„Csíkország megismerése rendkívül érdekes és érdemes feladat. Egyetlen nyitott szemmel és kitárt lélekkel végrehajtott túra során megláthatjuk a múlt és jövő magyarságának sorskérdéseit is itt. A csíki ember ahány, annyiféle. A fenyves áhítatos zúgása nevelte Istenhivésre s a havasok napsütéses világa tükröződik vissza mókás kedélyében, művészi ízlésében. A csontot hasogató hidegnek, a Hargita havat porozó szelének köszönheti szívós ellenállóképességét az idők viharaival szemben, amihez az anyagi javakban oly mostoha természet jó adag leleményességet is adott neki!” (B.B.: Egy kis körséta Csíkban, 1938)
A Csíkországba látogatót hamar rabul ejti a titokzatos táj és nem ereszti könnyen tovább. A Keleti-Kárpátok nyújtotta természetes védelmet a gyepű őrzői erdőtemplomokkal és várakkal is megerősítették. A történelem során igen sokszor kellett védelmezni az ősi jussot, de a székelyek minden körülményben kiálltak szabadságukért. Épp ez a hajthatatlanság az, ami megtartotta az égbe kiáltó szirtek, szűk szorosok, suttogó fenyves erdők, hegyi kaszálók és a bércek árnyékában megbújó csíki székelységet.
Felcsíki utazásunkat Madéfalván kezdjük, majd megnézzük a „fővárost” Csíkszeredát. Csíksomlyó és Csíkszépvíz érintésével kelünk át a Gyimesekbe, majd a Hagymás-hegység bérceit megmászva ereszkedünk vissza Felcsíkba.
Budapesttől Csík 9 órás autóbuszutat jelent, ezért ide a távolság és a látnivalók sokasága miatt érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek az alábbi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Magyar tannyelvű általános iskolákat Felcsíkban és a Gyimesekben a következő településeken találunk: Csíkszereda, Csíksomlyó, Csíkcsomortán, Csíkpálfalva, Csíkdelne, Csíkborzsova, Csíkszentmiklós, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Vacsárcsi, Göröcsfalva, Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíkrákos, Ajnád, Csíkmadaras, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya, Csiba, Gyimesbükk, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok, Hidegség.
Az alábbi linkre kattintva megtaláljuk elérhetőségüket is, ha fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot:
Középiskolák, gimnáziumok a Gyimesekben és Felcsíkban:
Gyimesfelsőlok, Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum: https://szenterzsebet.ro/
Csíkdánfalva, Petőfi Sándor Iskolaközpont: https://scoli.didactic.ro/petofi_sandor
Csíkszereda, Nagy István Művészeti Szakközépiskola: http://www.licartnagyistvan.ro/
Csíkszereda, Székely Károly Szakközépiskola: https://szekelykaroly.ro/
Csíkszereda, Márton Áron Főgimnázium: http://www.mag.ro/
Csíkszereda, Kós Károly Szakközépiskola: http://koskaroly.ro/language/hu/
Csíkszereda, Joannes Kajoni Szakközépiskola: https://www.kajoni.ro/
Csíkszereda, Venczel József Szakközépiskola: https://www.venczeljozsef.ro/index.html
A határtalanul program diákcsoportjai gyakran annak a csíki iskolának a kollégiumában szállnak meg, amellyel felvették a kapcsolatot. További szálláshely ajánlatok a Gyimesekben és Felcsíkban:
Gyimesközéplok, Tatrospart: https://hazajaroegylet.hu/uticelok/tatros-part-gyimesi-csango-kulturalis-kozpont-gyimeskozeplok-silyealja/
Csíkmadaras, Zsigmond Malom Fogadó: https://hazajaroegylet.hu/uticelok/zsigmond-malom-fogado-csikmadaras/
Csíkszentdomokos, Kárpátia Panzió: http://karpatiapanzio.com/
Csíkrákos, Cserekert Fogadó: https://cserekert.hu/
Csíkrákos, Vándor Székely Panzió: http://www.vandorszekelypanzio.ro/
Madéfalva
Ki ne hallott volna a Siculicidiumról, a csíki Szent Bertalan éjről, az 1764-es Madéfalvi Veszedelemről. Az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború miatt meggyengült Habsburg Birodalomnak egyrészt katonára volt szüksége, másrészt a szomszédos Török Birodalom is fenyegetést jelentett, ezért hozzáláttak az erdélyi határőrség megszervezéséhez. A tervet kidolgozó Buccow generális, Erdély katonai főparancsnoka 1762-ben megkezdte a katonai összeírásokat, melyet természetesen a privilégiumaikat féltő székelység bojkottált.
