A Temes és a Béga öntözte rónán egy évezrede még Ajtony vezér szúrta le kardját. Népe, a magyar a középkorban felvirágoztatta, s őrizte déli határvidékét. A honvédelem áldozatokkal járt: a török háborúkban elnéptelenedett, a Habsburg alatt Temesi Bánság lett. Ekkor költöztek románok, szerbek, majd németek e vidékre. Aztán visszatért a királysághoz, s hazatértek a magyarok is.
A Temesköztől délkeletre fekvő hegyvidéken ekkor már virágzott a krassó-szörényi vaskohászat, amely által a Bánság a Monarchia idején a népek kohójává vált. A bánsági hegyvidék benépesítői közül a szerbek, a csehek és az oltyán bufánok még jelen vannak, de a németek és a magyarok már csak felfedezésre váró emlékekben élnek. A Déli-Kárpátok kristályos láncainak és az Aldunai-hegyvidék karsztvilágának találkozása sok csodát rejteget. A háborítatlanság mítoszát őrző mészkőhegységet erdőkkel borított karsztplatók alkotják, melyeket mély szurdokvölgyeket kialakító vízfolyások szabdaltak fel. A kiterjedt karsztvidék különleges növényzete, vízesésekkel tarkított patakjai és kiugró mészkőszirtjei csak arra várnak, hogy felfedezzük őket. Déli nyúlványait már az Al-Duna mossa, amelynek vidéke a kivételes mediterrán klímájának, egzotikus flórájának és faunájának is köszönhetően már 1932 óta védett.
A Maros menti Nagyszentmiklósról indulunk útnak a Temesközben. Temesvár után Resica- és Oravicabányára látogatunk, amely már Krassó-Szörény földje. Itt megnézzük az Aninai-hegység csodavilágát, majd a Vaskapunál leszünk szemtanúi a Duna kárpát-medencei búcsújának.
Temesvárra ma már 4 óra alatt leér autóbuszunk Budapestről az M5 és M43-as autópályákon, de ide akár vonattal is elutazhatunk. A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek bánsági úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Temes megyében a következő településeken van magyar tannyelvű általános iskola: Nagyszentmiklós, Zsombolya, Majláthfalva, Temesvár, Resicabánya, Gátalja, Végvár, Újvár, Fény, Magyarszentmárton, Csene, Ötvösd, Gyertyános, Igazfalva, Lugos, Buziásfürdő, Vinga, Varjas. Ha fel szeretnénk velük venni a kapcsolatot, elérhetőségüket itt találjuk: http://intezmenytar.erdelystat.ro/intezmenyek/a-romaniai-magyar-nyelv-elemi-es-also-kozepfoku-oktatas-intezmenyrendszere/9
Szakközépiskolák és gimnáziumok Temesváron:
Bartók Béla Elméleti Líceum: http://www.bartok.ro/
Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum: https://gerhardinum.ro/hu/fooldal/
A határtalanul program diákcsoportjai gyakran annak az iskolának a kollégiumában szállnak meg, amellyel felvették a kapcsolatot. További szálláshely ajánlatok a Bánságban:
Herkulesfürdő, Sáfrány Panzió: http://www.pensiune-safrane.ro/
Nagyszentmiklós
Ahol ma román-szerb-magyar hármashatár van, ott ezer esztendeje Csanád győzte le Ajtonyt, Gellértet szentté avatták, vármegyék és püspökségek születtek, monostorok és apátságok nőttek ki a földből. Aztán a török legyalulta a vidéket, ám a Maros menti táj továbbra is megszülte a maga hőseit Bartók Béla, Téry Ödön és Klebelsberg Kunó személyében.
Bartók Béla szülővárosát, Nagyszentmiklóst régen főleg szerbek lakták, aztán megérkeztek a magyarok és a németek is. A város római katolikus templomát Nákó Sándor építtette 1824-ben, míg az 1913-ban épített evangélikus templom jelenleg a református híveket szolgálja. A Nákó-kastélyt már Nákó Kálmán építtette 1864-ben. A kastély a műkincseknek valóságos tárháza volt, gazdag porcelán- és trófeagyűjteménnyel, ám ma már ezek nincsenek meg.
1799-ben a város határában találta meg egy szerb szőlősgazda az avaroknak tulajdonított nagyszentmiklósi aranykincset, amely jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható. Nagyszentmiklósón született Révai Miklós, korának legnagyobb nyelvtudósa, a magyar helyesírás elméletének kidolgozója.
