Kassa városa a szabadságharc ideje alatt töltött be fontos szerepet II. Rákóczi Ferenc életében. A lakosság 1704 őszén felesküdött Rákóczi lobogójára gróf Forgách Simon kuruc generális előtt. A fejedelem cserébe gondoskodott a város megvédéséről, hiszen új falakat és bástyákat emeltetett. Két esztendő múltán így Rabutin császári hadai hiába próbálkoztak Kassa bevételével, az hasztalannak bizonyult. A megmenekült város nagy örömmel fogadta megmentőjét 1706 októberében. A történelmi leírások szerint, ezek után Rákóczi mind többször, és szívesebben tartózkodott Kassán.
A Rákóczi-szabadságharcban Budapest nem volt érdekelt. Az akkori Pest-Buda mindvégig császári kézen volt. Ezért a főváros II. Rákóczi Ferenc újratemetésekor, mint helyszín nem jöhetett szóba. 1906-ban az akkori ország vezetése úgy ítélte meg, hogy nagy fejedelmünk végső nyughelye legyen szülőhelyéhez, Borsihoz a legközelebb. Ám Borsi akkor – és ma is – túl apró település volt. Munkács vára a fejedelem életében meghatározó volt, ám a kiegyezést megelőzően, valamint a monarchia éveiben sajnos túlnyomórészt várbörtönéről volt elhíresült, így leginkább a kibontakozó kuruc mozgalom emlékéhez kötődően, Kassa tűnt jó választásnak. Annál is inkább, hiszen Rákóczinak is igen kedvelt városa volt. Nem mellékesen pedig: itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc.
A SZENT ERZSÉBET SZÉKESEGYHÁZ
A város hangulatát, történelmi varázsát a belvárosban található Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett Szent Erzsébet székesegyház jelenti, ahol II. Rákóczi Ferenc nyughelye mellett, édesanyja Zrínyi Ilona, legidősebb fia Rákóczi József, valamint néhai vitéz kapitányainak, Esterházy Antallnak, Sibrik Miklósnak, és gróf Bercsényi Miklósnak (és második hitvesének Csáky Krisztinának) sírhelyét is itt találhatjuk.
A Fő téren található dóm Európa legkeletebbre fekvő nyugati stílusú, gótikus épülete. 1380 és 1520 között építették, egy 1378-ban leégett templom helyén. Az Északi Zsigmond-torony Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején készült el, nevét is innen kapta. Kassán, 1775-ben tűzvész pusztított. A torony a helyrehozatal után érte el mai magasságát, a közel 60 métert. Érdekesség, hogy a dóm déli tornyát sosem fejezték be. A belső és külső falakat Kassai István kőfaragómester munkái díszítik. A székesegyház főhajójában lévő, a 1470-es években készült szárnyas Szent Erzsébet főoltár, a szárnyakon 48 aranyozott keretbe foglalt táblaképpel látható. A képek Szent Erzsébet és Szűz Mária életének jeleneteit, valamint Krisztus szenvedéseit ábrázolják. Az altemplom lejáratát a bal oldalon találjuk. II. Rákóczi Ferenc földi maradványait 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra a székesegyház altemplomában.
A sírboltban négy kőkoporsó található. A középső szarkofágban nyugszik a fejedelem, édesanyjával, Zrínyi Ilonával és egyik fiával, Józseffel. A jobb oldali szarkofág Esterházy Antal kuruc tábornok, a bal oldali Sibrik Miklós kuruc kapitány hamvait rejti. A lépcső melletti szarkofágban gróf Bercsényi Miklós és második felesége Csáky Krisztina kapott nyughelyet. A sírhely mára nemzeti zarándokhellyé vált. Vitézlő fejedelmünk koporsója egész évben várja a hozzá érkező magyarokat, hogy leróhassák tiszteletüket a nemzet nagyja előtt.
A Rodostói ház
A Rodostói ház a törökországi bujdosás szomorú időszakára hívja fel a figyelmet az ide érkezőnek. A ház egyúttal hű építészeti másolata, alaprajzilag ugyanakkor lényeges eltérést mutat az eredeti épülethez képest. Rákóczi 1720 és 1735 között élt az Oszmán Birodalomban. Az egykori márvány-tengerparti ház kivitelezésében a fejedelem maga is részt vett. A száműzetés éveiben, a ház helyiségeiben található megannyi kedves bútor és tárgyi emlék, eredeti épségében végül itt Kassán, egy rekonstruált épületben talált végső helyet magának.
