Az Eötvös József Gimnázium kétszeresen is büszke lehet a Határtalanul vetélkedőjén elindult csapataira, mert a dobogós 9.b mellett a tizenharmadik helyen végzett Eötvös 8.b is ott volt a júniusi nagydöntőben. Ezt az osztályt is Kovalcsik István készítette fel, róluk is beszélgettünk természetesen.

– Mit adott a közösségnek ez a verseny?

– Szerintem nem mindenki számára megszokott, hogy az osztályért kell dolgoznia, ezért esetleg más programot le kell mondani a vetélkedő idejére, és ha csak ímmel-ámmal csinálja, vagy el sem jön a versenyre, azzal a többiekre ró nagyobb terhet. Úgy gondolom, többeknek erőt kellett venni magukon, hogy az osztály érdekét a sajátjuk elé helyezzék.

– Sikerült általános tapasztalatokat gyűjteni az elmúlt versenyeken?

– Nagyon jók a kérdések, a tavalyinál összetettebbek, több lépésben lehet eljutni a megoldásig, hol térkép használatával, hol kulcsszavakra kereséssel. Izgalmas felgöngyölíteni a szálakat, mert nem egy gombnyomásra lehet a keresőben megtalálni az eredményt, hanem összefüggések alapján kitalálni a megoldáshoz vezető lépéseket, és félre kell tenni a kevésbé releváns információkat.

– A vetélkedő fordulóiban történelmi, irodalmi, földrajzi és néprajzi feladatokat kellett megoldani. Milyenek voltak ezek?

– Érdekesek, összetettek, változatosak. Én is sok tesztet megoldottam, szükség is volt rá, hogy a diákok megoldására érdemben tudjak reagálni. Én magam sokat tanultam, és sok eseményt, helyszínt „előjegyzésbe” vettem. A diákoknál vegyes a kép, ki mennyire szerette meg az ilyen típusú feladatokat, de mindenképpen egy komplex, szokatlan kihívás volt mindenki számára.

– Milyenek a diákok ismeretei a magyar történelem Trianon és hatásaival kapcsolatban?

– Szerintem vegyes, csakúgy, mint a társadalomban, és a szülők között is. Én sem rendelkezem kellő saját ismerettel, és a gazdasági középvezetők (a mi diákjaink jelentős része ilyen családból származik) figyelmüket sem erre irányítják első sorban. Ezt leginkább az elcsatolt területeken élők érzik a saját bőrükön, nekik talán jobban van véleményük, személyes tapasztalatuk erről a kérdésről, és közösségeikben is többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

– Élénkült az érdeklődésük a vetélkedő folyamán?

– Aki nem vette komolyan az elején sem, az később sem sokat tett le az asztalra. Akik viszont eleve jól akartak teljesíteni, vagy bizonytalanok voltak magukban, de nem adták fel, és próbálkoztak, azoknak sikert hozott, „megtérült” a ráfordított energia. Náluk gyakoribb, hogy az új területekre történő „rácsodálkozás” is megjelent. Valamint, aki eleve nyitottabb volt, többet járt már kirándulni családjával hazai tájakon, az szívesebben tágította ezirányú ismereteit, hiszen nem „nulláról” indult.

A döntőt itt tudjátok visszanézni: