Az Alpok utolsó nyúlványai és a pannon alföld peremvidéke rendkívül változatos, mozaikszerűen elterülő élőhelyekkel rendelkezik. Ez a dimbes-dombos tájék egy ezredévig a Magyar Királyság nyugati gyepűjét jelentette. Az országvesztéssel a vidék és az itt élő magyarság előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia fennhatósága alá került. A kisebbségbe szorult magyarság máig nem heverte ki a világháborúk, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és az asszimiláció okozta veszteségeket, így lélekszáma huszonötezerről mára alig több mint négyezerre apadt. Muravidék 1991-ben a független Szlovénia része lett, ám minden negatív folyamat dacára a muravidéki magyarság őrzi identitását.
Erről meg is bizonyosodhatunk, ha a Hetéstől az Őrségen át a Vendvidékig bejárjuk Muravidéket: Lendváról indulva a trianoni határ mentén érintjük Radamost, Bántornyát, Dobronakot és Nagytótlakot. Kercaszomori kitérő után az Őrségből felmegyünk a szlován-osztrák-magyar hármashatárra, ahonnan Felsőlendva érintésével a Mura síkjára jutunk.
Muravidék autóbusszal 3 óra alatt elérhető Budapestről az M7-es autópályán. Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek muravidéki úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Muravidéken jelenleg 4 általános iskolában (Göntérháza, Dobronak, Pártosfalva, Lendva) és egy szakközépiskolában (Lendva) zajlik magyar nyelvű oktatás. Amennyiben fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot, hogy közös programot szervezzünk, Patyi Zoltánt kell keresnünk. Telefonszáma: 00386/51660911
Ajánlott szálláshely határtalanul utazóknak:
Lenti, Zéta Hotel: http://www.hotelzeta.hu/
Hetés
Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték, amelyek neve házá-ra végződik. Ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló terület egészét beleértették.
A XX. századtól a földrajzi jellemzők hasonlósága miatt már a Kerka és a Lendva folyók közötti egész dombvidéket Hetésnek nevezték. Trianon a Hetést is kettészakította; a rokonok, ismerősök a két kilométeres séta helyett ezután kénytelenek voltak kétszáz kilométert utazni, ha látni szerették volna egymást. Az egész tájegység egyetlen temploma, a lendvavásárhelyi is a határ túloldalán ragadt.
Az anyaországi Gáborjánházán Eszterházy Pál herceg adományának hála 1927 és 1934 közt felépült az új templom. Emléktábláján ez áll: „épült ez a templom az elárvult öt község hívei számára, hogy benne az ép Magyarországért is feltörő imákat meghallgassa a magyarok Patrónája”.
Lendva
Lendva története elválaszthatatlan a középkori Magyarország egyik legtekintélyesebb főúri családjától, a Bánffyaktól. Közel 350 éves áldásos fennhatóságuk alatt a város a történelmi Zala vármegye szellemi és kulturális központjává nőtte ki magát. Ősi sasfészkük, a lendvai vár sokáig hazánk fontos végvára volt.
Falai büszkén állták a sarat, a törökök többször is hiába ostromolták, nem sikerült bevenniük. Aztán a 17. században lehanyatlott a Bánffyak csillaga. Erődjüket előbb az Eszterházy család vette át és mindjárt át is alakították. Kezük nyomán nyerte el mai alakját az épület, ami ma már a régi nemesi családok helyett a lendvai Galériának és Múzeumnak ad otthont. Van itt értékes néprajzi gyűjtemény, ahol a míves hetési szőttesek és hímzések világával ismerkedhetünk meg, s a büszke utódok Lendva híres szülöttének, Zala György szobrászművésznek is szenteltek egy emlékszobát.
A 830 éves kisváros központjában is a magyar múlt emlékeibe botlunk. A barokk Szent Katalin plébániatemplom kertjében 2000. augusztus 20-án szentelték fel Szent István szobrát. De hogy ne csak a múltra emlékezhessen, hanem a jelenben is megélhesse identitását, és a jövőnek is átörökíthesse élő kultúráját a helyi magyarság, erre az organikus építészet valódi remekműve, a Makovecz Imre tervei alapján 2004-ben felépült Kultúrotthon nyújt lehetőséget.
