A Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Az elnevezés a középkori latin dominus partium regni Hungariae azaz „Magyarország részeinek ura” kifejezésből származik, és arra a néhány kelet-magyarországi vármegyére utal, amelyek Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelem uralma alá kerültek.
A Partiumot olykor magyar nevén „Részek”-ként is említik. A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után a Partium felett az erdélyi fejedelmek mint „Magyarország részeinek urai” uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1570-ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett.
A Partium területe nem rögzült, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek közötti erőviszonyoktól függően változott. Az 1570. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak:
- Máramaros vármegye,
- Bihar vármegye,
- Zaránd vármegye,
- Közép-Szolnok vármegye,
- Kraszna vármegye és
- Kővár vidéke (megyei jogú, önálló közigazgatású).
Az Erdélyi Fejedelemség további terjeszkedése eredményeként később a Partium része lett még:
- Arad vármegye keleti része és
- Szörény vármegye (a középkori Krassó vármegye és Szörénység).
A mai romániai felfogás szerint ugyanakkor a Partium területét is a tágabb értelemben vett Erdély (románul Transilvania) részének tekintik. Történelmi múltja, és gyönyörű tájai miatt különleges úticél lehet tehát az egykori Partium területe, akármelyik részét is választja az osztály.
Fotó: Nagyvárad