És miként említettük, itt látta meg 1881-ben a napvilágot Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Bartók Bélának két szobra is áll a városban, az újabbat halálának 70.évfordulóján, 2015-ben avatták fel a városban. A helyi Pro Bartók egyesület a szülőház helyén álló házon emléktáblát helyezett el.
Temesvár
Temesváron sétálgatva sokszor érzi úgy az ember, mintha Budapesten vagy Bécsben lenne. Ezt a bizonyos sétát talán érdemes a város legnevezetesebb terén, a Losonczi-téren kezdeni, amelyet barokk épületek szegélyeznek. Számunkra a legkedvesebb építmény a katolikus dóm, amely 1736 és 1773 közt épült feltűnően alacsony tornyokkal.
Ennek oka, hogy megnehezítsék a mindenkori ostromlók dolgát, akik az uralkodó templomtornyok híján viszonyítási pont nélkül maradtak.
A tér közepén a Szentháromság-szobor áll, míg a dómmal átellenben a szerb ortodox bazilika, amely nem megszokott módon, szintén barokk stílusú, ugyanis ekkor minden épületnek barokknak kellett lenni.
A szerb püspöki palota már hordoz magán orosz építészeti elemeket, hisz később épült, ahogyan szecessziós házak is vannak a téren. Egy „placcal” arrébb, a Jenő hercegről elnevezett téren szintén a barokk uralkodik; itt leginkább a régi Városháza és a Nepomuki-szobor érdemel figyelmet. Kicsit odébb húzódik a Lyold sor, sétányokkal, palotákkal, itt korzózott egykor a temesvári polgárság. Aztán ott van a vár, Klapka György és Kós Károly egykori szülőháza, és itt említenénk meg, hogy Kiss Ernő aradi vértanún túl itt született Johnny Weissmüller is, aki mielőtt megformálta volna Tarzant, ötször lett olimpiai bajnok úszásban.
Kicsit elkalandozva a távolabbi múlt felé: Temesközt a magyarság már a honfoglalás idején benépesítette. Károly Róbert a tartományurakkal vívott háborúk idején ide helyezte székhelyét, vagyis a XIV. század elején Temesvár volt a Magyar Királyság fővárosa. 1397-ben, Zsigmond király idejében itt tartottak országgyűlést a közelgő török veszedelem elhárításáról, ami aztán egyre valósabb lett. 1441-ben Hunyadi János lett Temes vármegye főispánjává, hogy innen induljon a török elleni hadjáratokra. Később Kinizsi Pál is betöltötte ezt a fontos funkciót. 1514-ben Temesvár közelében győzte le Szapolyai János serege Dózsa György paraszthadát, melynek vezérét Temesváron végezték ki. A kivégzés pontos helye vitatott, hagyományosan a mai Mária-teret tekintik ennek, ahol a Segítő Boldogasszony szobra áll, de újabb feltételezés szerint a bitófa a várkastély közelében volt, az urak pedig a kastély ablakából nézték végig a felnégyelést.
A török 1552-ben vette be Temesvárt; Ahmed pasa szabad elvonulást ígért a védőknek, ám azokat lemészárolták, a várkapitány Losonczi Istvánt pedig lefejezték. Csak 1716-ban sikerült kiűzni a törököt, ami után megkezdődött a város felépítése, a Temesköz újranépesítése. Leginkább svábok érkeztek a Temes és Bega síkjára, kik az iparosításban is nagy szerepet játszottak. No meg abban is, hogy 1848/49-ben honvédjeinknek nem sikerült bevennie a császárpárti Temesvárt. A magyar-román impériumváltás után nem csak mi magyarok, hanem a németek is kiszorultak a Temesközből, svábból mára csak mutatóban maradt. A forradalmak városa nevet a XX. század eseményei aggatták a városra: az 1956-os magyar forradalom hatására itt is voltak megmozdulások, a legnagyobbak Romániában. Temesvárról azonban mindenkinek valószínűleg 1989 és Tőkés László jut eszébe. Az események a temesvári református templomtól és parókiától indultak, ahonnan ki akarták lakoltatni a Ceaucescu-rendszer elleni megnyilvánulásairól híres lelkészt. 1989. december 15-én a templom előtt összegyűlt református hívek csoportja néma szolidaritási gesztusából másnap délutánra tömeges Ceaucescu-ellenes tüntetés lett. Ezek a tüntetések december 20-ig folytatódtak, miközben 978 embert letartóztattak, és miközben 93-an meghaltak.
