémia: http://www.oagvm.sk/wphu/
Komárom, Marianum Egyházi Iskolaközpont: https://www.marianum.eu/frontpage
Komárom, Selye János Gimnázium: http://selye.gartproject.com/
Komárom, Ipari Szakközépiskola: http://www.spskn.sk/hu/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Ekecs, Villa Fília: http://www.villafilia.sk/hun/home
Nagymegyer, Plauter Kúria: https://www.plauterkuria.sk/hu/
Csicsó, Jolán Panzió: http://penzionjolan.eu/
Dunaszerdahely
Az Árpád-kori ’szerdahely nevét szerdán tartott vásárnapjairól kapta. A mezőváros mindig is fontos kereskedelmi központja volt a vidéknek. A történelem nagy viharai elkerülték, de a 20. század embertelen eszméje itt is megtette a hatását, így sok régi épületet leromboltak. Legrégibb szakrális emléke, az Árpád-kori eredetű Szent György-templom még állja az idők viharait.
A város legtöbb nemesi háza és kastélya a 18. században épült. Egyik legszebb ma is álló épülete a Sárga-kastély, melyet Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtetett. A 19. század elején a környéken évszázadokig meghatározó szerepet játszó Kondé család örökölte meg és át is alakította a kastélyt. A szépen felújított épület 1972-óta a Csallóközi Múzeumnak ad otthont. A szocreál városkép arculatának átalakítását az 1990-es években Makovecz Imre tervei szerint kezdték meg. A Városháza bejárata fölé emelt torony a régi-új város egyik jelképévé vált. Szépen megújult a Vermes Ferenc járási szolgabíró villája is, mely ma már a Kortárs Magyar Galéria otthona. A trianoni országvesztésre emlékeztet a 2008-ban felavatott kopjafa, amelyet a várpalotai Trianon Múzeum ajándékozott a városnak.
A 2. világháborút követően kitelepített felvidéki magyarok emlékművét 2013-ban adták át. De hiába megannyi ellenséges törekvés, a csallóközi magyarság él, és Dunaszerdahely 22000 lakosából még mindig közel 17000 magyarnak vallja magát. És mintha kezdene ez a magyarság újra magára találni. Ennek egyik jele Felvidék egyik legnagyobb múltú sportegyesülete, a 20. század elején alakult Dunaszerdahelyi Atlétikai Club. A felvidéki magyar közösség legújabb kori zászlóshajókának, a „Déácénak” a mérkőzései ma már nem szimpla futballmeccsek, hanem közösségi ünnepek, amelyek messze vidékekről is vonzzák a magyar szurkolókat. A csapat honlapja: https://www.dac1904.sk/hu/
Bős
Bős község neve ma már egyet jelent a határába épített vízi erőművel és a Duna megzabolázásával. Ám Bősnek nem csak közelmúltja van, hanem a honfoglalás koráig visszavezethető története. Határában feküdt a középkorban Árpád és Árpádsoka falu, melyek Árpád legnyugatibb szállásváltó települései voltak.
Az itteni királyi birtokot IV. Béla az Amadé családnak adományozta, akiknek évszázados kastélya régi történetekről mesél. Itt született és élt báró Amadé László költő, és úgy tartja a hagyomány, hogy a kastély déli bástyájában hozta világra Mária Terézia királynő II. Józsefet.
Nagymegyer
Lakták avarok, volt a Megyer törzs szállásterülete, majd a komáromi vár szabadalmas tartozéka, mígnem a Kanizsay család kapta meg. A megyeriek nyomban el is veszítették kiváltságaikat, de nem nyugodtak bele. Meghívták Mátyás királyt, hogy jó szokása szerint tegyen igazságot. El is jött Mátyás, és mezővárosi kiváltságokat adott a településnek.
