Tolcsva és környéke az őskortól kezdve lakott terület volt, ezt bizonyítják az itt feltárt régészeti leletek. A falu nevének első említése az 1255. évre tehető, Tholcwa néven, melyet a Tolcsva-patakról kapott. Tolcsva határrésze, a Várhegy nevű terület arra utal, hogy egykor ott vár állt, melyet IV. Béla korában építhettek, ennek nyomai a múlt század közepén még láthatók voltak.

Az itt talált értékes régészeti leletek egy része a miskolci Herman Ottó Múzeumban, másik része pedig a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A Zsigmond-kori okmányokban nyomon követhető Tolcsva sorsa és birtokosainak névsora. 1366-ban Tolcsvai János és fiai, 1398-ban Debrői István, 1404-ben Keéri László, 1410-ben Toronyi Pál tulajdona a területet, 1414-től 1445-ig a Csicseri, család, 1446-tól a Tolchvai és az Upori család birtoka lett. 1511-től Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Dessewffyek, és sok más család birtokolta a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi-család vette át. 1486-ban Tolcsva megkapta a mezővárosi rangot. Az 1700-as években került a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába.

1711 után figyelhető meg Tolcsván a görögök megjelenése, akiknek fontos szerepe volt Hegyalja borkereskedelmében a Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként. Később, az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok is Tolcsván, akiknek szintén sokat köszönhet a a vidék borkereskedelme.

A 13. század végén már posta és gyógyfürdő működött Tolcsván, az 1828. évi adatok szerint pedig 501 ház állt a településen. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön polgármester eltörölte a szőlődézsmát, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek.

Az 1850-től 1945-ig tartó időszakban Tolcsva számos változáson esett át: 1856-ban súlyos tűzvész pusztított, melyben 90 ház porig égett, 1872-ben bekapcsolódott a nemzetközi vasúti közlekedésbe, 1886-ban a közigazgatási törvény lefokozta nagyközségi rangra. 1886-ban itt pusztította a szőlőt a legnagyobb mértékben filoxérajárvány, emiatt egészen 1895-ig tartott az újratelepítés. 1913-ban 160 ház került víz alá a nagy árvíz következtében, majd a természeti csapás után a világháborúk követelték áldozataikat. A viszontagságos időszak után 1947-ben megtörtént a község villamosítása, majd megindult a mozi, a kultúrház és a könyvtár működése, és takarékpénztár is alakult. Napjainkban Tolcsva fontos szerepet játszik Hegyalja turizmusában, és kiváló borai világhírűek.

A jó borok mellett számos nevezetességet is találunk Tolcsván. A Rákócziak uradalmához tartozást közvetlenül a főút mellett található Rákóczi-kastély is bizonyítja. A 17. századi felső-magyarországi építészet jellegzetességeit viseli magán a korabarokk stílusú épület, mely mögött több ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pincerendszer húzódik. Ez Tolcsva legnevesebb udvarháza, melyet I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtetett a 17. században. Az egykori kastélyudvar az utóbbi fél évszázadban változott, a régi telekre új lakó- és gazdasági épületeket kerültek, a kertet övező kőfalból, sajnos, már csak kis részek állnak. A fennmaradt feljegyzések szerint feltehetően kassai, eperjesi vagy lőcsei mesterek építették. A kastély helyreállítása 1960-ban történt, ekkor műemlékké nyilvánították. Itt kapott helyet a Tokaj-hegyaljai Borkombinát Bormúzeuma, mely a tolcsvai szőlészet és borászat tárgyi és szellemi emlékeit egyaránt őrzi.

1820 körül építtette Szirmay Ádám Tolcsva központjában barokk eredetű, klasszicista stílusú kastélyát. A 19.század végén báró Waldbott Frigyes eklektikus átalakításokat és bővítéseket végeztetett az épületen, így nyerte el végleges formáját a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastély. A kastély kertjébe lépve hatalmas telket talál a látogató, nagyméretű kerttel, ahol még láthatók az egykori kastélypark idős fái. Itt található a kastélyhoz tartozó, terméskőből épített pince is. A kastélyban ma már általános iskola működik, kertje pedig számos rendezvénynek ad otthont.

Ha már Tolcsva, akkor itt sem hagyhatjuk ki a finom borokat és a hozzájuk tartozó kulturális programokat. 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit Hegyalja szívében a Bormúzeum és a Borászati Kultúra Háza.

A múzeum az egykori Constantin-házban kapott helyet, melynek a felújítását követően a földszintjén helyezték el a hegyaljai szőlőtermesztésnél és borkészítésnél használt korhű eszközöket. A nyitás óta a gyűjtemény folyamatosan bővül, köszönhetően a helyi emberek felajánlásainak, illetve az emeleti termek rendszeresen adnak otthont időszakos helytörténeti és kortárs művészeti kiállításoknak. Az érdeklődőknek érdemes időnként visszatérni, hiszen mindig találhatnak újdonságokat. A helyi lakosok összefogásának köszönhetően 2014 júniusától az ,,Élő múlt” fotókiállítás is megtekinthető itt, melyből megismerhető Tolcsva régi és új arca egyaránt.

Ha Tolcsván kívánunk megszállni, számos panzió, vendégház közül választhatunk, a Várhegy étterem-borozóban pedig elkölthetünk egy kellemes étkezést.

A kiváló borok kedvelőinek kihagyhatatlan élményt nyújt az Oremus szőlőbirtok. Előzetes bejelentkezés alapján várja vendégeit a klasszicista kúria, a több kilométernyi pincelabirintusával, mely 2002 óta a Világörökség védelmét élvezi. A vulkáni tufába vájt földalatti pincék a 13. század óta őrzik a tokaji borokat. A birtok borai zempléni kocsánytalan tölgyből készített, 136 literes gönci és 210 literes szerednyei hordókban érlelődnek a pinceágak útvesztőiben akár hosszú éveken keresztül.

Helia-D Herba kastély

A Helia-D Herba-kastély Gyógynövény- és Szépségközpont a világszerte méltán híres tokaji borvidék szívében, Tolcsván nyitotta meg a szépség bölcsőjét a szépségápolás és a borvidék örömeire egyaránt fogékony közönség számára. A tokaji esszencia bölcsőjében valósították meg a Helia-D Aszús termékcsaládját is.

A kastélyban helyet kapott egy kastély- és kozmetikatörténeti kiállítás, illetve kozmetikumkészítő workshopokra is jelentkezhetnek az idelátogató érdeklődők. Emellett a teljes kikapcsolódást és feltöltődést biztosítják a szépségápoló kozmetikai kezelések, a szolárium, a  különböző masszázsok és egy kávézó, ahol gyógynövényes frissítőket, finomságokat, kávé- és borkülönlegességeket kóstolhatnak a vendégek.

Ha már mindent láttunk, irány erre tovább: Tokaj