Szavakkal sem könnyű kifejezni a magyarok összetartozásának érzését, hát még, ha egy rajzzal kell illusztrálni ezt a több millió embert foglalkoztató témát. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága mégis megkérte a történelmi Magyarország területein élő magyar diákokat, hogy a Határtalanul! Magyarok a Kárpát-medencében Kreatív Rajzpályázat keretein belül fejezzék ki ebbéli érzéseiket. 350 pályázatot tettek közzé a szervezők, közülük a budapesti Peresztegi Hanna rajza lett a legjobb.
– A Mindannyian magyarok vagyunk címhez készítetted el a rajzodat, vagy fordítva történt?
– Fordítva, először nem öntöttem szavakba a gondolataimat, hanem csak megpróbáltam vizuálisan megjeleníteni, és aztán a végeredménynek adtam címet. Meg szerettem volna mutatni az összetartozás erejét.
– A motívumok a rajzodon sokatmondók, de szóban kifejezve mit jelent neked az, hogy „határtalanul”?
– Nincsenek határok az élővilágnak, nem szűnik meg egy erdő, mert túlhalad egy képzeletbeli vonalon. És nincsenek határok a kapcsolatokban: sem testvéri, sem családi, sem baráti kötelékeket nem szakíthat szét egy határ. Még elég kicsi voltam, amikor hallottam arról, hogy létezett „Nagy-Magyarország”. Nem éreztem igazán jelentőségét. Aztán, ahogyan egyre nagyobb lettem, úgy fogtam fel, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent. Elkeserített, ugyanakkor hihetetlenül hálás is voltam, azért, hogy anyaországi lehetek. Jártam a határon túli területeken, többek között Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben is. A legmeghatározóbb élményem az erdélyi Kolozsvár és a gyönyörű hegyek bebarangolása volt.
– Komolyabban is érdekel a művészet? Láttam, hogy más pályázatokon is értél el sikereket…
– Igen. Hat-hétéves koromtól rajzolok, a kedvenc technikám az akvarell. Pár éve kacsintgatok a fotográfia és a filmkészítés felé is, emellett hobbiszinten zongorázom. Szóval, elég szerves része az életemnek a művészet.
– Meglepett, hogy első lettél a Határtalanul pályázatán?
– Igen, mert technikailag voltak elképesztően ügyes munkák – épületek, lovak, és tájképek. Talán a gondolatiság lehetett az oka, az, hogy ki szerettem volna fejezni valamit a rajzommal, és hát ezek szerint ez sikerült is.
– Neked melyik rajz tetszett a legjobban?
– Azt hiszem a 28. helyezést elért alkotás volt a kedvencem, a „Látomás” című rajz, aminek a kivitelezése gyönyörű lett. És persze nagyon tetszett az öcsém rajza is, aki „Együtt” címmel mutatta meg a saját gondolatait – dehát kissé elfogult vagyok vele kapcsolatban…
– Egy Apple iPad a pályázat főnyereménye, ami így a tiéd. Mire fogod használni? Rajzolásban segíthet neked?
– Az online oktatás során lesz számomra hatalmas segítség. Bár még sosem volt semmi „I” dolgom, szóval remélem nem lesz túl bonyolult a használata, és talán még a régóta áhított digitális rajzolásba is belevágok.
A kreatív rajzpályázat eredményhirdetését itt nézhetitek meg újra:
