Kolozsvártól délre található a már az 1930-as években védetté nyilvánított Tordai-hasadék (Cheile Turzii), amely a hagyomány szerint a kunok elől menekülő Szent László mögött hasadt ketté, míg a tudományos magyarázat szerint a Hesdát patak által kivájt mészkőbarlang beomlása következtében keletkezett. A helyenként 200 méter magas sziklafalak által határolt hasadék könnyen végigjárható, sokak számára egy erdélyi kirándulás kihagyhatatlan állomása.
A Tordai lovaspark, sóbánya és fürdő
Torda központjában, a nagy római katolikus templom előtt kell balra térni, és egy nagy szerpentin vezet egészen a bányáig, amely körülbelül 7 kilométerre van a városközponttól. Mielőtt elérjük a sóbányát jobb kéz felől egy nagy és modern lovaspark van kialakítva. Érdemes meglátogatni, mert nagyon korszerű. Nagy karám, lovasfuttató és egy ülőhelyekkel ellátott lovaspálya. Évente rendeznek júliusban nemzetközi lovasversenyt.
A Rákócziak uralma szintén áldás volt Tordára nézve. I. Rákóczi György 1631. július 30-án elrendelte, hogy az egyházfalvi egyházfiakat parasztszolgálatok alól mentesítsék. Apafi Mihály is kedvezett Tordának, a törökök által feldúlt, kiélt és nagy sarcok által elszegényítettek fölemelésére, népessége gyarapítására nagy gondot fordított. Köztudomású, hogy a nagyváradi exulók telephelyéül Tordát jelölte ki; de kevésbé ismeretes, hogy ezt előzőleg már II. Rákóczi György a Barcsai Ákos által 1658-ban török kézre bocsátott Karánsebes és Lúgos kiszorult nemeseit és polgárait a következő (1659. évben) Tordára telepítette. Kétségtelen tehát, hogy Bethlen Gábor és Apafi telepítése közt egy másik: a karánsebesiek idetelepítése által gyarapodott Torda lakossága.