A feszültség növekedése miatt Mária Terézia Buccowot felfelé buktatta Erdély főkormányzója pozíciójába, helyére pedig Siskovics József bárót ültette. Siskovics Lázár János gróf közreműködésével immár egy bizottság segítségével folytatta az erőszakos toborzást, így 1763-1764 fordulójára teljesen általánossá vált az a jelenség, hogy ahol megjelentek a császári toborzók, a helyi székelyek a környékbeli erdőbe bujdostak.
Így volt ez Madéfalva esetében is, amelynek azonban szörnyű sorsot szánt Siskovics… Az asszonyokat és a gyermekeket kiűzték a férfiak után az erdőre, és azt üzenték nekik, térjenek haza, különben lerombolják házaikat. A hazatérők már a másnapra készültek, mikor átadják majd petíciójukat a sorozóbizottságnak, de másnap már nem lett. A báró parancsára Carato alezredes 1764. január 7-én hajnalban körbezárta a falut, és ágyúzni kezdte azt. Az ágyúzás után megkezdődött a mészárlás, a házak felgyújtása, a menekülők lekaszabolása.
A vérengzés során körülbelül 200 ember halt meg, ugyanennyit vetettek börtönbe. A madéfalvi események hatására a többi székely szék letette a hűségesküt, a határőrezredek felálltak, ám megindult a székely kivándorlás is. Több ezren keltek útra, hogy a török fennhatóság alatt álló Moldvában kezdjenek új életet, és mentesüljenek a katonai szolgálat alól. Mikor aztán 1775-ben Moldva is a Habsburg Birodalom része lett, az elcsángáltak egy része tovább húzódott északra, Bukovinába, ahol megalapították a bukovinai székely falvakat (Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva). Ezeknek lakói később több hullámban telepedtek vissza a Kárpát-medencébe Hunyadtól Bácskáig, Tolnától Pest megyéig.
Madéfalván sokáig csak a szívekben lehetett őrizni az elhunytak emlékét, sőt a hatalom a legyilkoltak sírjára egy keresztfát állított a következő felirattal: „Itt nyugszik a megzabolázott székelyek gőgje”. A válasz nem sokáig késett, ugyanis az emlék másik oldalára valaki ezt írta: „Itt emelt magának a gonoszság oltárt, mondd el hóhérainknak a 109-ik zsoltárt”! A labancok által állított emlékhelyet (Castigata Seditio Siculorum – a székelyek pártütésének megbüntetése) pedig Siculicidiumnak (székelyirtás) nevezte ez után a köznép.
A Vészhalom nevű dombon álló keresztfát a Csíkon átutazó II. József eltávolíttatta, ám a nap, mint nap erre járó felcsíkiak közül egyre többen szorgalmazták egy méltó emlék felállítását. Először csak emlékkeresztek kerültek a Vészhalomra, majd 1891-re emlékbizottság alakult, mely gyűjtést rendezett az emlékmű elkészítéséhez. A ma is látható, turulmadár koronázta emlékművet végül 1905-ben avatták fel. Számtalan mű mesél a székelyirtásról, melyek közül Nyírő József regénye („A madéfalvi veszedelem”) a legrészletesebb. Ma már tanösvény is emlékeztet a hajdani eseményekre, mely 3 kilométer hosszan, 14 stáción keresztül mesél a veszedelemről. Van stáció Zöld Péter plébános szülőházánál is, aki a vérengzés egyik fontos szereplője volt, de van stáció azon a helyszínen is, ahonnan az ágyúk lőtték a falut. A legfontosabb nap minden év január 7-e Madéfalván, mikor a magyar és székely zászlókkal fellobogózott faluban összegyűlik szinte egész Csík, hogy együtt emlékezzen a Veszedelemre, és együtt olvassa az emlékmű feliratát: „Székely nép! Itt hullott őseidnek vére, Kiket zsarnok önkény boszzús karja ére. Midőn alkotmányos szabadságod védték, Szörnyűkép oltá ki sok ártatlan éltét. De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt, Emlékök nem vész el, örökre fennmarad. Mert hű kegyeletben megtartod őseid, Így él majd emlékök időtlen ideig!”
Csíkszereda
Ami a történelmét illeti, Csíkszereda környéke már az Árpád-házi királyok idején a keleti gyepűrendszer része volt kisebb erődítményekkel és mesterséges akadályokkal, vízzel feltöltött árkokkal. A XVI. században már mezőváros, amely az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó kereskedelmi utak találkozásánál alakult ki, mint szerda napi vásárhely. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, Mikó Ferenc gróf – aki egyben Csík főkapitánya is volt – 1623-ban kezdte építeni a nevét viselő várat.
