Hercegkút 45 kilométerre található Felsővadásztól. Hercegkút is a Rákócziak uradalmához tartozott. 1750-ben jött létre, amikor a Rákóczi-szabadságharc miatt elnéptelenedett területre Trautson herceg, akkori földesúr, német telepeseket költöztetett be. A település akkor az ő nevét viselte, Trauczonfalvának hívták.
A betelepített németek főleg szőlőtermeléssel, szőlőgazdálkodással foglalkoztak. A faluban minden házhoz tartozott pince a falu mellett húzódó pincesorokon. Ezeket a pincéket a házakkal együtt adták, vették. Hercegkúton, a Tokaj-hegyaljai borvidéken egyedülállóan, egységes pincékből álló, emeletes pincesorokat találhatnak a turisták.
A falu északnyugati részén helyezkedik el a több mint 80 picéből álló, három-négy szinten húzódó Kőporosi pincesor, délkeleten pedig a közel 80 pincét számláló négyszintes Gombos-hegyi pincesor. Mindkét helyszínen ezek a pincesorok a hegybe vájva helyezkednek el, és egymás fölött sorakoznak. Több közülük a településsel egyidős, de nagyobb részük a 19. század végén pusztító filoxéravész után épült. A pincék többsége egy vagy két ágból áll, de találhatunk köztük háromágúakat is. A bejárat jellemzően mindegyiknél andezitboltozatú, bentebb haladva pedig – a tokaji borvidékre jellemzően – puha riolittufába vájt járatokat találunk. A világörökségi pincesorokon a borturisztikai vendégfogadás feltételei biztosítottak, így érdemes betérni egy-egy pohár borra.
