A Szepesség központja egyben kapu a Magas-Tátrához. Az ideérkezők egyszerre érezhetik magukat a történelem sodrásában és a természet páratlan ölelésében. A mindössze 17 000 főt számláló kisvárosban sokszínű látnivalót találhatunk: hangulatos tereket, sétányokat és egy reneszánszvárat is. A Tátra és a Poprád folyó közelsége miatt télen-nyáron érkeznek ide a turisták, akik a történelem mellett a különféle sportolási lehetőségeket is kipróbálhatják.
A város legjobban a nyár folyamán élénkül fel, amikor júliusban sor kerül a hagyományos Európai Kézműves Fesztiválra. Bár közvetlen Rákóczi-emlékhely nem található Késmárkon, nem feledkezhetünk meg arról a történelmi tényről, hogy a szabadságharc kitörésekor Késmárk szabad királyi városként felesküdött II. Rákóczi Ferencre. A város kapuit pedig kinyitotta a kuruc seregek előtt 1703 októberében. Ebben nagy szerepe volt Kray Jakabnak, a város főbírájának, aki 1704-től már Rákóczi egyik legfőbb hívének és bizalmas emberének számított. 1705 és 1709 között megszakításokkal a fejedelem gdański megbízottja volt, adminisztrálta a franciaországi segélypénzeket, ezen felül külföldről, időről-időre nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és ruházatot szállíttatott a kurucok táborába. A város a szabadságharc idején békében élt, mígnem a kurucuk kénytelenek voltak feladni a bányavárosok mellett lassan az egész északi felvidéket, és a nagyobb erőket Lőcse városára összpontosították. Ennek következtében 1709 kora telén gróf Heister Siegbert generális körbezárta a várost és a várat. Az ostrom megpecsételte a védők helyzetét, így decemberben a város már újra a császáriak kezén volt.
Thököly – vár
A várkastély a Tátra csipkés csúcsaival a háttérben, reneszánsz stílusú, pártázatos bástyáival a Szepesség egyik legszebb városi erődítménye. Kedvező elhelyezkedése könnyű bejárást biztosít minden ide érkezőnek, hiszen a városközpontból egyrövid sétán keresztül egyenes út vezet ide. Késmárk alapítása II. Gézához köthető, aki szászokat telepített a környékre a 12. században. A várost kezdetben egy kőfal vette körül. Ennek északi szélére épült meg az erőd, amely később a keresztes lovagok kezébe került. A husziták 1441-ben elfoglalták a várat. Hunyadi Mátyás visszafoglalta, majd adományként a Szapolyai család birtokába került. Ekkor került sor a vár további megerősítésére, amelyet gótikus stílusú erődítménnyé tettek. 1579-ben vásárolta meg a Laszky családtól egy gazdag kereskedő, Thököly Sebestyén.
A Thököly- család aztán tovább formázta a várat. A gótika olasz reneszánsz stílusjegyeit követve lett a kastély a környék egyik legszebb vára. Gazdag díszítések és pompázatos belső bútorzat, valamint Itáliából hozatott festmények tették teljessé a családi birtokot. Thököly Imre kuruc vezér és erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona második férje, II. Rákóczi Ferenc nevelőapja itt született 1657. szeptember 25-én. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezéseit elkobozta, és Bécsbe szállíttatta. A vár a város birtokába került. Gazdagságára jellemző, hogy volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is. A 18. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű felújításon ment át (1962–1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült. Napjainkban gyönyörűen restaurálva korabarokk kápolnával a város népszerű látványossága.
Legenda vagy valóság?