A város legszebb épülete 1716-ban nyerte el mai formáját, akkortól a labancok laktanyaként használták. A Mikó-várban kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum, amelyben állandó kiállítás mutatja be a vártörténet különböző korszakait. De visszatérve a XVII. századba: 1661 szomorú esztendő a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországi hadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. Később a csíki székelység a Rákóczi- és a 48-as szabadságharc mellé is odaállt, sőt a Bem által a székelyföldi csapatok parancsnokává kinevezett Gál Sándor miután kipucolta a Mikó-várból a császáriakat, főhadiszállásává tette azt.
A szabadságharc leverése után a Mikó-várból börtönt csináltak a győztesek, ahol sok székely forradalmár végezte be életét. Miután a vasút is elérte, fejlődése betetőzéseként 1878-ban Csík vármegye székhelye lett. Hamar fel is épült a régi vármegyeháza – a mai városháza – aztán az igazságügyi palota épülete is. 1916-ban a román hadsereg tört be a városba, majd 1940-ben jött a kis magyar világ, ami 1944 szeptemberéig tartott. 1968-ban a románok megszüntették a Magyar Autonóm Tartományt, amelynek helyén létrehozták Kovászna, Maros és Hargita megyét. Utóbbi központjának Csíkszeredát jelölték ki, de aztán Székelyudvarhely mellett döntöttek. Az udvarhelyiek örültek, a csíkiak azonban tüntetni kezdtek a következő jelszóval: “Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk”. A kommunista hatalom már a fegyveres oszlatásra gondolt, de sikerült megállapodni, így végül Csíkszereda lett Hargita központja.
Csík fővárosába nemcsak a csíksomlyói búcsú idején érdemes ellátogatni; felejthetetlen élmény a húsvéti ételszentelés és a júliusban rendezett Ezer Székely Leány napja is. Persze télen sem unatkozhat erre az ember. A jeges sportoknak nagyon régi hagyományai vannak Csíkban, nem hiába mondják: a csíki gyermek hokibottal jött a világra. Az első Korcsolyázó Egylet már 1880-ban megalakult, de a csíki hoki alapjait Vákár Lajos tette le, aki a múlt század 30-as éveiben egy filmhíradót nézve kapott ihletet a jégkorongot illetően. 1935-ben megalakult a Csíkszeredai Sport Club, amely nagy sikereket ért el: sokszoros román bajnok, de a magyar ligát is megnyerte már.
Csíksomlyó
1444-et írtak, mikor IV. Jenő pápa arra buzdította a híveket, hogy legyenek a ferencesek segítségére a templomépítésben, a munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett. A búcsújárás egyik hagyománya egy 1567-es eseménnyel is összefügg. Ekkor János Zsigmond erdélyi fejedelem nagy sereggel indult Csíkba, Kászonba és Gyergyóba, hogy unitárius hitre térítse a katolikus lakosságot. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, ahol a Szűzanya segítségét kérték. A hagyomány szerint a Tolvajos-tetőn legyőzték a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút. Mára a búcsú nem csak a Szentlélek kiáradásának ünnepe, hanem a világ keresztény magyarságának ökumenikus találkozóhelye is egyben.
A ferencesek középkori temploma helyén 1802 és 1824 között épült meg a kéttornyú barokk kegytemplom. Belső berendezése 72 évig készült, Madonna szobra 1515 és 1520 között készülhetett. A Kissomlyó tetejét több kápolna is díszíti. A legrégibb és legmisztikusabb a román kori Salvator kápolna, amely a hagyomány szerint a nándorfehérvári diadal emlékére épült. Pünkösd ünnepén minden évben több százezer magyar zarándokol, hogy részt vegyen a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére tartott körmeneten és szentmisén, a Kis- és Nagy-Somlyó között, a Hármashalom oltár előtti nyeregben. Odafent, a régi Nagy-Somlyó sóvárának romjainál kilátótorony található, ahonnan kiváló a panoráma Csíkra.
Csíkszépvíz
A legenda szerint Szent László itt jártában egy forrásból itatta lovát, mondván: “igyál lovam, mert ez szép víz”. Itt alakult ki a nagy múltú községközpont, Szépvíz. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedte be a Moldovából menekülő örményeket, akik alig 200 év alatt városias településsé, a Csíki-medence legjelentősebb vásáros helyévé fejlesztették Szépvizet. Az örmények katolikus temploma 1763-ban épült, Világosító Szent Gergely tiszteletére.
