Mikor Szatmárra gondolunk, eszünkbe jutnak a református temetőkben található jellegzetes csónak alakú fejfák, a szatmári szilvából készülő lekvár és pálinka, a Tisza, a Kraszna, Móricz és Kölcsey, a mézesheteit itt töltő Petőfi vagy éppen a Károlyiak. A nyugaton sík, keleten dombságokba és hegységekbe hajló Szatmárban Szent István hozta létre a vármegyét az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Szatmárvár központtal.
Ekkor természeti képét lápok, mocsarak, és az azokat tápláló Szamos, Lápos és Túr folyók határozták meg. Mára a mocsarakat lecsapolták, vármegye sincs már, legfontosabb városai Romániához tartoznak, neve azonban ott van a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. És persze a szívünkben, hisz míg Rákóczi a szabadság, Petőfi a szerelem földjévé tette.
Csengersimánál lépünk be Szatmár partiumi oldalára, majd Vetés érintésével rögtön fel is keressük Szatmárnémetit. Innen felmegyünk az Avasságba, majd Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kedvéért Erdődre látogatunk. Innen a kuruc fájdalomra emlékeztető Majtény következik, hogy végül Nagykárolyban fejezzük be a Szatmári-síkon tett kirándulásunkat.
Szatmár hála az M3-as autópályának 3-4 óra alatt elérhető autóbusszal Budapestről. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek az alábbi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Az alábbi linkre kattintva megtaláljuk a szatmári magyar tannyelvű általános iskolák elérhetőségét:
Középiskolák, gimnáziumok Szatmárban:
Nagykároly, Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum: http://www.jcalasantius.ro/index.php
Lázári, Petőfi Sándor Szaklíceum: samlazuri@yahoo.com
Szatmárnémeti, George Emil Líceum: http://www.liceulalimentar.ro/index.files/Page3300.htm
Szatmárnémeti, Hám János Római Katolikus Líceum: https://hamjanos.ro/
Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: http://www.kolcsey.ro/index.php
Szatmárnémeti, Református Gimnázium: https://www.reformatusgimnazium.ro/
A határtalanul program diákcsoportjai gyakran annak az iskolának a kollégiumában szállnak meg, amellyel felvették a kapcsolatot. További szálláshely ajánlatok Szatmárban:
Csanálos, West Motel: http://www.westmotel.ro/hu
Nagykároly, Equus Lovaspanzió: http://www.e-quus.com/
Csengersima
Tisztán egyszerű, egyszerűen tiszta a Szamos holtága mellett Csengersima kicsiny román kori református temploma. Átvészelt már vagy 8 évszázadot, el is pusztult többször, de az 1700-as években újjáépült, és szép kazettás mennyezetet is kapott. Így volt ezzel a szomszédos Nagygéc ősi temploma is, csak annyi különbséggel, hogy itt Isten háza mellett falusi életet már nem találunk. 1970-ben a Szamos kiszabadult medréből, s elárasztotta a falut.
A házak összedőltek, a falu elnéptelenedett, aztán elfutott a víz, s csak a kő, a templom maradt. A nyolcszáz éves falut közel 800 lakójával és a templommal együtt nem újjászületésre, hanem halálra ítélték. Kitelepítettek mindenkit, építési tilalmat rendeltek el, a kísértetfaluban csak a templom dacolt az idővel, de az is omladozni kezdett. 2014-ig kellett várni, hogy felújítsák. Így lett a Megmaradás temploma, mellette az összetartozás emlékparkja, ahol a gyümölcsfák ligetében kárpát-medencei települések ezrei üzennek egy-egy gondolattal az utókornak.
(A Középkori Templomok Útja Szatmár, Bereg, Szabolcs és Ung kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomait köti össze. A tematikus útvonalon több tucat templomot csodálhatunk meg. A projekt honlapja: http://www.temple-tour.eu/hu )
Vetés
A Szamos parti település az itt 1703. augusztus 28-án kiadott pátensről (törvény erejű rendelet) nevezetes. Rákóczi seregei a szomszédos Szatmár várát ostromolva vertek tábort Vetés Gorzás nevű határrészében. Itt fogalmazta meg pátensét a fejedelem, melyben minden közteher és földesúri szolgáltatás alól mentesítette a kuruc seregben szolgáló jobbágyokat és azok családtagjait. A rendeletet aztán a nemesek elégedetlensége miatt szeptember 27-én úgy módosították, hogy a mentesség csak a jobbágyokra vonatkozik, a családtagokra nem. Ez egyfajta kompromisszum volt, ami elősegítette, hogy a jobbágyok és nemesek közös seregben harcolhassanak.
