Rejtelmes lápvilág, szélfútta homokdűnék és vadregényes tölgyerdők nyújtottak otthont, majd a vészterhes időkben biztonságos menedéket eleinknek, Szatmár Nyírségbe hajló végén, a Károlyiak földjén, a kuruc szabadságharc gócpontjában.
Az ecsedi vár őrsége 1703 júliusában, Melith Pál rábeszélésére az elsők között csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz. Rákóczi 1703 októberében járt itt átvonulóban, mikor megszemlélte a várat. Mikor 1705 decemberében ismét Ecsedre látogatott, fejébe vette, hogy a várat a kor kívánalmainak megfelelő modern erődítménnyé építteti át. Mikor 1707 márciusában és novemberében megtekintette a várat, a munkálatok már a befejezés felé közeledtek. Utoljára ekkor járt Ecseden, amelyet annyira magáénak érzett, hogy hivatalos címei közé is beiktatta: „Ecsed ura”. 1711. február 16-án a bevehetetlennek tartott ecsedi vár a labancok kezére került, akik azt gyorsan le is rombolták, nehogy ismét a kuruc ribillió fészke legyen. Köveit a nép széthordta, így mára semmi nem maradt belőle, ahogy a körülötte terjeszkedő hatalmas kiterjedésű lápból sem. Már csak ősi krónikáink mesélik, milyen is lehetett anno az Alföld legnagyobb mocsárvilága, a Kraszna öntözte Ecsedi-láp. A lecsapolt, álomba szenderült láp hűlt helyén ma már termőföldek sorakoznak.
Nagyecseden 1930-ban Horthy Miklós kormányzó jelenlétében állítottak turulos emlékoszlopot a református templom kertjében, amely ma is ott áll, igaz, az eredeti márványtábla nélkül. A vár lebontása után az ott lévő Rákóczi-harang és a toronyóra Hódmezővásárhelyre került. A toronyórát a Károlyi-család 200 körmöci aranyért adta el a csongrádi városnak. A számlapot Hódmezővásárhely visszaadta az ecsedieknek, ma az ecsedi református templomban látható. A várban talált tárgyakat a Berey József Helytörténeti Gyűjteményben (Arany János utca 2., nyitva hétfőtől péntekig 8:00 és 16:00 óra között) láthatják az érdeklődők. Nagyecseden minden év júniusában rendezik az Ecsedi-láp Fesztivált, amely a gasztronómia, a népi mesterségek és a hagyományok ünnepe. Nagyecseden a református és görögkatolikus templom mellett a Sárvár-dombon lévő monostor maradványai és a honfoglalási emlékmű jelentik a látnivalókat. Szálláshelynek a Pólinka Vendégházat (Árpád utca 29., +36703628093) és a Pénzes Panziót (Széchenyi utca 34., +36303432882) ajánljuk, míg ha megéhezik valaki, akkor a Lápi Kisvendéglőbe (Rákóczi utca 7.) térjen be.