Az örmény szellem ma már főleg az emlékházban él tovább. Szépvízen van a megye második legrégibb székelykapuja is. Mellette a fa harangtorony az új templom felépülése előtt arra szolgált, hogy a szentmiklósi anyaegyházba szentmisére szólítsa a híveket. Aztán Szépvíz önálló egyházközség lett és 1890-ben végre felépült saját templomuk is, Szent László tiszteletére. Szépvíz büszkesége immár a Székely Határőr Emlékközpont, amely nagy szeretettel várja a határtalanul diákcsoportjait: https://szekelyhataror.eu/
Gyimesek
A török és tatár betörések miatt a csíki székelyek ezt a szorost lakatlan területnek hagyták a XVII. század végégig. Csak néhány lármafa állt a magaslati pontokon, ahonnan fény- és hangjelekkel lehetett riasztani a környék lakosságát, ha ellenség közeledett. A tatár-török idők múltával a szoroson keresztül megindult a békés kereskedelem Erdély és Moldva közt.
Az itt gyakran megforduló szegényebb székelyek látva a kövér, pihent földeket hamarosan letelepedtek a Tatros mentén. A fő megélhetési forrást jelentő állattenyésztés, havasi pásztorkodás megkövetelte, hogy minden családnak legyen nyári szállása odafent a hegyekben. Régebben tavasszal majdnem minden család kiköltözött a havasokban lévő kalibájához, ahol legeltettek, szénát gyűjtöttek, és feldolgozták a fejős állatok tejét. Ősszel aztán hazaköltöztek a völgybe. Napjainkban már csak a 20-30 kilométerre fekvő kalibákba költöznek ki egész nyárra, akkor is csak a nagyobb munkabírású nagyszülők. A közelebbi nyári szállásokra naponta járnak ki az állatokhoz: este kimennek, összeszedik, megfejik, ellátják őket, hajnalban pedig kihajtják őket a legelőre, ahonnan már a kutyákra van bízva a legeltetés. Persze ma már sokan járnak Bákóba, Csíkszeredába dolgozni, de az archaikus népi kultúra számos eleme még elevenen él a gyimesi mindennapokban.
Gyimesfelsőlok büszkesége az Árpádházi Szent Erszébet katolikus líceum. A bentlakásos iskolának óriási a jelentősége a Gyimesekben, hisz az életmód, a távolságok és a korábbi tiltások miatt mindig is nehéz volt a gyermekek anyanyelvi iskoláztatása. Berszán Lajos atya felismerte a keresztény nevelés identitás megőrző jelentőségét és 1994-ben megálmodta és meg is valósította a „sziklára épített házat”, hogy a gyimesi magyar jövő számára művelt emberfőket neveljen. Az iskolaépítő – a névadó Szent Erzsébet példáján felbuzdulva – elsősorban a szegényebb sorból származó gyermekek megsegítését és nevelését tűzte ki célul. A tanulók főleg a gyimesvölgyi fiatalokból kerülnek ki, de jönnek ide Csíkból, Háromszékről, sőt a moldvai csángó magyaroknak is ez az intézmény az egyik támasza, ahol ápolhatják és művelhetik magyar anyanyelvüket.
Deáky Andrásnak hívják azt a gyimesbükki ember, aki megvette az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült 30-as számú vasúti őrházat egy romántól, aki éppen lebontani készült azt. Hogy micsoda szimbóluma nemzetünknek ez az őrház, legyen elég csak annyi, hogy az ezeréves Magyarország legkeletibb vasúti pontján álló ház mellé, az 1940-ben bevonuló magyar honvédek egy Szent Koronát ábrázoló bunkert építettek.
Az őrház további története ma már közismert: mivel Deáky András egyedül nem tudta felújítani, ezért a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta azt. A vasúti őrházat budakeszi magyarok gyűjtéséből varázsolták újjá, és 2008-ban fel is avatták több tízezer magyar jelenlétében. És, hogy minden évben történjen valami a Gyimesekben, 2009-ben felújították a kontumáci kápolnát, 2010-ben magyar katonai emlékhelyet építettek a kápolna mellé. Mindeközben zajlik a szorost őrző Rákóczi-vár újjáépítése is. Meg kell hát hagyni, hogy kipusztíthatatlan az optimizmus errefelé.