A vetési református templom előtt 2011 augusztusában avatták fel a Vetési Albert Kultúrkör által állíttatott II. Rákóczi Ferenc mellszobrot.
Szatmárnémeti
„Ez a föld, ez a folyó s ezek a hegyek látták több mint ezer esztendővel ezelőtt egy koranyári hajnalon táncos, víg lovak hátán Szabolcsnak és Tasnak nemzetségét feltűnni, akik Árpád szigorú parancsával azért jöttek, hogy a folyó szigetében épült erős várat, amelyet kazár lakói Zothmárnak neveztek, a magyarság számára hódítsák meg. Három kemény napig tartó ostrom után a vár elesett, s a szőke folyó ölelő karjai között magyarrá lett. Országalapító istenes királyunk apostoli magvetésére díszes templomot emel a keresztény hitnek, Gizella királyné udvari vadászokat és solymászokat telepít ide és a környező falvakba. Az itt élő magyarság felismeri az állandó otthon melegét s az otthon lesz átformált életének középpontja és célja. A vár lassan várossá szélesül, ahol a honfoglaló magyarság utódjai és Gizella királyné betelepített németjei együttesen formálják ki az új élet arcát.” (Kótay Pál: A hűséges Szatmár, 1941)
A Szamos két partján fekvő Szatmárnémeti stratégiai fekvése miatt minden korszakban fontos szerepet játszott. Így volt ez minden királyunk idején. Közülük I. Ferdinánd 1543-ban a Báthoryaknak adta a várost örök adományul, akik a Szamos vizének új medret ásattak, mely az egész várost, mint szigetet vette körül, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. Ezt 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, 1703-ban Rákóczi bevette, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. Közben 1711-ben a háborúban megfáradt, éhínség és járványok tizedelte kuruc had szép lassan a felkelés egykori kiindulópontjára hátrál. Rákóczi próbál időt húzni, orosz támogatást szerezni, ezért engedélyezi a tárgyalást Károlyi Sándornak. Károlyi azonban valódi békét szeretne, ezért alkudozásba kezd, és titkos alkut köt Pálffyval. A Nagykárolyban megkezdett béketárgyalások Szatmárban, a Vécsey-palotában folytatódnak, ahol 1711. április 30-án megszületik a szatmári béke. A béke amnesztiát is adott, amely Rákóczira is vonatkozott: a császárra tett hűségesküért cserébe birtokait is megtarthatta volna. Rákóczi nem élt a lehetőséggel, az emigrációt választotta, ahol haláláig a magyar szabadság ügyéért dolgozott. Az úgynevezett „szatmári-asztal”-t, amelyen a békét aláírták, a sátoraljaújhelyi kórház pincéjében találták meg, ma a füzérradványi Károlyi-kastélyban őrzik. A Vécsey-palotában emléktáblája is van a békekötésnek, egy zászlaját lehajtó öreg kurucot ábrázol. Az 1911-ben készült alkotás eredetileg a palota homlokzatán volt, a kommunizmusban leszedték onnan, majd az 1990-es években a palota belső udvarán helyezték el.
Szatmárnémeti 1804-ben lett a szatmári egyházmegye központja, ezután épült a püspöki palota, melynek kápolnájában esküdött Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az impozáns székesegyház 1837-ben épült. Homlokzatának fülkéiben Szent István és Szent László királyaink őrzik a katolikus hit bástyáját. Odabent a falakat és a mennyezetet pazar freskók díszítik. Többek között Szatmár városépítő püspöke, Hám János síremlékét is itt találjuk. Szobra a templom előtt áll. A Monarchia díszes emléke, az egykori Pannónia Szálló szecessziós épülete is a főteret gazdagítja. A város másik emblematikus épülete a Tűzoltótorony, ami 1904-ben épült Meszlényi Gyula püspök adományából. A 45 m magas torony tetejére 174 fokból álló csigalépcső vezet. Erkélyéről ma már a turisták csodálják Szatmár panorámaképét. Szatmár legnagyobb, legrégibb református temploma, a Láncos templom. A templom előtt Szatmár szülötte, Kölcsey Ferenc szobra áll, a templom mögötti teret Rákóczi Ferenc fejedelem szobra díszíti. A félezernyi dalt megírt Dsida Jenőről se feledkezzünk meg. 1907-ben született a városban, gyermekkorát beárnyékolta és egész életét meghatározta az első világháború, majd a román megszállás. Szívbe hatoló versei Trianon fájdalmában fogantak, de a remény üzenetét hordozzák.