A megyeri erdő szélén ma is áll a tölgy, ahova sátrát állította, s a helyiek azóta is „Mátyásfának” nevezik. A kisváros ma már főként gyógyvizes forrásairól nevezetes, amiket az 1970-es években fedeztek fel. A Korvin Mátyásról elnevezett termálfürdő medencéi a mozgásszervi- és ízületi megbetegedésekre is jótékony hatással vannak. Az aquaparkként is működő fürdő honlapja: https://morezazitkov.sk/
Léli-sziget és a Csicsói-holtág
Valamikor a Csallóköz nagy részét mocsarak borították, manapság már csak szórványosan fordulnak elő. A legenda szerint itt táborozó Lehel vezérről elnevezett Nagylél mellett a rendszeresen elöntött Léli-sziget egyike azoknak az élőhelyeknek, amelyek még mutatnak valamit az ősi árterekből.
Érintetlen erdeinek, mocsarainak, láprétjeinek élővilága ma már egyedülállónak számít. A Duna felvidéki szakaszának legnagyobb holtága, a Csicsói-holtág. A szinte áthatolhatatlan ártéri erdőségén csak gyalogszerrel, a kijelölt tanösvényen tudjuk átvágni magunkat. A helyiek csak Lion-tónak nevezik a háborítatlan holtágat, melynek természetvédelmi jelentőségét gazdag élővilága, és káprázatos természeti környezete adja. Fél-, egy- vagy kétnapos vízitúrákat is lehet tenni a páratlan vízvilágban. Ezen az oldalon tudunk vízitúrákra jelentkezni: https://www.vodnetury.sk/hu/
Komárom
Azt már a rómaiak is felismerték, hogy a vidéknek stratégiai jelentősége van, ezért a Duna jobb partján építették fel Brigetiot, amely a Pannoniát védő limes egyik legnagyobb légióstábora lett, a bal parton pedig a mai Izsa község mellett Celemantia néven ellenerődöt hoztak létre. Brigetio erős erődítménnyel, kikötővel és dunai híddal rendelkezett. A magyar honfoglalás után Ketel vezér kapta ezt a területet, kinek fia, Alaptoma a bal parton felépítette Komárom várát, amely Komárom vármegye névadója és első székhelye is lett. A dunai és vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek, a Dunántúlnak, a Csallóköznek, és a Mátyusföldnek a folyamatos összeköttetését, birtoklásuk az egész környék feletti uralmat jelentette. A XI. században a déli oldalon, a mai Csillagerőd területén jött létre Révkomárom, melynek lakói biztosították a Dunán való biztonságos átjutást a komáromi várba.
A török megjelenése után a Duna jobb partja elnéptelenedett, az északi Komárom pedig a királyi Magyarország végvárává vált. A város sikertelen török ostromára 1594-ben került sor, majd ez után kezdődött meg a komáromi erődrendszer fokozatos kiépítése. A török alatt újra és újra elpusztult és újjáépített déli városrész hosszú ideig az Újszőny nevet viselte, a közeli Szőny miatt. A komáromi erődöket a török alóli felszabadulás után tovább erősítették, hogy aztán a napóleoni háborúk következtében kapjanak nagyobb szerepet.
A franciák elől menekülni kényszerülő I. Ferenc 1827-1838 között rendelte el a komáromi erődök megerősítését, valamint két új jobb parti erőd építését a koppánymonostori Homokhegyen (Monostori erőd), illetve a Nagyigmánd felé vezető út mellett (Igmándi-erőd), hogy Bécs bevétele esetén lehessen hova menekülni.
1848 tavaszán a vár az esztergomi nemzetőrök akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot, amit 1849. április 22-én mentett fel a Damjanich János és Klapka György serege. 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata, az első komáromi csata, amelynek során sikerült áttörniük az ostromgyűrűt. A második komáromi csata Komárom várának védői, Görgei Artúr és Klapka György honvédei, valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849.július 2-án.
