Több száz pályázat közül az övé is a legjobbak közé került a Határtalanul! Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű rajzversenyen. Kormos Nikolett szebben nem is fejezhette volna ki az összetartozás érzését, mint ahogy tette: Szerelem Magyarország fája alatt című alkotása méltán lett a huszonkilencedik legjobb a zsűri döntése szerint. A nagyváradi kosárlabdázó lánynak komoly tervei vannak a rajzolással és a sporttal.

– Hogy szántad rá magad, hogy rajzot készítsél a Határtalanul! Kreatív Rajzpályázaton?

– Anyukám javaslatára, és mert nagyon szeretek rajzolni. Ez egyben egy kihívás, hogy másokkal is megmérettettem magam. Érdekesnek találtam, mert eddig Magyarországgal kapcsolatos témában nem készítettem még rajzokat. Nagyváradon élek, ami most Románia területén található, a „Határtalanul” számomra az jelenti, hogy Romániában élek ugyan, de magyar vagyok, magyar maradok örökre.

– Milyennek látja egy nagyváradi magyar diák a népét?

– A magyarok kedvesek, jószívűek, barátságosak és szeretnek mulatni. Büszke vagyok, hogy magyar vagyok! A történelmünkből Mátyás király uralkodásának kora tetszik a legjobban, sok történetet olvastam róla.

– Nagy dolog legjobb harminc közé kerülni egy több száz résztvevős rajzversenyen, te hogy élted meg a sikert?

– Eddig csak a családom és a barátaim biztattak, de így másoktól is kaptam jó visszajelzést. A jövőben is szeretnék a rajzolással foglalkozni. Az ilyen versenyeken először mindig izgulok, azután örülök, ha a rajzom tetszik az embereknek.

– A szerelem egy nagyon szép, kezdeti szakaszát ragadtad ki és rajzoltad le, hogy jött az ötlet?

Elképzeltem hogyan ismerkedhet meg egy pár és lerajzoltam őket. A fából Magyarország fáját alakítottam ki. A levelek minden szerelmes pár érzelmeit tükrözik és egyben a magyar szívek újjászületését.

– Mit szeretsz még a rajzoláson kívül?

– Kosárlabdázom, Nagyváradon jó csapat is van. A játék mellett gondolkodom, hogy kosárlabdaedző legyek felnőtt koromban, de a rajzolással is szeretnék foglalkozni – a Határtalanul rajzverseny azt bizonyítja számomra, hogy érdemes erre is időt szánnom.