Gyimesfelsőlokon a Skigyimes komplexum két sípályával és egy nyári-téli bobpályával várja a látogatókat: http://www.skigyimes.ro/hu/ski-index.html
Egyeskő
Orbán Balázs szerint „ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant sziklatömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjének tetszenek”. A néphit szerint egykoron az itt élő óriások tartottak gyűléseket az Egyeskő alatti tisztáson. Kincseiket az Egyeskő tömbjei közé rejtették, és bizony megesett, hogy a sok sziklatorony között nehéz volt megtalálni az elrejtett holmit. Ilyenkor át kellett pakolni az egészet, a rendcsinálással azonban már nem foglalatoskodtak.
A geológia ezzel szemben azt mondja, hogy a földtörténeti középidőben üledékes kőzetek gyűrődtek itt fel, ráadásul az óriások kincse is igazából a hegységben sok helyen előforduló réz. Mindenki döntse el melyik változat mellett teszi le a voksát. A döntésre kiválóan alkalmas hely az Egyeskő alatti menedékház 1504 méteren, ahonnan könnyen elérhetők a Nagyhagymás vagy az Öcsém-tető lenyűgöző csúcsai. Bármelyikre is kapaszkodunk fel, a kilátás lenyűgöző: alattunk a Gyergyói-medence, szemben a Hargita és a Görgényi-havasok, távolabb pedig jó időben olyan hegységek, mint a Radnai-havasok vagy a Fogarasi-havasok látszanak.
Csíkszentdomokos
Sokan mesélik, hogy a hetvenes években a hívők kígyózó sorokban tolongtak, hogy Márton Áron bérmaútján csak egy percre is a püspök elé kerülhessenek. Amint elé léptek, még a nevüket is elfelejtették, nem hogy azt, amire az áldását szerették volna kérni. Csíkszentdomokoson nem hagyható ki Márton Áron – ma már átépített – szülőháza, ahol 1896-ban megszületett az erdélyi magyarság legnagyobb püspöke.
A püspök és a falu neve ma már elválaszthatatlan, ami Csíkszentdomokos szempontjából azért is szerencsés, mert a település nevét 1896 előtt általában éppen egy egyházi személy meggyilkolásával azonosították. 1599-ben ugyanis a fellázadt közszékelység a falu határában lévő Pásztorbükkön gyilkolta meg Báthory András bíboros erdélyi fejedelmet. Századok jöttek, mentek mire elérkezünk a fentebb említett 1896-hoz, mikor is a Monarchia keleti szegletében világra jött Márton Áron. A Monarchiáért még Doberdónál és Ojtoznál is fegyverrel harcoló székely legény a háború után még esztergályosként is dolgozott, mikor ráébredt, hogy őt népe szolgálatára teremtette a Jóisten. 1924-es pappá szentelése után tehetsége gyorsan repítette előre: 1939-ben gyulafehérvári püspökké szentelték fel.
A háború utáni beszédei szeretetről, emberi jogokról igen csak szúrták a hatalom szemét, főként azért mert ők is békéről, jogokról, demokráciáról meséltek a népnek. A bolsevik párt nagyszámú apparátusának hosszú hónapos munkáját, agitációját Márton Áron puszta megjelenésével is porig rombolta. 1949-es felcsíki bérmaútján aztán a székelységtől ajándékba kapott fehér lovon vonult be Csíksomlyóra, amely után hamarosan letartóztatták, és életfogytiglani börtönre ítélték. Az enyhülés neki is szabadságot hozott, 1955-ben szabadult, majd rögtön pasztorális tevékenységbe fogott, amely diadalmenetté vált: a nép mindenütt lelkesen ünnepelte püspökét. A románok gyorsan reagálva gyulafehérvári házi őrizetre ítélték, ahonnan csak 1967-ben engedték ki. Ezután újabb bérmautak következtek, amelyek során már spontán székely testőrgárdák kísérték, és őrizték házát éjjelente. 1980-ban hunyt el, 2010-ben, halálának 30 éves évfordulóján avatták fel Csíkszentdomokoson a Márton Áron Múzeumot. A múzeum honlapja: https://www.martonaronmuzeum.ro/hu/about-the-museum
Csíkkarcfalva
Csíknagyboldogasszony – a fényes középkort idézi e szép név, amikor Karcfalva mint járási székhely Jenőfalvával, Dánfalvával és Madarassal egy községet alkotott. A négy falu 15. századi közös vártemplomának magas, lőréses várfala jelzi: nemcsak a hit fellegvára volt, de a tatár-török hadak betörései idején is menedéket nyújtott.
A 18 században jócskán átalakították, de szentélye átörökített valamit abból a ragyogó korból, amit a gótika fémjelzett. Karcfalva egykori központi szerepéről mesélnek városias jellegű épületei is. A falu szülöttéről, Mártonffy György püspökről elnevezett iskola már a 16. századtól székelyek nemzedékeit nevelte.