A magyar sereg sikeresen verte vissza a túlerőben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési próbálkozás követte, ez volt a harmadik komáromi csata. A világosi fegyverletétel után Klapka György parancsnoksága alatt is jelentős osztrák erőket kötött le, és csak október 2-án kapitulált. A Monostori erődöt 1850–1871 között tovább építették, korának legfejlettebb erődje volt, de mire befejezték, haditechnikailag elavult. Később a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként használta, aztán 1945-től 1991-ig a szovjet déli hadseregcsoport legnagyobb fegyverraktára volt, ma már kulturális és turisztikai célokat szolgál. A Monostori erőd honlapja: http://erod.hu/
A két oldalt 1892 óta köti össze az Erzsébet-híd, hogy aztán 1896-ban egyesüljön Komárom és Újszőny. Kis-Komárom, Nagy-Komárom, Öreg-Komárom, Révkomárom, Észak-Komárom, Dél-Komárom… Leginkább Trianonnak köszönhetjük, hogy ennyiféle képpen meg kell különböztetni egymástól egy olyan várost, amit ugyan a Duna elválaszt egymástól, de valójában egy természetes egységet alkot. 1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, és ezzel kettéosztották a várost és Komárom vármegyét is.
A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. 1919. május elsején magyarországi milicisták megpróbálták visszafoglalni a várost, átkeltek a Dunán, de a csehszlovákok visszaszorították őket az Erzsébet-szigetre. A komáromi áttörés néven ismert akcióról méltatlanul kevés szó esik, pedig 121 magyar áldozta itt életét a hazáért. 1920-ban a kettészakított város elvesztette vonzáskörzetének felét, és stagnálásra ítéltetett. Trianon után a Horthy-korszakban tudatosan felfejlesztették a déli városrészt, ezt követően kezdték el használni a Dél- és Észak-Komárom illetve az Újkomárom elnevezést.
Komárom vármegye régi székhelyéből mára az elszakított felvidéki magyarság egyik legfontosabb központja lett, minden porcikája sűrű történelméről mesél. Utcáit járva már a Szent István előtti kortól végig követhetjük a dicső magyar századokat. Mert akárhogy is alakult a város sorsa, ahogy a legendás komáromi erődrendszer, úgy a magyarság szellemi-lelki ereje is bevehetetlen volt. Ezt a kitartást jelképezi az óvár megújult Ferdinánd kapuja és az Újváron a komáromi kőszűz allegorikus szobra is, a felirattal: „sem csellel, sem erővel…” És ezt a rettenthetetlenséget hirdeti a történelmi városközpontban, a főtéren, a tornyos városháza előtt a hős várvédő fővezér, Klapka György tábornok szobra is.
1896-ban felavatták, 1947-ben ledöntötték, helyére Štefánik szobrát állították, 1965-ben az Anglia-parkba száműzték, de 1991-ben csak visszakerülhetett eredeti helyére. A Szent András tiszteletére szentelt plébániatemplomot a jezsuiták építették. Előtte, a Duna-menti múzeum udvarán ül a halhatatlanságban az egyik legolvasottabb magyar író, Jókai Mór is, aki számos művében állított emléket szeretett szülővárosának, történelmének és lakóinak.
A Lapidárium honlapja: http://www.muzeumkn.sk/index.php?cat=12&page=article
Gúta
Csallóköz és Mátyusföld vidéke mindig is történelmi hazánk egyik éléskamrája, legfőbb gabonatermő tájai voltak. Kihasználva a természeti adottságokat, a búzát és más szemes terményeket már a középkortól vízimalmokban őrölték meg. A Kis-Duna holtága mentén, Gúta határában találhatunk rá a Dunán és a Vágon elterjedt bravúros szerkezetek egyik mintaszerűen felújított példányára.
A híres gútai hajómalomnak már a megközelítése is kivételes, hisz Európa egyik leghosszabb, 85 méter hosszú fahídján kelünk át a félszigetre. A fából ácsolt hajómalmok főként a 18-19. században virágoztak. Aztán a 20. században, ahogy a folyami hajóközlekedés fejlődött, s a gátak és erőművek épültek, úgy tűntek el lassan folyóinkról a vízi- és hajómalmok. A ma is működőképes gútai faépítmény hitelesen mutatja be a legősibb ismert dunai hajómalomtípust. A hajómalom weboldala: http://www.vodnymlyn.sk/