Avasság
Szerethető, és mégis, mennyire ismeretlen a turista előtt a Kárpátok belső vulkáni láncában a Vihorlát–Gutin-hegyvidék talán legszolidabb tagja, az Avas-hegység, és előterében, a „kies Avasi völgykatlan”. A földrajzi és etnikai szempontból is változatos vidéket a tősgyökeres magyarok mellett románok és ruszinok lakják, akik nem nagyon keverednek egymással, így sok magyar közösséggel találkozhat az erre járó Halmiban, Avasújvárosban, Turcibányán, Sárközön, Szárazbereken, Vámfalun, Egriben.
Kőszegremete felett a Domokos-domb gyümölcsöse rejti a Széchenyi-emlékoszlopot: „Trianonnal aztán az emlékoszlop is megérte az impériumváltást. 1939-ben az éppen itt állomásozó tüzérdandár odatolatott egy lövegszállítóval a helyszínre. Kötelet az oszlop nyakába, s rajta! De a kő nem mozdult. Nem és nem. Dühükben az oszlopdöntők leverték a márványtáblát, s helyébe felcsavaroztak egy másikat. „A 33. tüzérdandár dicsőségére.” Alkalomadtán a kőszegremeteiek a feliratot visszacserélték. (Kósa Csaba: Hit és tartás, 1990)
Erdőd
Bakócz Tamás érsek szülőföldjének, Erdődnek várát még az Árpádok korában az uradalmat bíró Drágffy család jeles sarja, Erdély vajdája, Bertalan építette a 15. század végén. Utódja, Drágffy János országbíró 1526-ban innen indult a mohácsi csatába, hogy életét adja a hazáért. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege foglalta el, de János Zsigmond török segítséggel „negyven napig ostromoltatá kemény faltörő kosaival, végre a tüzes harcokban iszonyú vérontás között be is vette és Erdőd várát földig lerontatá”. A 17. században aztán ez a vidék is a Károlyiaké lett. Károlyi Sándor gróf neki is látott az üszkös romokból új várkastélyt építeni. És mit ad Isten, épp itt volt uradalmi felügyelő egy bizonyos Szendrey Ignác, akinek Júlia nevű lányát – az apa minden tiltakozása ellenére – a vár kápolnájában vette feleségül egy esztendővel megismerkedésük után, 1847-ben Petőfi Sándor.
„Esküvőnk középkori regényességgel ment végbe: az erdődi vár kápolnájában korán reggel. Szerettünk volna én is, menyasszonyom is, helyhez és alkalomhoz illő komoly és ünnepélyes arcot ölteni, de sehogy sem sikerült, folyvást mosolyogtunk egymásra. Amint az esküvői hókuszpókusznak vége lett, rögtön kocsira ültünk, s vágtattunk Koltóra.” Petőfi lantja hálás volt Erdőd iránt; legszebb költeményei között foglalnak helyet azok, melyeket ott írt, a szomorúfűz melletti sziklánál. Az idők árjai elmosták már a dicső korokat, de a kő és körötte a költő szabadságharcos szelleme itt maradt mementóul. A várkastély honlapja: https://orasardud.ro/ro
Majtényi-sík
A Nagykárolytól 10 kilométerre fekvő Majtényi-sík fontos helyszíne a Rákóczi-szabadságharcnak. Az 1711. április 30-án megszületett szatmári béke után másnap, 1711. május 1-jén itt vonultak fel a kuruc ezredek Károlyi Sándor és Pálffy János előtt, hogy felolvassák nekik a békeokmányt.
Miután ezt meghallgatták, a 149 kuruc hadizászlót a földbe szúrták, majd fegyvereiket megtartva, a Rákóczi kesergőt énekelve szétoszlottak, majd elnémult a tárogató, és mindenki hazatért. A közhiedelemmel ellentétben itt tehát nem fegyverletétel történt. A szatmári béke emlékművét 1875-ben állították a Kismajtény melletti Domahida vasútállomása mögött. Ez volt az első szatmári Rákóczi-emlék, amelyet jó ideig a körülötte felnőtt erdő védett meg a rombolástól. 1990-ben lett a terület megtisztítva, azóta minden év április 30-án ide várják a szatmári emlékezőket.
