A kormány mindent megtesz azért, hogy erősítse a nemzetrészek közötti kapcsolatokat, a nemzetpolitikát pedig elsősorban a fiatalokra lehet építeni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a csütörtökön első ízben megrendezett Határtalanul – Több mint turizmus címmel szervezett konferencián.
Hozzátette: száz évvel ezelőtt, az ország feldarabolásakor területének több mint kétharmadát elveszítette Magyarország, a nemzet egyharmada került a határokon túlra. Ezért minden magyar kormánynak foglalkoznia kell azzal, hogy a határokon belül és kívül élő magyarok kapcsolatai erősödjenek, megerősödjenek – hangsúlyozta.
A Határtalanul Program keretében a 2019/2020-s tanévben csaknem 101 ezer iskolás ismerheti meg a Kárpát-medencét, akik 450 ezer vendégéjszakát töltenek a határon túli területeken – ismertette az államtitkár. Megjegyezte azt is: az évente 6 milliárd forint keretű program valóban több, mint turizmus, hiszen amellett, hogy hozzájárul a magyar-magyar kapcsolatok építéséhez, a személyes kapcsolatok létrejöttéhez, jelentősen segíti – főleg a turizmus területén – a határon túli magyar gazdaságok életben tartását, növekedését is.
Az államtitkár kifejtette: a 20. század sok szempontból vesztes évszázad volt a magyarság számára. Szeretnék elérni, hogy a 21. század előnyös legyen, és ha valaki külhoni, az versenyelőnyt jelentsen számára a Kárpát-medencében. Beszélt arról is, hogy a határon túl számos létesítmény megújult a magyar kormány támogatásával, ezek között említette többek között a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, a kassai Márai Sándor Emlékházat és a Zentai Gimnáziumot.
Az oktatás áll a középpontban, a cél az, hogy minden magyar, valamint vegyes házasságban született gyermeket, aki érdeklődik a magyar nyelv, a magyar kultúra iránt, magyar bölcsődébe, magyar óvodába írassanak. Az eddigi eredmény 700 felújított és 110 új intézmény, és számuk folyamatosan nő – mondta. A kormány több mint 50 magyar középiskola, kollégium, szórványkollégium fenntartható működését biztosítja, 8 külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, kar számára nyújt támogatást. A közép- és felsőoktatási rendszer teljesen átjárható a Kárpát-medencében – tette hozzá.
Az identitás megerősítésére több program indult, ilyen például a Petőfi Sándor program és a Kőrösi Csoma Sándor program. Hozzátette: az identitás megőrzése, megerősítése szempontjából nagyon fontos a sport is. E területen óriásit léptek előre azért, hogy a Kárpát-medence a sport szempontjából is egységes képet mutasson. A lovas sportok tekintetében és a síoktatásban is szeretnének előrelépni, a tervek már elkészültek erre.
Kitért arra is, hogy sokat tettek a családok megerősítéséért is, nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is, ahol 6600 babacsomagot osztottak ki. Hangsúlyozta: ha a következő években lesznek még olyan családtámogatási lehetőségek, amelyeket ki tudnak terjeszteni a magyar régiókra, a kormány meg fogja tenni.
A családok támogatásának másik területe a versenyképes Kárpát-medence megteremtése. Mivel a magyar vállalkozások 92,4 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, a vállalkozások támogatásával a magyar családokat is támogatja a kormány – mondta az államtitkár.
Potápi Árpád János kiemelte, hogy a Határtalanul Programban idén rekordszámú – 2200, az előző évinél 30 százalékkal több – pályázat érkezett. A kirándulások időtartama 3,5-ről 4,5 napra nőtt. A rengeteg jelentkezőre tekintettel a kormány 590 millió forinttal kiegészítette a pályázati keretet, így minden érvényes pályázatot benyújtó hetedikes diákcsoport utazhat. Hozzátette, a hetedikesek mellett egyre inkább a középiskolások felé fordulnak, hogy ismereteiket el tudják mélyíteni.
Erdélyi Rudolf Zalán, a program lebonyolítását végző Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Bethlen Gábor Alapot a Szülőföld Alap jogutódjaként 2010-ben hozta létre a kormány azzal a céllal, hogy a külhoni finanszírozásokat egy elkülönített állami pénzalapban kezelje. Az alap célja a magyarországi diákok határon túli utazásainak támogatása, de a turizmusnál sokkal többről, a nemzeti összetartozásról szól – hangsúlyozta.
A program három pillére a hetedikesek és a középiskolások tanulmányi kirándulásainak, valamint a középiskolások közötti együttműködés támogatása. Kiemelte, nagyon fontos volt, hogy a külhoni magyar diákok közötti kapcsolatot is erősítsék, ennek érdekében indult 300 millió forintos keretösszeggel egy új pályázati kiírás.
Beszélt arról is, hogy igyekeznek a pályázati folyamatot egyszerűsíteni. Újdonság, hogy az elbírálásnál figyelembe vették a kirándulás hosszát és a távolságot, kisebb létszámú iskolák esetén két-három iskola közösen is szervezhet utazást, bővítették a kísérők körét, továbbá, a kirándulásokon túl vetélkedőkkel, szakmai konferenciákkal, tematikus túrára, valamint a Magyarság Háza szervezésében rendhagyó irodalom- és történelemórákkal várják az iskolásokat.