Szintén fontos kulturális intézmény a Fő utcán található Bánffy-központ. A Szőlőhegyen találjuk a Szentháromság-kápolnát, amely 1727–1728-ban épült, és Hadik Mihály múmiáját tekinthetjük meg benne. A lendvai Szőlőhegyen 2015 óta kilátó is van Vinarium-torony néven, ahonnan elénk tárul a hetési táj.
A lendvai vár honlapja: https://www.gml.si/
A lendvai termálfürdő honlapja: https://www.wellnessresortlendava.com/en/
Radamos
A radamosi Fekete-erdőben nagy csoda történt 1947-ben; miként Füle József unokája Margit néni mesélte: „Nagyapám Szent Vid napján, június 15-én őrzött itt teheneket. Egy fatörzsön ült, szomorú sorsa felett töprengett, amikor érezte, hogy valami láthatatlan erő felemeli a fejét. Felnézett és egy tölgy fölött meglátta a Szűzanyát rózsafüzérrel a kezében”.
A látomásnak gyorsan híre ment, és sokaknak meg is jelent a Boldogasszony. A kommunista rendőrség tiltotta a zarándoklatot, ám ennek ellenére a radamosi Mária-fához sokan eljártak és eljárnak ma is lelki megbékülést és csodát keresni.
Bántornya
A bántornyai templomban évszázados történelmi súllyal nehezednek az utazó fölé a román építészet e remekművének falai, melyekről Aquila János freskói tekintenek le ránk.
Köztük a legbecsesebb, a Szent László-legenda falképsora. A művész Velemérhez hasonlóan itt is megfestette a köpenyes Madonna alakját.
Dobronak (Lendvavásárhely)
Dobronaknak 1334-ben már temploma volt, 1389-től pedig mezővárosként emlegetik. 1469-ben Mátyás király a Bánffyaknak adta, akiknek 1644-es kihalása után a település a Nádasdyaké, majd az Eszterházyaké lesz. Az is feljegyzésre került, hogy 1848-49-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva honvédnek. A központi szerepet betöltő településről a két világháború után és a jugoszláv időkben is sokan vándoroltak el, főleg a fiatalok.
A helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek otthont adó Dobronoki-ház lehet a megmaradás bástyája, ahol sok programmal igyekeznek erősíteni a magyar identitást. Dobronaktól nem messze, egy elvarázsolt bükkös erdőben fekszik a Bakónaki-tó. A patak felduzzasztásával kialakított mesterséges állóvíz és a közeli erdőben megbújó Szent Vid forrás is sokakat vonz ide. A helyi hagyomány szerint a kút vize csodás gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra és sok más nyavalyára.
Nagytótlak
Nagytótlakon egy kis dombon a templomos lovagok korát idézi a 13. századi, román stílusú „Rotunda ecclesia,” a Szent Miklós körtemplom.
A nagytótlaki freskók az akkori elképzeléseknek megfelelően keleti típusú arcokat, korabeli öltözeteket, középkori magyar embereket varázsolnak elénk.
Kercaszomor
1919-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor akkori nyugati részét, a színmagyar, református Szomorócot. 1920. augusztus 1-én a kercai helyőrség Rankay József hadnagy vezetésével elűzte a betolakodókat. A diadal nem volt hosszú életű, mert az erősítést kapó megszállók visszaszorították a kercai határőröket, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét pedig bebörtönözték.
A Határmegállapító Bizottság a felkelés hatására mégis úgy döntött, hogy az elrabolt Szomoróc 1922-ben visszatérhet a hazához. Az „Őrség nemes őrtállóinak” hazaszeretete 2008-ban méltán érdemelte ki a „Legbátrabb Község – Communitas Fortissima” címet. Kercaszomor központjában Szervátiusz István emlékműve emlékeztet a 93 évvel ezelőtti eseményekre. Felirata nemcsak korunknak intő példa, hanem egyben a múlt kritikája is: „mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, amikor lehetne, nagy vétek”.