A felépített házat a múlt század elején körbeölelte az egykori kassai vár, még látható várfala. Maga az épület pedig, a vár egykori Hóhérbástya elnevezésű udvarán épült fel, és 1991 óta látogatható. A jelenlegi kiállítás családi galériából, a hazaszállítás körülményeiről, a ház építésének bemutatásából, és a rodostói kápolna emléktárgyaiból áll. Az itteni emlékhely kialakításának gondolta egészen az 1900-as évek legelejére nyúlik vissza. Amikor I. Ferenc József rehabilitálta a száműzött Rákóczit és társait, az országgyűlés elhatározta, hogy a hamvak hazaszállítása mellett, megpróbál minél több személyes emléktárgyat is hazahozni. A kassai újratemetéskor még ládákban voltak az egykori törökországi berendezési tárgyak. Az első világháború zűrzavaros éveiben aztán a ládákat a városi szóbeszéd szerint elásták, majd nyoma veszett. Mígnem 1936-ban egy lomtalanítás során a város Fő utcájában egyik családi ház pincéjéből, véletlenszerűen, előkerültek a már elveszettnek hitt ebédlőházi tárgyak. Az emlékház előtti széles udvaron találjuk Győrfi Sándor szobrászművész alkotását a fejedelemről. A szobrot 2006-ban a Magyar Köztársaság ajándékozta a városnak II. Rákóczi Ferenc születésének 330,. újratemetésének pedig 100. évfordulójának tiszteletére. A 240 cm magas és 8 tonnás alkotás egy Brazíliából származó kőtömbön áll, melyen a fejedelem jelmondata olvasható: „Pro Patria et Libertate” Ha időnk megengedi, feltétlen álljunk meg itt egy főhajtásnyira és tisztelegjünk Rákóczi emlékezete előtt.
Óváros
Kassa, köszönhetően Rákóczi sírhelyének, már a múlt század elején a magyarság nemzeti zarándokhelye lett. Az erősödő Rákóczi-kultusz hatására akkoriban több intézményt is terveztek létesíteni Kassán, amely a fejedelem nevét fogja majd viselni. Először is az 1876-ban alapított felső-magyarországi múzeumot nevezték el 1906-ban Rákócziról (Rákóczi Múzeum) – ma a Kelet-szlovákiai Múzeumként ismert, és érem-, valamint természettudományi gyűjteményéről híres – majd egy körút, egy vármegyei internátus és egy premontrei gimnázium is róla kapta nevét. Az 1840-es években épült Forgách-palota, amely később, mint Úri Kaszinó működött, 1938 és 1944 között szintén a Rákóczi Kaszinó nevet viselte tovább.
Trianont követően az újonnan alakult Csehszlovák állam természetesen Kassán is igyekezett a magyarságra utaló jeleket minél gyorsabban eltüntetni. Ilyen szomorú példa volt az egykori Honvéd-szobor esete, melyet eredendően, 1906. szeptember 9-én állították az 1848-49. évi szabadságharcban küzdő kassai 9. honvédzászlóalj emlékére. A bronzszobor egy 48-as honvédet ábrázolt, akit a mögötte álló kuruc vitéz bátorít. A szobor Kassa főterén, közvetlenül a Szent Erzsébet dóm déli oldalán ált.
Az első világháború befejeztével a csehszlovákok 1918. december 29-én elfoglalták Kassát. Bár ebben az időben még a város lakosságának több mint 75 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, mégis az új csehszlovák kormány mindent megtett, hogy a magyarságra vonatkozó történelmi emlékeket eltüntesse. Ezért nyugodt szívvel tűrték, hogy a helyi nacionalista egyesület tagjai 1919 március 17-én ledöntsék és lerombolják a szobrot. Jelenleg az említett Honvéd-szobor helyén egy kisebb szökőkút található. Ellenben a magyarság múltjára mutató, egykor itt álló történelmi műemlékre, sajnos, semmilyen információs tábla nem hívja fel a figyelmét az ide érkező látogatóknak.