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a program nagyon fontos a hazai turizmus szempontjából, de a turizmus nem cél, hanem eszköz ebben a programban a nemzeti összetartozás erősítésére.
Az anyaországi magyaroknak hatalmas felelősségük van abban, hogy a határon túl élő nemzettársaikat támogassák saját kultúrájuk megtartásában. A turizmus ennek nagyon fontos és hasznos eszköze – mondta.
Benke István, a NiT Hungary, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete felügyelő bizottságának elnöke a buszos szakma oldaláról közelítette meg a Határtalanul program útjait. Elmondta, hogy 2017 óta rendelet szabályozza a buszos külföldi iskolai utak biztonságát, így a járművek korát és műszaki állapotát, a kötelező vezetési és pihenőidő betartását vagy azt, hogy a sofőrnek orvosi igazolással kell rendelkeznie arról, hogy nem szenved alvászavarban.
A szakember gyakorlati tanácsok egész sorát osztotta meg a majdani pályázókkal. Így azt, hogy legyenek rugalmasak és készítsenek B tervet rossz idő esetére, amikor nemcsak a program, de a közlekedési viszonyok is változnak. Használják a már kidolgozott szerződésmintákat az utak szervezésekor, legyenek kétségeik, ha egy buszos cégtől egysofőrös ajánlatot kapnak, és vegyék figyelembe, hogy az utazásszervezés nem a pedagógus szakterülete. A gyerekek fegyelmezése viszont igen, azt ne hagyják a buszvezetőre és ellenőrizzék a járművet induláskor és érkezéskor a sofőrrel közösen a későbbi viták elkerülése érdekében.
A Magyar Nemzeti tanács elnöke, Hajnal Jenő a Délvidékre és a Vajdaságra hívta fel a Határtalanul pályázaton indulók figyelmét. Mint mondta, rengeteg érték van, amire szeretnének rávilágítani: a közös szóra, az emberekre, a kövekre, fákra és álmokra. Kempelen Farkasra, Kosztolányi Dezsőre, Gion Nándorra, a szabadkai szecesszióra vagy a topolyai labdarúgó akadémiára.
A közös kulturális kincsek feltárása mellett a jelen kultúra felfedezése, így például színház-látogatás is segítheti szerinte a közösségi összetartozás megélését és az együttes felelősségvállalást a jövő magyar kultúrájáért.
Soós Mihály, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója Lendváról a varázslatos Muravidéket ajánlotta a résztvevők figyelmébe, az ottani kétnyelvű (szlovén és magyar) iskolákkal.
Konkrét útajánlatokat is mutatott, két naptól egészen hat napig, költségkalkulációval, szálláslehetőségek és rengeteg magyar emlék felsorolásával. A hosszabb utak már Horvátországot és Olaszországot is érintenék Szlovénia mellett és olyan helyekre is elvinnének, mint az I. világháborúból ismert Isonzó.
Az utazási irodák képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy ez egy szakma – az utak szervezését és lebonyolítását sokkal színvonalasabban tudják az irodák végezni, mint a pedagógusok. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a BGA Zrt. szerintük jó gazdája a Határtalanul programnak és üdvözlendő, hogy nőtt a pályázati keret.
Erről Dr. Budai Zoltán, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének képviselője beszélt. Vadkerti László, a Kárpáteurópai Utazási Iroda irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok figyelésétől a pályázatíráson, a kalkuláción, a program- és utazásszervezésen keresztül a testvériskolák felkutatásáig vagy az idegenvezető biztosításáig száz százalékig le tudják venni a terhet a pedagógusok válláról az utazási irodák.
Egyetértett ezzel Jáky Gábor, a HonTours ügyvezetője is, aki szerint évről évre jobb a Határtalanul pályázati rendszere.
Szerinte négy napnál rövidebb útra senkinek nem érdemes a programban elindulnia, és jó határokon átívelő utakban is gondolkodni – például a délvidéki, bácskai út jól kiegészíthető a Vaskapuval.
Balatoni Katalin neveléstudományi kutató szerint az identitás megteremtésének leghatékonyabb módja a kultúra közvetítése és megélése, ennek legsikeresebb eszköze pedig a közös élmény, a játék.
Az előadások után négy szekcióban folytatódott a műhelymunka. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határon Túli Támogatások Igazgatósága Határtalanul osztályának munkatársai válaszoltak a felvetésekre, a BGA Zrt. Támogatáselszámolási és Monitoring Igazgatóságának munkatársaival az elszámolásokkal kapcsolatos kérdéseket beszélhették meg az érdeklődők.
Külön csoportban szerepeltek a buszos utaztatással kapcsolatos, illetve az utazási irodákat és a szervezést érintő témakörök.
A konferencián elhangzott, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyitott a javaslatokra, rendszeresen biztosít majd hasonló kapcsolattartást a Határtalanul programban érintettek között.