Kercaszomor az Őrség egyik központja. Az Őrség további természeti és kulturális értékeiről, az Őrségi Nemzeti Park honlapján tájékozódhatunk: https://www.orseginemzetipark.hu/
Kapornak
Kapornakon az Őrség egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteményével ismerkedhetünk a Skerlák-házban. A takaros ház és melléképületei egykor jól működő, virágzó gazdaságról tanúskodnak, arról a munkás és a természettel harmonikus letűnt életformáról, ami a határt őrző, s közben gazdálkodó, kereskedő őrségi embereket jellemezte.
A gazdaságban láthatóan nemcsak földműveléssel foglalatoskodtak, de a jövedelem kiegészítésére az épületben pálinkafőző is működött. A tulipánosládák, a szövőszékek, vagy éppen a földművelés eszközei közt sétálva szinte megelevenednek az őrségi magyarság hétköznapjai, kiknek elsődleges feladata a határ őrizete volt, de közben fával, állattal bíbelődtek, és igyekeztek minél többet kisajtolni a rossz minőségű földből.
Felsőszölnök
Felsőszölnök és az ausztriai Rábaszentmárton határában emelkedő 384 méteres tető, évszázadokig hazánk nyugati erdős gyepűjének egy szép, de nem túl jelentős csúcsa volt. Ám 1920-ban minden megváltozott. A helyet hármashatárrá tették, és szögesdróttal fonták be a nagyhatalmak.
Felsőszölnök
Felsőszölnök és az ausztriai Rábaszentmárton határában emelkedő 384 méteres tető, évszázadokig hazánk nyugati erdős gyepűjének egy szép, de nem túl jelentős csúcsa volt. Ám 1920-ban minden megváltozott. A helyet hármashatárrá tették, és szögesdróttal fonták be a nagyhatalmak. A tetőn álló csonka gúla így lett Ausztriának és Szlovéniának területnyereséget jelentő diadaloszlop, míg számunkra a trianoni magyar fájdalom emlékhelye. A természetvédelmi területen álló határkő és környéke ma már főleg turisztikai célokat szolgál.
Felsőlendva
Felsőlendván áll Muravidék legnagyobb vára. A romos állapotú kastély elődjét még a keresztes háborúk idején építették a templomosok. Később lakták a Felsőlendvaiak ősei, az Amadék, majd a Szécsyek, a Nádasdyak, a Batthyányiak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták.
A II. világháborúban a harcok és a fosztogatók martaléka lett, majd szovjet csapatokat szállásoltak el benne, ami egyet jelentett a pusztulással. De ahogy hosszú története során valahogy minden rombolás után újjáépült, most is felújították.
Felsőlendván érdemes megnézni a geológiai parkot: https://www.vulkanija.si/
Mártonhely (Kép: 29-30)
XIV. századi egyhajós gótikus temploma külső falán ott invitál a templom meglátogatására az utazók védőszentje, Szent Kristóf hatalmas freskója. Híres freskófestőnk, Aquila János a magyar eredet-mítosz nyomán keleti arcvonású, nomád viseletű Kristófot örökített ránk, aki mintegy ősapa őrzi a vidéket, s felügyeli az átjárást úgy a földi, mint az égi határok között.
Muraszombat
Az elcsatolt Muravidék legnagyobb települése Muraszombat. Az egy évszázad alatt 20000 lakosúra duzzadt városban ma már alig több mint 100 magyar él. A központ terjedelmes parkjában áll a város egyik kulturális központja, az egykori Szapáry kastély.
A mezőváros középkori földbirtokos családja, a Széchyek építette várkastélyt az újkori birtokos Szapáry család formálta barokká, akik egészen a trianoni államosításig itt is éltek. A család sarjainak örök álmát a 14. századi gótikus Szent Miklós templom alatti sírboltok őrzik. Muraszombat szomszédságában, a Lendva folyó mentén még nehezebb sors jutott Battyánfalva 16. századi nagyszabású kastélyának.
Eredetileg a rakicsányi kastély is a Széchyek birtoka volt, tőlük került kalandos úton a Batthyány családhoz. A barokk uradalom belső udvarának egy részét felújították, de külső homlokzata lehangoló látványt nyújt.
