„Ha Háromszék természeti szépségben ritkítja párját, erkölcsi becsben méginkább tulszárnyalja honunk minden más vidékét; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt.” (Orbán Balázs) Az igazi hősök hazáját Székelyföld délkeleti szegletében találjuk: ez a talpalatnyi föld, a Bodoki-havasok, a Nemere és a Háromszéki-havasok koszorúzta Felsőháromszéki-medence, ami talán a legtöbbet áldozta a magyar szabadság oltárán.
A nemzeti önvédelem, a szellemi kultúra termékeny földje: a történelmi Kézdiszék. A hét ősi székely szék egyike volt, mígnem a 16. században Sepsiszékkel és Orbaiszékkel egyesülve már Háromszéket alkotta. Székhelyén, Kézdivásárhelyen és attól keletre a Feketeügy folyó öntözte, jó termőföldekkel bíró Mezőföld településein régi templomok és kúriák, szellemi nagyságok emlékei és hazájukhoz rendületlenül hű székelyek hordozzák ’48 örökségét és viselik, amit a sors rájuk mért.
Kézdiszéki kirándulásunkat az Ojtozi-szorosból indítjuk, majd a fontos helyszíneket felfűzve körbekerüljük Kézdivásárhelyt, hogy utunk végén végül megérkezzünk Kézdiszék fővárosába.
Budapesttől Kézdiszék 9 órás autóbuszutat jelent, ezért ide érdemes 5 napos utazás keretében eljönni. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek kézdiszéki úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Kézdiszék szinte színmagyar így magyar tannyelvű általános iskolákat könnyedén találunk itt. Ha fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot, elérhetőségüket itt találjuk: http://intezmenytar.erdelystat.ro/intezmenyek/a-romaniai-magyar-nyelv-elemi-es-also-kozepfoku-oktatas-intezmenyrendszere/9
Középiskolákat Kézdivásárhelyen találunk:
Apor Péter Szaklíceum: http://www.aporpeter.ro/index.php?newlang=magyar
Gábor Áron Szakképző Líceum: http://www.gaboraron.ro/index.html
Református Kollégium: http://kezdirefi.ro/
Nagy Mózes Elméleti Líceum: http://www.nmg.ro/web/index.html
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Felsőcsernáton, Malomkert: http://www.malomkert.ro/web/index.php
Ojtozi-szoros
Az Ojtozi-szorosban a történelem folyamán sokszor állították meg a Háromszékre törő hadakat a derék székelyek. A legemlékezetesebb talán az utolsó török háború (1787-88) idején történt betörés: ekkor az éppen szétszedett fegyvereiket tisztító székelyeket, egy árulás következtében, váratlanul meglepték a törökök, és a ma Gyilkosnak hívott sziklahátnál megtizedelték őket. A török ezután lerombolta a szorost őrző Rákóczi-várat, majd Székelyföld felé fordult. Mielőtt azonban elözönlötték volna Háromszéket, a székelyek újra összeálltak, és kiverték őket. Ojtoz vízválasztó, hegyszoros, folyó és település is egyben, mögötte már a Háromszéki-havasok emelkednek.
Maga az Ojtozi-szoros Ojtoztelep alatt a legszebb, hála az Ojtoz-patak munkájának. A szoros legszűkebb része felett épült a Rákóczi-vár, amelyet a hagyomány szerint II. Rákóczi György építtetett. Sok átvonuló hadat látott Mátyás seregeitől Bem honvédjaiig, de komoly ostromot csak 1717-ben élt át a tatár ellen – sikeresen. Ma már csak néhány kő emlékeztet stratégiai szerepére, illetve a hegy lábánál lévő Rákóczi-forrás, ahol – változnak az idők – gyakran megállnak inni a nyugatra igyekvő moldvai románok. Ojtoztelepre érve sok olyan magyar emlékkel találkozunk, amelyet Orbán Balázs még nem láthatott.
Észak-Erdély 1940-es visszatértekor itt is kaszárnyákat épített a honvédség, melyek ma is állnak, de ami a legmeglepőbb egy magánház udvarában álló hármashalom, a Hiszekegy feliratával. Megmaradása kisebb csoda, de azt azért tegyük hozzá, hogy itt már nagyon háromszéki hangulat van. Ha Háromszékbe ereszkedünk, és mielőtt az első faluba, Bereckre érnénk, egy hajtűkanyarban emlékoszlopra leszünk figyelmesek, melyen a Sisi felirat áll. Természetesen az emlékmű Erzsébet királyné tiszteletére épült. Az eredeti Erzsébet feliratot 1919-ben és 1951-ben is leverték a románok, mire a bereckiek jobbnak látták, ha csak Sisi felirattal látják el. A hely neve egyébként Körültáj, amely arra utal, hogy hajdanán itt tartották a felső-háromszéki falvak törzsi gyűléseiket. Hogy Orbán Balázs szavaival éljünk: Ojtoz, „ha természeti szépségekben nem oly gazdag is, mint többi határszorosaink, azért történeti emlékekben nem áll utolsó helyen, mert sokszor tört itt be ellenség a hazára, sokszor áztatta göröngyeit a hon szent határinak elszánt védelmében kiontott hősi vér”.