A város tehát igen gazdag magyar múltra tekint vissza, és annak ellenére, hogy ma csak 25000 magyar jut 300000, nagyrészt betelepített havasalföldi románra, igen gazdag magyar élet folyik a városban és környékén. Minderről magyar iskolák, magyar néptánccsoportok, magyar színház gondoskodik.
Resicabánya
A Berzava völgyében, a Szemenik-hegység lábai előtt hever Krassó-Szörény vármegye régi székhelye, Resicabánya. Fölötte a Kereszthegy egy németajkú, de magyar szívű hazafi emlékét őrzi. Georg Herglotz a bánya tulajdonosa volt, amikor a forradalom hírére 1848 tavaszán megalapította a nemzetőrséget, majd az ő vezetésével alakították át az üzemet a felkelők hadianyag-ellátására. Aztán beköszönt az ősz, s vele a szerbek, majd a románok támadtak a városra. Az ütközetben Georg Herglotz több harcostársával együtt életét adta a hazáért. De repüljünk vissza az időben egy évszázadot. Az 1700-as évekbe, amikor Németországból, a felsőmagyarországi bányavárosokból, később Olténiából egyre több bányász és kohász érkezett, s fellendült a resicai nehézipar. A szaporodó kohók ontották magukból a hadianyagot, a gőzgépeket, a vasúti síneket, majd 1872-ben itt gyártottak hazánkban először gőzmozdonyt. Ez volt a híres Resica 2, amit a Bogsán, majd a Hungária követett. A Resicán gyártott mozdonyok néhány példánya ma már a szabadtéri múzeumban pihen. A ’48-as harcok után éppen 70 esztendő telt el, amikor a nagy háborúban újra harctérré vált Resica. Előbb a szerbek, majd a franciák, végül a románok lendültek támadásba, akik aztán itt is maradtak. 1945-ben a németeket kényszermunkára hurcolták, a gyárakat államosították, a kommunizmus teljesen felforgatta a népességet és a városképet is. Ebben a hagyományosan többnyire németajkú, majd román többségűvé vált vidéken kellett átvészelnie a zivataros évszázadokat a török után szinte mindig kisebbséget képező magyarságnak. A szórványba szorult honfitársainknak az egyházak ma is erős bástyái.
A Resica környéki vaskohókat a szemeniki erdők látták el faszénnel. 1904-re a fa lejuttatására hatalmas vízműrendszer épült ki a Berzaván és mellékágain. A csatornák, turbinatelepek, facsúsztatók és völgyzárógátak alkotta ipari létesítmény egészen kivételes, hisz ugyanaz a víz, amely a fa szállításáért felelős, egyúttal elektromos árammal is ellátja Resicabányát. Az 1700-as években német faszénégetők alapította Ferencfalva víztározója is ipari célokat szolgált. A Ferencfalvi-tó partján található üdülőtelepen ma már a turizmus a meghatározó. A város feletti Szemenik-hegység és a kissé távolabbi Szárkő, a sípályáiról híres. A közeli Oravicabánya fő látványossága az Oravicabányát és Stájerlakaninát összekötő 33 kilométeres vasútvonal, a „bánáti Semmering”. A vonalon ma is közlekedik a vonat a turistákat kiszolgálva.
Néra-szurdok
Az Aninai-hegység számtalan szurdoka közül a leghíresebb a Néra-kanyon. Maga a szoros 22 kilométer hosszú, Szászka és Újszopot közt húzódik, és csak gyalogosan lehet végigjárni.
Nagy víz idején elég nehéz benne közlekedni, de a cipőt így is le kell venni párszor, ugyanis a turistaút többször is átkel a Nérán. A szurdok leglátványosabb része az Ördög-tó, amely egy tavasbarlang, és amelyet a föld alatt a Néra táplál. Nyugati kijáratánál sziklába vájt alagutakban halad a turistaút, amelyet még a rómaiak véstek ki. A környék számos vízesése közül a legszebb a Beusnica-vízesés, mely hatalmas mésztufalépcsőket épített magának.
