„Egyik jellemző tulajdonsága ennek a különös vidéknek, hogy a maga szépségeit nem tárja rögtön az ember elé; olyan, mint minden igazi nagy művészi alkotás: nem kirakatba való, tömeget vonzó reklámáru, de csak a hozzáértőnek és csak egy idő múlva leplezi le a maga igazi, nagy szépségeit. És csak annak, aki e szépségek forrásához, lelkéhez tud hozzáférni, aki megérti annak harmóniáját, logikus szervezettségét, következetes összefüggéseit. És ez a szépség sajátságosan magyar. Vonalaiban, foltjaiban, kompozíciójában, arányaiban: lényegében az. Elfogadhatatlanul és elvitathatatlanul a miénk.” (Kós Károly: Kalotaszeg, 1937)
A színes dombvidék völgyhajlataiba bújt falvakban ma is meg lehet találni azt az örök Kalotaszeget, amely – a beszivárgó idegen kultúra ellenében is – át tudta hozni értékeit a 21. századba. Gótikus templomok kazettás mennyezetei, vár- és kastélyromok, cifra néphagyományt megélő magyar közösségek – „csak néhány szál virág abból a nagy cinteremből, amit Kalotaszegnek ösmer ezer esztendeje Erdélyország”.
Sebesvárnál lépünk be Kalotaszeg vidékére, majd rögtön fel is keressük a táj másik fontos várromját. Váralmásról Alszeg kincsei felé vesszük az irányt, majd természetesen Felszegen is körülnézünk, mielőtt Kapusvidéken átkelve Kolozsvárra nem érnénk.
Kalotaszeg 5 óra alatt elérhető autóbusszal Budapestről. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek kalotaszegi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Az alábbi linkre kattintva megtaláljuk a kalotaszegi és kolozsi magyar tannyelvű általános iskolák elérhetőségét:
Középiskolák, gimnáziumok Kolozsváron és Bánffyhunyadon:
Apácai Csere János Elméleti Líceum: https://www.apaczai.ro/
Báthory István Elméleti Líceum: http://simplexportal.ro/bathory.ro/
Brassai Sámuel Elméleti Líceum: https://www.brassai.ro/
János Zsigmond Unitárius Kollégium: https://www.janoszsigmond.ro/
Református Kollégium: https://www.kollegium.ro/
Zenei Főgimnázium: https://cmst.ro/hu/
Bánffyhunyad, Octavian Goga Elméleti Líceum: https://ogoga.ro/
A határtalanul program diákcsoportjai gyakran annak az iskolának a kollégiumában szállnak meg, amellyel felvették a kapcsolatot. További szálláshely ajánlatok Kalotaszegen:
Kalotaszentkirály, Püspök Panzió: http://www.kalotaszeg-davincze.ro/
Sebesvár
Királyi várnak épült egy ősi földvár helyén, a tatárjárás után. Kalotaszeg vára és – uradalmi központja után – a Hunyad nevet is viselte. A török időkben Erdély nyugati kapuit hivatott őrizni. 1598-ban, amikor az oszmán Váradot ostromolta, Báthori Zsigmond itt húzta meg magát seregével.
Két esztendő múlva már a fenesi csatában megsebesült II. Rákóczi Györgynek nyújtott menedéket. A kuruc szabadságharc után az osztrákok jó szokásuk szerint lerombolták. Napjainkban megújult állapotban várja a látogatókat.
Váralmás
Almás vára a tatárok elleni küzdelemben, majd az ország újjáépítésében jeleskedő Geregye nemzetségbeli Pál országbíró vára. Főúri családok bírták, Balassi Imrétől hűtlenség okán elvették, 1602-ben már a császári generális, Basta foglalta el, míg 1658-ban az Erdélyt dúló tatár seregek, ha már útjukba esett, bevették, felgyújtották, s védőit rabságba hurcolták.
A romba dőlt várat többé nem építették újjá. Báthory Zsigmond fejedelem a 16. században az erdélyi sereg főkapitányának, Csáky Istvánnak adományozta az almási birtokot. A Csákyak az amúgy is romos vár maradék köveiből az 1800-as évek elején kastélyt építették Váralmáson. Ami annak idején a környék legnagyobb udvarháza volt, ma elhagyatottan várja végső pusztulását.
Sztána
„Sztána egy kicsi falu, Kalotaszeg szívében éppen: a Felszeg, Alszeg és a Nádasmente összetalálkozásánál. Kedves, szép, lombos falucska ugyan, de Kalotaszeg 32 magyar faluja között van nála sok külömb és szebb falu is…” Így látta Sztánát, de valamiért mégis csak itt horgonyzott le Kós Károly, aztán így írt az 1910-ben megszerzett Varjúvárról: „Megszereztem tehát Sztánán egy kicsi-kis darabocska meredek hegyoldalt s oda ragasztottam egy kicsi-kis házacskát. Még legénykoromban, első pesti keresetemből. Sokan szemembe mondták, hogy bolond vagyok, de bizonyára még többen a hátam megett. De én csak nevettem ezeket az embereket, és sajnáltam is szegényeket. Mert bizonyára messzebbre látok és többet én innen fenn a hegyről, mint ott lenn a völgyben és szűk utcák között nyüzsgő és egymást taposó emberek.”