Kaplony
A Nagykároly melletti Kaplonyban a mai Szent Antal templom helyén már 1000 évvel ezelőtt bencés monostort és templomot emeltek a Károlyiak ősei, a Kaplonyok. Hét évszázad telt el, amikor a kuruc szabadságharc után Károlyi Sándor a romossá vált templom alapjaira új templomot építtetett, amelyet viszont 1834-ben földrengés döntött romba.
A Károlyiak nem csüggedtek: Károlyi György Ybl Miklós tervei alapján újabb templomot épített, és hozzá a grófi család mauzóleumát. A család nemes sarjai, akik annyit áldoztak a haza oltárán, itt kaptak végső nyughelyet, köztük a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, Károlyi Sándor is. (Nyitva előzetes bejelentkezés alapján; elérhetőség: kapcsolat@kaplonyibaratok.ro, +40261873004)
Nagykároly
Nagykároly, a Károlyiak ősi fészke, a Partium egyik legszebb városa, ahol a fogadó ablakából kinéző Petőfi a szemközti Térey-ház ablakában megpillantotta Szendrey Júliát. Aztán jött a megyebál az Aranyszarvas-fogadóban (ma laktanya), ahol Riskó Ignác bemutatta egymásnak a fiatalokat, akiknek egy kevés tánc elég volt arra, „hogy a két szív egymást megértse, és a jövő eshetőségeire szövetkezzék”. De ne közepén kezdjük Nagykároly történetét. Ugorjunk vissza rögvest 1080-ba, mikor Szent László királyunk monostort alapított Kaplonyban, ha már ide keletre is jutott a keresztény hit térítőiből.
A Kaplony nemzetségből származó Károlyi-családnak errefelé terültek el birtokai, ráadásul a monostort használták temetkezési helyül, ezért a helyet Karul-pusztának, majd Kis-Karulnak, később Nagy-Karulnak, legvégül pedig Nagykárolynak nevezték el. A Károlyi-család aztán szép lassan megkapta a vásártartás jogát, majd a pallosjogot is, és várat is épített magának, amit a török hiába ostromolt 1661-ben. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucoké volt a város, sőt a fejedelem is időzött itt egy hónapot. Rákóczi nagykárolyi látogatásához kötődik a Rákóczi-pince legendája, amelynek állítólag három bejárata volt. Az egyik a lyukashalmi kápolna mellett, a másik az erdődi várban, a harmadik pedig a nagykárolyi kastélyban. Ez a pince ideális rejteke volt a kurucoknak, akik ebben mindig el tudtak bújni, majd váratlan helyeken felbukkanni. Egyébként a Lyukashalmi kápolnát Károlyi Sándor építtette 1703-ban a pogánytól való felszabadulás, az 1699-es karlócai béke emlékére. Vendégeit is gyakran elhozta ide, így Rákóczit is, akivel 1708-ban járt itt. (A Nagykároly és Gencs között álló kápolna ma is híres búcsújáró hely.)
Aztán mikor Rákóczi Ferenc külhonban keresett támogatót a magyar szabadságharchoz, éppen Károlyi Sándor volt az, aki előkészítette a szatmári békét, mely lezárta a szabadságharcot. Ezzel elérte azt, hogy árulónak nevezzék, de azt is, hogy birtokai megmaradtak. Fiának, Józsefnek így volt mit átépítenie kastéllyá, majd jött Károlyi István, aki lebontotta a kastélyt, és felépítette a ma is látható várat. A nagykárolyi várkastély és múzeum keddtől vasárnapig van nyitva 9:00 és 17:00 óra között, belépő 10 lej felnőtteknek, 5 lej gyermekeknek (honlapja: www.e-castellum.eu). A várkastély előtt 2011-ben avatták fel Károlyi Sándor mellszobrát.
De Nagykároly nem csak a Károlyi-családdal büszkélkedhet. A város piarista gimnáziumában tanult Ady Endre, az itt született Kaffka Margit, de a város szülötte az az ember is, aki a magyar nemzetnek ajándékozta a Szentírást. “Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.” Károli Gáspárra ezért mindig illik hálával gondolni, szobra a református templomkertben látható.