Ugyanitt található az úgynevezett Bég-szeme, ami nem más, mint egy smaragdzöld színű vízkitörés. A Beusnica völgyéből északnak tartva a Ménes-szurdokba juthatunk, amelynek szintén egy mésztufa vízesés, a Bigár a legfőbb attrakciója. Ennek különlegességét az adja, hogy a 8 méter magas mésztufasziklát mohaszőnyeg borítja. Egyetlen szépséghibája, hogy 2021 nyarán leszakadt belőle egy darab.
Herkulesfürdő
Herkulesfürdőt még a rómaiak tették virágzó gyógyfürdővé, és “Ad aquis Herculi sacerdos” (Herkules szent vizeihez) vagy “Thermae Hercului ad Mehadiam” (Herkules mehádiai hévizei) néven emlegették. A II. Században Traianus parancsára fürdőket építettek, és Herkules tiszteletére szobrot emeltek.
A fürdőtelep a népvándorlás évszázadaiban szinte teljesen elpusztult. 1734-ben Hamilton osztrák altábornagy kezdeményezésére figyeltek fel újra a hajdani gyógyfürdő adottságaira. III. Károly rendeletére megkezdődött az építkezés, és a római romok alapjára, több más épülettel együtt felépítették a Herkules-fürdőházat. 1737-ben a török lerombolta mindezt, és ezután csak 1817-ben sikerült a fürdőtelepet ismét helyreállítani. Ekkor vette fel hivatalosan a Herkulesfürdő nevet, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett. A fürdőhely virágkorát 1852 után élte, ekkor épült fel a gyógycsarnok, a Rezső- és Ferenc József-udvar és a Szapáry-fürdő. Szintén ebben az időben készültek a fürdőhely díszes villái és nyaralói, ahová Ferenc József és Sissi is gyakran ellátogatott. Halvány reménysugárként süt be a Cserna-völgyébe, hogy egy-két régi villát már tataroznak, csak remélhetjük, hogy jó kezekbe kerülnek. Megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is, ahol a Millennium idején a Vaskapu-csatorna átadásánál a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodói találkoztak.
Herkulesfürdő a Cserna-Domogled Nemzeti Park fővárosa. A Cserna jobb partján a Cserna-havas, bal partján a Domogled és a Mehádia-hegység kíséri a folyót a dunai torkolata felé. Maga a vidék karsztos jellegű, így a terület csapadékossága folytán számos látványos karsztjelenség található itt. A barlangok, szorosok, vízesések mellett ki kell emelni a hegység különleges flóráját és faunáját: a balkáni bükköny vagy a bánáti feketefenyő mellett egyedülálló lepkefajokkal is találkozhatunk, és a túrák során nem árt figyelni a skorpiókra és a viperákra is. A Cserna folyó nyáron a raftingosok paradicsoma.
Vaskapu-szoros
„A ránehezülő víztömeg törte-e magának a kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Azt mondják, a fenti sorok írója, Jókai Mór, csak az Aranyember megírása után kereste fel az Al-Duna vidékét. Mindenesetre regényének tájleírásai igen helytállóak: megdöbbentően pontos képet fest a Vaskapu szorosairól. Ami a geológiai-mitológiai szál kibontását illeti, körülbelül 20 millió évvel ezelőtt a Vaskapu helyén egy tengeri csatorna kötötte össze a Pannóniai- és a Dáciai-medencében hullámzó tengereket. Mikor a tengerek visszavonultak, egy a Pannon-medencéből érkező vízfolyás, az Ős-Duna foglalta el a hajdani tengeri csatorna helyét. Mikor a környező ormok emelkedni kezdtek, a Duna őse egyre mélyebbre vájta medrét, kialakítva ezzel a mai völgyszorosokat.
Vaskapu-szoros alatt a földrajz egyébként a szerbiai Galambóctól a romániai Szörényvárig (Turnu Severin) tartó 134 kilométeres, áttöréses Duna szakaszt érti, de szűkebb értelemben csak az Orsova alatti 20 kilométert. A Duna itt a Déli-Kárpátokat és a Balkán-hegységet választja el egymástól. A leglátványosabb szakaszok Orsova felett láthatók, nevezetesen a Nagy-Kazán és a Kis-Kazán szorosok. Itt magyar oldalról az Almás-hegység, szerb oldalról a Miroc-hegység mészkőfalai adják a díszítést, ahogyan a Dunában nézegetik magukat. A falak fölött, 400-500 méter magasan fekvő karsztfennsíkok húzódnak, ahonnan egyrészt kiváló a kilátás a Dunára, másrészt víznyelők sokaságában tűnik el a csapadékvíz, hogy egy kis barlangi utazás után a Dunában kössön ki. Dunatölgyestől a Nagy-Kazán szoros felé indulva könnyen elérhető a Ponicova-patak. Itt a patakvölgyből szép lassan szurdok lesz, majd a víz egy 400 méter hosszú, 20 méter magas barlangban folytatja útját, és így érkezik bele a Vaskapu-szorosba.