A Varjúvárat a falun és a vasúton túl, rövid erdei túrával találhatjuk meg, de sajnos csak kívülről csodálhatjuk meg, a látogatók előtt zárva van.
Bánffyhunyad
Ha átmegy az ember a Királyhágón, hamar a Bánffyhunyadi-fennsíkra ér, amelynek központjában a főút mentén fekszik Kalotaszeg egyetlen városa, Bánffyhunyad.
A Bánffy család ősi birtoka 100 éve még 90%-ban magyar anyanyelvű volt, ma viszont 10000 lakójának már csak alig egyharmada magyar. Kalotaszegre jellemzően ők szinte mind reformátusok. Vallásukat a főtéren emelkedő impozáns Árpád kori gótikus templomban gyakorolhatják.
A templom szomszédságában kopjafák emlékeztetnek azokra, akik a legtöbbet tettek Kalotaszeg néprajzi hagyományainak megőrzéséért. Közülük a legismertebb, Kós Károly építész, író, akinek a tájék legrészletesebb leírását köszönhetjük. De fejet hajtunk Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka emléke előtt is, aki fáradhatatlanul kutatta és gyűjtötte a vidék néprajzi értékeit, messze földön híressé téve Kalotaszeget.
Kalotaszentkirály
Az Árpád-kori település 600 méterrel a tengerszint felett üldögél a Kalota patak partján. A történelem rendesen megpróbálta Felszeg központját. A tatárok, majd a törökök pusztították, de a legnagyobb veszedelem az 1848-as szabadságharc során érte, amikor a havasról lezúduló románok módszeresen felégették az összes házat, a templommal együtt. Aztán Trianon Romániához csatolta, majd 1940-ben a bécsi döntéssel Észak-Erdély határtelepülésévé vált. Kalotaszentkirály fő látványossága a település központjában emelkedő, középkori eredetű református erődtemplom.
A templomdomb alatt nevezetes hársfa áll. Árnyékában ugyanis nem más hűsölt előszeretettel – kedves múzsája, Csinszka társaságában – mint az „új idők új dalainak” költője, Ady Endre.
Pompás magyarok, templomból jövet
Mentek át a Kalota folyón
S a hidat fényben majdnem fölemelte
Az ölelő júniusi Nap.
Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és virító sárga,
Izgató kék és harcos barna szín
S micsoda nyugodt, nagyságos arcok,
Ékes párták, leesni áhítók.
(Ady Endre: A Kalota partján)
Azóta már csak néhány színes fejkendő emlékeztet a tarkaságra, és az életforma megváltozása csak mutatóba hagyott egy-két hagyományos, faragott homlokzatú tájjellegű házat, amilyenből Ady annak idején még jóval többet láthatott. Kalotaszentkirálytól délre találjuk a Havasrekettyei-vízesést. A másnéven Menyasszonyfátyolnak nevezett vízesés mintegy 30m magasságból, 4-5 méter szélesen, fátyolszerűen zuhog alá, télen-nyáron felejthetetlen benyomást téve a szemlélőjére. Az egész Erdélyi-szigethegység legnagyobb hozamú vízesése méltán a környék egyik legkedveltebb látványossága.
Magyarvalkó
A honfoglalás kori Magyarvalkó falu fölé emelkedő fazsindelyes templomtornya nagyszerűen hat a kalotaszegi tájban. A jellegzetes négyfiatornyos templomok szimbólumaként is számon tartott erődített, gótikus gyöngyszem körüli temetőkertben régi és új kopjafák emlékeztetnek: bizony Magyarvalkót sem kímélte a történelem vihara.
Fejet hajthatunk Vasvári Pál emléke előtt, aki a ’48-as szabadságharc idején, 22 évesen a Valkót övező hegyekben halt hősi halált a Rákóczi-szabadcsapat vezetőjeként.
Magyargyerőmonostor
Az eldugott magyar települést már 1332-ben Monostor néven említették a korabeli krónikák. Mert bizony ez a kicsiny falu büszkélkedhet Kalotaszeg egyik legrégebbi templomával. A terméskőből épült református Istenháza sok értékekkel rendelkezik. Itt van példának okáért a díszes kerek román kori ablak, melyet Szent-Katalin kerekének is neveznek. A déli torony falában a napóra körül pedig érdekes hármas szoborcsoport került elő még 1936-ban. Középen két fekvő oroszlán őrködik. Bal oldalon a sárkánnyal küzdő Szent György alakja néz le ránk, jobbról pedig két kígyót szoptató női alak, a híres „magyargyerőmonostori madárlány” domborműve látható.