Bereck
A Bereckkel szemközti Venetúrné várában volt egy óriás s annak egy tündérszép lánya. A vár falai alatt juhait őrizte egy daliás pásztorfiú, akibe a lány annak rendje és módja szerint beleszeretett. A fiú, aki valójában egy álruhába öltözött hős legény volt, viszonozta a szerelmet, ám ez az óriásnak nagyon nem tetszett, és megölte a fiút. Lánya, tündéreivel együtt megszökött apja várából, s a szemben levő magas hegytetőn épített új várat magának.
Ebben élt kedvese után epekedve, míg nemsokára meghalt. Az óriások nemzetsége ezzel kihalt, de ez nem jelenti azt, hogy Bereck örökre óriás jellemek nélkül maradt, hisz itt született Gábor Áron a legendás ágyúöntő és tüzértiszt. Emlékét 1992 óta szobor is őrzi a templom mellett, de emlékház és alapítvány is gondoskodik arról, hogy kultusza ne hunyjon ki Berecken.
Lemhény
Lemhény és Kézdialmás között áll a Szent Mihály templom. A vidék képét meghatározó, gótikus eredetű barokk épületegyüttest közösen építették és használtak századokon át az almási és lemhényi hívek.
Húsvétkor a két falu népe közösen zarándokol el ide a határkerülés végeztével.
Kézdiszentlélek
„A Kászon vize völgytorkolatának baloldalán egy a térbe előszökellő meredek sziklahegy magasul fel, ez a Perkő. Aljában Kézdiszentlélek fekszik. Ezen oly sok tekintetben érdekes pont felé irányozzuk lépteinket. Azon végfalujába Háromszéknek, melynek besenyő eredetű lakói ma már tökéletesen el vannak székelyesedve. Szentléleknek régészeti tekintetben is igen érdekes temploma magaslaton fekszik. Az egészen látszik, hogy azt fejedelmi kegy emelte, mert a hagyomány azt tartja, hogy ez egyházat Sándor moldovai vajdához férjhez ment Apor Kata építtette 1401-ben. Ez egyház a Szentléleknek levén szentelve, adta a falu nevét is.” (Orbán Balázs)
Az Apor család ősi birtokán várkastély is épült, amit Báthori Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek Kézdiszék központjává tettek.
A Perkő-tetőn, ahol egykor a székek főemberei összegyűltek, hogy a székelyek peres ügyeiben döntsenek, valamikor az egyik legrégebbi székely végvár állott. Szentlélek várát előbb a tatárok, majd helyreállítása után a törökök is lerombolták. A tetőn ma egy különleges, öttornyú, keletelt építésű Árpád-kori rotunda áll. A Szent István kápolna a háromszékiek leghíresebb búcsújáróhelye, amelynek környéke minden év Szent István király napján búcsújárók ezreivel telik meg.
Torja
„Nevezetes és sajátságos egy helység ám ez a Torja, mert ezen általános elnevezés alatt 5 teljesen egybeépült falu értetődik, melyek hosszan nyúlnak el Torja pataka torkolatjának bemélyülésében. Sok kiváltsággal és vásárjoggal is bírt, melyek törvényhozásilag is megerősíttettek, de amelyek Kézdivásárhely emelkedésével kimentek a divatból. A református Fel-Torjának igen érdekes régi temploma van, mely a katolikus korban szent Mártonnak levén szentelve, védszentjéről Fel-Torja is gyakran hivatott Szent Márton-Torjának. A katholikusok temploma Al-Torján van, a Szent-Miklós dombnak nevezett magaslaton. A templom maga is Szent Miklós tiszteletére levén szentelve, erről Al-Torja régi iratokban gyakran Szent-Miklós-Torjának is neveztetik. Ezen templom nagyon régi volt, de 1822-ben lerontatván, egészen újból épült.” (Orbán Balázs)
Torjáról származik a báró Apor család, mely egyike a legrégibb és legkiválóbb ős székely családoknak. Az Aporok erdélyi vajdát, ispánt, fővezért és számos kiváló hazafit adtak Erdélynek. Talán a legismertebb sarjuk, Apor Péter író volt. A család 17. századi kastélyát a kommunisták államosították, de miután visszaperelték, vissza is költöztek az ősi falak közé. Sok remekbe szabott alkotása mellett Pethő Sándornak köszönheti Torja a világ legnagyobb kopjafáját is, de nemcsak a kopjafa a legnagyobb itt a világon, itt készült a legnagyobb túróspuliszka, és persze hogy itt áll a legnagyobb székelykapu is.
