Mielőtt átkelnénk Beregvidék kárpátaljai oldalára, szinte kötelező betérni Tarpára, ugyanis itt született Esze Tamás, a kuruc szabadságharc egyik legfontosabb alakja. 1703 májusában ő vezette a kuruc küldöttséget a Kárpátokon túlra, hogy a lengyel földön várakozó Rákóczit megnyerje a felkelés vezetőjének.
Rákóczi elfogadta a felkérést, és kiadta a brezáni kiáltványt, amelyben hadba hívott minden „nemes és nemtelen” országlakost a Habsburg- uralom ellen. „Végső akarata és elhatározása jeléül” Rákóczi zászlót is készíttetett piros selyemből és aranyos felirattal: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért. Ez a zászló volt Rákóczi záloga, és ezt a zászlót bontotta ki 1703. május 21-én Esze Tamás Tarpa főterén, majd még aznap Mezőváriban, aztán május 22-én Beregszászon; ezzel pedig kezdetét vette a tiszaháti felkelés.
Esze Tamás
A népi kurucság vezetője 1666 körül született Tarpán. 1696-ban bekapcsolódott a hegyaljai felkelés szervezésébe, de még annak kirobbanása előtt letartóztatták. Szabadulása után sószállítással foglalkozott Újlak és Debrecen között. 1702-ben az újlaki sóház tisztjei lopással vádolták meg, szekerét és annak sórakományát elkobozták, tarpai házát pedig kifosztották. Az incidens után Kiss Alberttel együtt a szegénylegények, bujdosó jobbágyok és kisnemesek szervezkedését irányította. 1703 márciusában látták elérkezettnek az időt ahhoz, hogy követeket küldjenek Rákóczihoz.
Májusban már személyesen indult Brezánba, ahonnan Rákóczi kiáltványával és zászlóival tért vissza a beregi erdőbe. Bár megígérte Rákóczinak, hogy megvárja, míg az sereggel jelenik meg a kárpáti hágókón, a zúgolódó és türelmetlen bujdosók hatására május 21-én kibontotta Tarpán Rákóczi zászlóit, megindítva a tiszaháti felkelést. Május 24-én már az újlaki sóháznál volt, hogy lerója régi tartozását: „a 14 muskétásból és egy hadnagyból álló őrségből négyet levágtak, a többi közéjük esküdött.” Ez a roham volt a Rákóczi-szabadságharc első hadi eseménye. Esze Tamás a következő években aztán ott volt az összes fontos ütközetben a Felvidéktől Erdélyig. 1708. május 27-én a nyitrai táborban halt meg, mikor összeverekedő katonáit próbálta szétválasztani.
Esze Tamás talpasait Rákóczi saját hadinépének tekintette, és 1708-as kiváltságlevelében Tarpának hajdúvárosi kiváltságot adott. A tarpaiak ma is büszkék kuruc örökségükre, nem csoda, hogy a településen egymást érik a szabadságharc emlékei. A gótikus stílusú református templom mellett található az Esze Tamás és II. Rákóczi Ferenc emlékpark, benne a kuruc brigadéros egész alakos és II. Rákóczi Ferenc lovasszobrával, de domborművek is emlékeztetnek Tarpa dicső múltjára.
A Tájházban egy külön termet Esze Tamásnak szenteltek, de itt emlékeznek meg Bajcsy-Zsilinszky Endréről is, aki a körzet országgyűlési képviselője volt. Utóbbinak is van köztéri szobra, ahogyan érdemes megnézni az 56-os emlékművet, a millenniumi emlékművet és a Szárazmalmot is. Aki túrázni szeretne, az látogassa meg a vulkanikus Nagy-hegyet, a vidék történetének legidősebb tanúját, melyen évszázadok óta kiváló szőlőt művelnek.
A környék élővilágát mutatja be az 5,5 kilométeres Szőlőhegy tanösvény. Tarpán minden év májusában tartják a Kuruc Napokat, melynek keretében kulturális programokkal, hagyományőrző csoportok felvonulásával idézik meg a kuruc kort. Minden évben szeptember végén rendezik meg a Szatmár-Beregi Szilvanapokat, melyhez pálinkaverseny és lekvárfőzés is kapcsolódik. Megszállni a Tóház Vendégházban lehet, míg étkezni a település központjában lévő Kuruc Vendéglőben.