Odabent szinte minden szabad felületen kék írásos és fehér vagdalásos varrottasok díszlenek. Úgy hírlik, a mennyezetet, karzatot, a padokat és az úrasztalt is a környék nagy művésze, maga Umling Lőrinc díszítette. És azt is mondják, a szószéket a kidei kőfaragó mester, Sipos Dávid faragta az Úr 1742. esztendejében. A templomban őrzik még azt a csúcsgömböt is, amit a román határőrök szórakozásból céltáblának használtak, amikor a történelem egy időre itt húzta meg a román-magyar határt. A templom mögé is érdemes bekukkantani, itt áll ugyanis a falu szülöttéről, Kossuth Lajos híres bányatanácsosáról, Debreczeni Márton bányamérnökről elnevezett tájház. Odabent megismerkedhetünk a színpompás felszeg díszes néprajzi világával.
Körösfő
A falu középkori temploma mai fiatornyos alakját egy földrengés után nyerte el a 19. században. Festett kazettás mennyezetét 1764-ben festette Asztalos Umling Lőrinc. Nagy becsben tartják a török időkből származó „Rákóczi szőnyeget”, melyet a hagyomány szerint 1660-ban a fenesi csata után Körösfőn sebesülten megpihenő Rákóczi György fejedelem ajándékozott egy helybéli megsegítőjének.
Körösfőn híven ápolják emlékét a románok által Kalotaszeg határában 1849-ben felkoncolt őrnagynak, Vasvári Pálnak és a vele hősi halált halt több mint 400 magyar honvédnek. Péntek László a helyi Rákóczi Kultúregyesület elnökeként Vasvári emlékszobát is létrehozott. Az asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól is híres település népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.
Meleg-Szamos kilátók
A Pádis-fennsíkon az Aragyásza és a Feredő-patak összefolyásából jön létre a Meleg-Szamos, amelyen a Gyalui-havasok északi részét elérve több víztározót is létrehoztak. A jósikafalvi, a tarnicai, a melegszamosi és a gyalui tározók közül a Tarnicai-víztározóra igen pazar kilátópont nyílnak.
Mind a Lukács-kőhöz, mind a Holló-kőhöz a víztározó gátjától lehet feljutni, előbbi 2, utóbbi 1 órás túrát jelent.
Magyarléta
Gyanútlanul mászik fel az utazó a magyar többségű, kis református falu, Magyarléta feletti hegyre, amelyet megkerülve hirtelen elénk kerül a mészkőszirten álló létai vár. Amit tudni róla, hogy valószínűleg IV. Béla korában, a nagy várépítési láz idején emelhették. Kán László fegyvereseitől Károly Róbert foglalta vissza 1321-ben, hogy aztán a Torda vidéki jobbágyfalvak központja legyen, királyi várnagy vezetésével. I. Ulászló eladományozta, és a XVI. században is gyakran cserélt gazdát a hol Szapolyaihoz, hol Ferdinándhoz pártoló főurak között.
1561-ben éppen Habsburg-párton állt, ezért Báthory István erdélyi hadai megostromolták, ám a várat feladó helyőrség a győztesekre robbantotta a várat. Az új tulajdonos, Géczi János rendbe hozatta, alsóvárral és rondellával bővítette, miatta nevezi a néphagyomány napjainkban is Géczi-várnak. A környéken sok meglepően szép szorossal örvendezteti meg a túrázót a Gyalui-havasok, amelynek egyik legszebb látnivalója, a Bélavár barlangnyílása sem esik innen messze.
Kolozsvár
A város 1790–1848 illetve 1861–1867 között az Erdélyi Fejedelemség hivatalos fővárosa volt. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Mindezen túl itt született Mátyás király és Bocskai István, sőt az unitarianizmus bölcsőjeként is számon tartják.
A magyar történelem itt Szent Istvánnal kezdődött, aki a kolozsi várispánság székhelyévé tette, majd jött Szent László aki megalapította a kolozsmonostori apátságot. A tatár pusztítás után ide is szászokat telepítettek királyaink. Az 1405-ben szabad királyi várossá vált Kolozsvárt az 1437-es és 1514-es parasztlázadás is megpróbálta. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette – ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett; szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt, 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét. A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak a városban. Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-templomot. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661-ben Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa. 1848. május 30-án itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-án azonban Észak-Erdély részeként hazatért. A magyar honvédek 1944. október 10-én adták fel a várost.
Műemlékeit még felsorolni is nehéz: a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, Mátyás szülőháza, a Bánffy-palota, Kós Károly kakasos temploma, a szászfenesi templom, a kolozsmonostori apátság és persze a Házsongárdi temető, ahol Erdélyország színe-java gyűlt össze, hogy már odaát beszéljék meg egymással Erdély és Kolozsvár dolgait.