A korabeli városi szóbeszéd szerint Laszky Albert várúr a vártoronyba zárta be hat hosszú esztendőre hitvesét, Beátát, aki urának beleegyezése nélkül lovagolt ki nemesek társaságában a közeli Tátrába. Börtönéből két ablak nyílt, az egyiken kapta az ételt, a másik pedig szeretett tátrai hegyeire nyílt. A „fekete úrnő” szelleme azóta is kísért a falak között, legalábbis így tartja a helyi legenda. A város hosszan elnyúló Fő terén, az északi irányba végigsétálva érjük el a kastély főbejáratát. A vár udvarára belépőjegy nélkül is be lehet menni. Az ovális alaprajzú várnak fennmaradt reneszánsz stílusú részlete, a pártázatos sgraffitto díszes bástya, a városra néző déli falon található. Az udvarból látható a várkápolna gótikus alapja, barokk kapuzattal. A csavart oszlopokkal díszített főoltáron a magyar királyok szobrai állnak. A vár termeiben a helytörténeti múzeum gyűjteményét láthatjuk. A kiállításon feltűnik jó néhány magyar nyelvű emlék, még a Trianon előtti időszakból. Az udvaron rendszeresek a színházi előadások. Főként nyáron van esélyünk egy-egy ilyen szabadtéri darabot megtekinteni. Ugyancsak nyaranta van lehetőség a vár éjszakai látogatására is.
Thököly Imre sírhelye
Thököly Imrét 1906-ban ugyanabban az esztendőben helyezték végső nyugalomra, mint II. Rákóczi Ferencet és társait Kassán. Az egybeesés nem véletlen. Az akkori magyar kormánynak feltett szándéka volt, hogy ünnepélyes tiszteletadás és újratemetés mellett együtt búcsúztathassa a nemzet történelmi nagyjait. A hamvak törökországi Izmitből történő hazaszállítását követően ugyanakkor – akárcsak Rákóczi esetében – nem volt egyértelmű, hogy hova, melyik városba kerüljenek. Késmárk és Eperjes is szóba jött. Végül a kuruc vezér hamvai a szülővárosba kerültek. A sírbolt a város új evangélikus templomához hozzáépített mauzóleumában kapott helyet. A szarkofág mellett láthatjuk még itt az eredeti sírkövet és Thököly palástját és lobogóit is. Érdekesség, hogy Késmárkon mind a mai napig két evangélikus templom áll egymás szomszédságában. A nagyobb, feltűnőbb, újabb épület a 19. században épült. Építészeti megjelenésében egyaránt keveredik a bizánci, román, reneszánsz és mór stílus. Vörös kupoláját jól látni a város körüli dombokról. A harangtorony is ehhez az épülethez tartozik. Itt nyugszik tehát Thököly Imre, ide várja mindennap a magyar zarándokokat.
Városközpont
A város történelmi központjában található műemlékek a városi műemlék-rezervátum részét képezik. A városnézést a régi városháza épületénél érdemes kezdeni, amely a Fő tér (Hlavné námestie) domináns épülete. A városháza 1461- ben épült gótikus stílusban.
1515-ben tűzvész pusztította a várost, 1543-ban megújították, 1642-ben pedig tornyot építették hozzá. 1779-ben ismét leégett, ekkor rézzel fedték be, és emeletet építették rá. 1922-ben további emelettel bővítették. A Vár utca a látogatókat a késmárki várhoz vezeti, amely reneszánsz jellegét 1572 és 1624 után nyerte el egy jelentős átépítés után.
Evangélikus templom
A belvárosban találjuk a Szlovákia épített kulturális világörökségének részét képező szakrális épületet. A Szentháromság tiszteletére emelt, eredeti állapotában látható fatemplomban napjainkban is evangélikus istentiszteleteket tartanak. Az egyedülálló faépítmény tiszafából és vörösfenyőből épült, egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül. A fatemplom barokk jellegű belső tere is fából készült, különösen érdekes és értékes az orgona a hozzá tartozó fasípokkal.
Szent kereszt templom
Szintén a belvárosban találjuk azt a templomot, melyet a 14. században építették egy korábbi román stílusú kápolna helyén. A Szent kereszt templom mellett található az 1568-ban épített reneszánsz harangláb, amely a legrégebbi és a legszebb az egész Szepességben.