A szorosba, ahol aztán a Senki szigetén Tímár Mihály is megtalálta a boldogságát, és ahol már Latinovits Zoltán sem zaklathatta, mert ugye az a balatonfüredi rianás… Persze az 1800-as évek első harmadában még könnyű itt elbújni, hisz korántsem biztos, hogy az erre járó hajós átjut a zátonyokban, sellőkben, vízből kiálló sziklákban gazdag vízi úton. Nem is csoda, hogy az újonc hajósokat ezen az „akadálypályán” avatták fel ekkoriban. Aztán jött Széchényi István, aki 1830-ban a Desdemonával áthajózik a Vaskapun, és alaposan feltérképezteti a területet, nem kis részben azért, mert felismeri: a dunai kereskedelmet akadályozó szoros szabályozásával a magyar gazdaság sokat nyerhet. Gyorsan meg is találja a kivitelezőt Vásárhelyi Pál személyében, akinek irányításával megépül a híres Széchenyi-út is: a Duna bal partján utat robbantanak a sziklába, ahol eztán lehet hajót vontatni és szekérrel is utazni. Hajózni azonban ezután is veszélyes a Vaskapun, egészen a Millenniumig, ekkor ugyanis újabb folyószabályozási munkálatok keretében alakítanak ki egy csatornát, amelyen immár az év 290 napján biztonságos hajózni. Ekkor már Orsova sem egy álmos kisváros, hanem a Vaskapu „fővárosa” – bár nekünk inkább arról nevezetes, hogy Szemere Bertalan a város mellett ásta el a Szent Koronát 1849 augusztusában, mielőtt török földre lépett. A koronázási jelvények és a Szent Korona aztán 1853-ban került elő, miután Londonban nélkülöző szabadságharcosunk, Szűcs főhadnagy némi pénzért cserébe elárulta annak rejtekhelyét. A megtalálás helyén 1855-ben kápolnát építettek, amelyet azonban kár keresnünk, mert jött a XX. század és elárasztotta vízzel a helyét. Így járt Ada-Kaleh (törökül Szigetvár) szigete is, amelyen az osztrákok húztak fel erődöt 1689-ben, és amely ihletője volt Jókai Senki szigetének is. A hol osztrák, hol török kézen lévő szigetet az 1878-as berlini béke a szultán személyes birtokának ismerte el, pedig a török ekkor már szinte a Balkán-félszigeten is alig volt jelen. Ada-Kaleh így lett adó- és vámmentes terület, egy kis Törökország, mely 1923-ban Romániához kerülve is megőrizte a maga miliőjét.
Napjainkban azért egész más képet mutat az Al-Duna vidéke. A Szörényi Bánság székhelyének, Szörényvárnak – mely Zsigmondtól II. Ulászlóig volt magyar végvár – már csak romjai láthatók. Szörényvár felől Orsova felé haladva aztán feltűnik az 1972-ben épült Vaskapu-erőmű gátja, amely ma határátkelő Szerbia és Románia közt. A gát mögött pedig ott a „Duna-tó” felduzzasztott víztömege. Van vízenergia, nincs hajózási akadály, és nincs Ada Kaleh, nincs Koronakápolna, és nincs Orsova sem, ugyanis azt is elárasztották, hogy a Cserna torkolatától nyugatra újra felépítsék kissé jellegtelenebbül, patinájától megfosztva. Ma már sétahajók sem futnak ki kikötőjéből, és a délszláv háborúval érkező csempészet sem virágzik. A 170 méter széles Nagy-Kazán szorosban manapság Decebál dák király sziklába faragott portréja tekint le reánk, aki Krisztus után 88-ban itt vert meg egy római sereget. Dunai hajózás és csernai rafting ügyében érdemes Balázs István temesvári idegenvezetőt keresni a 004072659006 telefonszámon.
