A Garam folyó kanyarulatában fekvő város 18 km-re fekszik Besztercebányától, és 33 km-re Selmecbányától. A város elsősorban történelmi váráról híres. A főtérhez közel, egy kisebb magaslaton áll, ahol zord bástyáival, kissé ütött-kopott tornyai ellenére még ma is káprázatos látványt nyújt.

A város alapítása egybeesik a vár építésével. I. Nagy Lajos lovagkirály kezdeményezésére épült, elsősorban vadászkastélynak, és eleinte kevésbé látott el védelmi feladatokat. A 14. században inkább nyári rezidenciaként szolgált a mindenkori magyar királyoknak. A 15. században a betörő husziták a zsoldoskapitány, a cseh Giskra vezetésével itt ütöttek tábort. Ekkor már feltűntek többször is erre portyázó török csapatok is, ezért a vár akkori gazdái, a Thurzók átalakították erődítménnyé.

Építészeti stílusa így lett aztán teljesen vegyes. Az eredetileg gótikus díszítettséget kiegészítette a reneszánsz stílus. Nagyobb csatákra azonban nem került sor, mert a Felvidék végvárai (Korpona, Zólyomlipcse) sikerrel védték a járást, így az oszmán hadsereg nem tudott komoly pusztítást okozni. 1554-ben itt született Balassi Bálint, a magyar irodalom klasszikusa, költő és törökverő nemes. Emlékét tábla őrzi a vár belső udvarán. 1620-ban Bethlen Gábort itt koronázták királlyá, sőt egy évig a Szent Koronát is itt őrizték. A császárhű Esterházy-család a Rákóczi-szabadságharc után szerezte meg a várat, és egészen 1802-ig volt a birtokukban. A 20. században a második világháborúban a helyi partizánok használták főhadiszállásnak, minek következtében a vár erősen megrongálódott. Sajnos, a háború okozta sebek nem múltak el nyomtalanul.

Rákóczi- emlékek és a történelmi háttér:

A vár a 17. században nagyon sokszor cserélt gazdát. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el. Bő ötven év elteltével a szabadságharc harcai ide is elértek. Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor csapatai 1703. november 15-én döntő csapást mértek a császáriakra. Érdekesség, hogy a labancok parancsnoka gróf Forgách Simon volt, aki alig egy évvel később már felesküdött Rákóczinak, majd közvetlen tábornoka lett. A zólyomi győztes csata eredményeként Schlick Lipót, a németek generálisa feladta a felvidéki bányászvárosokat, és egészen Pozsonyig vonult vissza.

A város Rákóczihoz kapcsolódó kötődésének sokáig egy fejedelmi mellszobor állított emléket. Mayer Ede alkotása a Rákóczi hamvainak hazaszállítását követő évben, 1907-ben került felállításra a főtéren. A szoborportré alapját Rákóczi udvari festőjének, Mányoki Ádámnak a festménye ihlette.

A Trianont követő zűrzavaros időszakban, 1920-ban az alkotást ledöntötték, és egy öntödébe akarták elvinni, hogy beolvasszák. Ám a fuvart szállító sofőr titokban nem oda, hanem a várba vitte, és elrejtette. Egészen 1968- ig rejtve feküdt itt. Utána rövid időre Fülekre, majd Rákóczi szülőhelyére, Borsiba került, ahol most már teljesen felújított pompájában látható.

A múzeumként funkcionáló várban néhány eredeti berendezés maradt meg csupán épen. A termekben a szlovák nemzeti galéria kiállítása látható. Ennek legszebb része a 18. századból fennmaradt festett kazettás mennyezet a királyok termében, ahol Brueghel, Caravaggio, Veronese néhány alkotásában azért így is lehet gyönyörködni, hiszen a német– római császárok és a Habsburg uralkodók portréfestményeit láthatjuk itt. A tárlaton találunk még gótikus művészeti és kelet-szlovákiai ortodox ikonokat is. Megtekinthetjük Lőcsei Pál mester munkásságát, a híres lőcsei Szent Jakab templom oltárait díszítő szobrok másolatait is. Nyáron nem ritkák a vár udvarán megrendezésre kerülő színházi fesztiválok. Népszerű látványosság a zólyomi várjátékok. A városközpontban, alig 15 percnyi sétára találjuk a gótikus építésű Szent Erzsébet templomot és a reneszánsz városházát.