Csernáton
Felsőcsernáton fölött, a Nagypatak és Ika-patak határolta sziklagerincen egy rég elfeledett vár magányos, csonka tornya emelkedik. Történetéről keveset tudunk, cserébe annál több mende-monda fűződik hozzá. Orbán Balázs például ezt meséli Ika váráról: „Egyszer a malomban, mely közvetlenül e torony aljában őrölget, lakott egy jámbor életü molnár, kinek egy gonosz természetű, örökké civódó felesége volt. Ez annyira elkeserítette a jámbor, ártatlan molnár életét, hogy elhatározta, malmát feleségével együtt eltemeti. Felment tehát a várba, s a zömtoronynak malomra néző oldalát bontani kezdette, hogy így az aljában megingott toronyerőd a malomra dűljön. De alig kezdte el műcsonkitó munkáját, karja elszáradt, a patak pedig hirtelen kerekedett záportól megáradván, a malmot molnárnéstól együtt elsodorta. Egy másik hányi-veti legény felhágott a zömtoronyra, s fogadásból annak tetejét kezdette bontani, de csakhamar villám sújta le s szörnyet halt. Mily szép ez a néphit, mely a sérthetlenség égisze alá helyezi e romokat, védve a szentségtelen kezek rombolásától.”
A Nagypatak völgyében hosszan elnyúló Alsó- és Felsőcsernátonra osztott tekintélyes községközpontnak is jutott kézzel fogható kincsekből és országépítő magyarokból. Itt született 1712-ben az első magyar irodalomtörténész, Bod Péter református lelkész, a Magyar Athenas szerzője. Kiállt török ostromokat, villámcsapást, földrengést, és Isten kegyelméből megmaradt Alsócsernáton román kori erődített református vártemploma is. A Damokos-kúriát is halálra szánta a kommunizmus, az 1950-es években elhanyagolva, gazdátlanul élte végnapjait. Ám 1973-ban a Gondviselés új gazdát küldött. A helytörténész, idősebb Haszmann Pál lázas munkával ide gyűjtötte össze a környék kallódó tárgyi és szellemi örökségeit. Hivatását fiaik és családtagjaik viszik tovább. Az alapítójáról elnevezett tájmúzeum több mint holt tárgyak gyűjteménye, élő és organikus szellemi menstvár. A Haszmann Pál Múzeum hétköznaponta 9:00 és 17:00 óra között, hétvégén 9:00 és 14:00 óra között várja a látogatókat.
Dálnok
Itt született Dózsa György, és innen indult el 1514-ben, miután Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezte ki. De a magyar átok végül úgy hozta, hogy 40 000 fős paraszti hadával urai ellen fordult.
A halál fia lett Dózsa György, de téved, aki az elnyomó nemesi hatalom elleni osztályharc mártírját látja benne. Már csak azért is, mert bizony ő maga is nemes volt. Szobra ott áll Dálnok közepén.
Kézdivásárhely
„Uraim! Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs munitio, nincs ágyú. Uraim, ha csak ez a baj, úgy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyú, lesz munitio, amennyi kell!” És lett ágyú, leginkább Gábor Áronnak köszönhetően, aki 300 templomi harangból 64 ágyút öntött Túróczi Mózes komájának kézdivásárhelyi műhelyében. Aztán létrejött a tüzériskola is a városban, amely a szabadságharc idején a székelyföldi hadianyaggyártás központja lett, ezzel pedig beírta magát 1848/49 történetének aranylapjaira.
Kézdiszék fővárosa egyébként a legkeletibb magyar többségű város; 20000 lakosának 92 százaléka ma is magyar. Nevezik a céhek városának, hisz a középkorban Székelyföld talán legjelentősebb kézműves központja volt, ahol a céhek szabályozták a termelést és az értékesítést. Mikor a XIX. század végén már majd mindenütt gyári keretek között zajlott az ipari termelés, itt gyáripar híján továbbra is fennmaradtak a céhes keretek. Szép lassan aztán ezek ipartársulatokká váltak, amelyek a XX. század közepéig ápolták a régi céhes hagyományokat. Az azonos foglalkozású mestereket tömörítő céhek közül kiemelkedtek a vargák, ezért Kézdivásárhelyt gyakran hívják a vargák városának is, de ismeretes az udvarterek városa elnevezés is, a sajátos településformáról. A város főterén helyezkedtek el ugyanis a mesterek házai, amelyekhez egy-egy keskeny telek tartozott, amelyet szintén beépítettek az utódok.
A főtérről indulva tehát bármelyik kapun kilépve keskeny telkekre, utcákra jutunk, amelyet közös udvarnak használtak azok, akiknek ott háza volt. De hogy összeérjen 1848, a céhek és az udvarterek: aki igazán meg szeretné ismerni Kézdivásárhelyt, az március 15-én látogasson el a városba.
Megkockáztatható, az egész Kárpát-medencében itt ünneplik a legszebben március 15-ét! Ezen a napon lóra szállnak Felső-Háromszék legényei és huszárai; minden faluból szekérkaraván és lovasok hada indul Kézdivásárhely felé, hogy a főtéren megmutassa magát Berecktől Csernátonig minden falu az ünneplő tömegnek. Az egészből hihetetlen erő sugárzik, bár ez nem is lehet másként idelent Háromszéken, ahol évszázadokon át helyt kellett állni a betörő idegen ellenében.
A főtéren természetesen Gábor Áron szobra fogad bennünket, de meglátogathatjuk az Incze László Céhtörténeti Múzeumot is: https://sznm.ro/sznm.php?o=kezdivasarhely
