„Háromszék keleti oldalán a faluk nagyrészt a határszéli Kárpátokról lerohanó patakok völgyületeibe vannak beépítve. A legfestőibb havasvidéknek vadon nagyszerűségét találja az utas, ha nem restelli e völgyecskék rejtőzködő virányait felkeresni; sőt a természet szépségei mellett e sziklahegyek rejtett magánya nem egy ősi műemléket őriz.”
Érdemes Orbán Balázs mellé szegődni, ha Erdély legkeletibb magyarlakta vidékét keressük. A történelmi Orbaiszéken már jó ezer éve vagyunk jelen. A legtekintélyesebb székely csoportok a XII. században a dél-erdélyi Szászorbó környékéről érkeztek ide. Ezért nevezték Háromszék egykori törvényhatóságát Orbaiszéknek, amely amellett, hogy világhírű személyiségek bölcsője, nevezetes látnivalók és természeti különlegességek tárházát nyújtja.
A Háromszéki-havasok lábánál sorakozó falvakat és városokat látogatjuk végig: Gelencéről Zabolát érintve Kovásznába megyünk, majd Csomakőrös és Zágon után felemelkedünk „Székelyföld Tibetjére”.
Budapesttől ennél messzebb már nehezen találni határtalan úticélt, de Orbaiszék szülötte, Kőrösi Csoma Sándor sem volt rest sokat utazni, mikor szent küldetését teljesítette. A 9 órás autóbuszos utazás során természetesen más régiók látnivalóit is felkereshetjük, hogy minél színesebb legyen határtalan utazásunk.
A kirándulás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek háromszéki úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Magyar tannyelvű általános iskolákat találunk Kommandón, Székelypetőfalván, Székelytamásfalván, Barátoson, Zágonban, Zabolán, Gelencén, Kovásznában is. Elérhetőségüket itt találjuk: http://intezmenytar.erdelystat.ro/intezmenyek/a-romaniai-magyar-nyelv-elemi-es-also-kozepfoku-oktatas-intezmenyrendszere/9 Aki középiskolával szeretné felvenni a kapcsolatot, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumot keresse: https://korosicsomas.wixsite.com/covasna
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Gelence, Tamás István Panzió, a faluturizmus partnerházaiban lehetőség van nagy csoportok elhelyezésére is: https://hazajaroegylet.hu/uticelok/tamas-istvan-panzio/
Csomakőrös, Debreczi Tábor és Panzió: http://www.debreczipanzio.ro/
Kommandó, Kemping: https://kommandocamp.ro/
Gelence
Gelencét hol Orbaiszékhez, hol Kézdiszékhez tolják a derék térképészek. A helyiek esküsznek, ők Orbaiszékhez tartoznak, vagyis inkább tartoztak, míg nem jött ez az új világ. De minél inkább terpeszkedett az új világ, Gelence annál jobban ölelte magához az elmúlt korok csodáit, és őrzi máig a zsindelykészítés, famegmunkálás tudományát. És őrzi gótikus templomát, amelyet ma már az Unesco is véd, hisz nem más üldözi a kun vitézt az 1882-ben feltárt freskón, mint maga Szent László. A Szent László legendán kívül Szent Jakab és Szent Katalin legendái is megelevenednek a különböző falrészeken, sőt az 1330 körül készült freskókon túl a templom dísze a kazettás mennyezet, és a templomot körbe ölelő várfal is. (Amennyiben be szeretnénk jutni, ezt a számot hívjuk: +40267345019)
Templom van a falu alszegi részén is, kertjében Márton Áron szobrával, melyből sugárzik a megtörhetetlen székely öntudat. Külön érdekesség, hogy mind a felszegi, mind az alszegi katolikus templomot Szent Imre tiszteletére szentelték fel; a hercegnek mellszobra is van az alszegi templom előtt.
Zabola
Zabolán nem kell múlt időben beszélnünk az ősi tulajdonosokról. Az emigrációból visszatért Mikesek a család kastélyában élnek. A megújulás jeleként a kastélyt övező hatalmas park is kezd a régmúlt szebb időkre emlékeztetni. Zabola központjában egy középkori gótikus vártemplom emelkedik. A hagyomány szerint itt lehetett a sokat emlegetett Zabola vára, melynek ura megzabolázta a környék rablóbandáit. Volt idő, amikor székely nemzetgyűlést is tartottak itt. Zabolán született Erdély Széchenyije, Gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Székely Mikó Kollégium alapítója is.
Zabola és Tamásfalva között emelkedik a legendás Tatárhalom. Ez a tanúhegy régészeti rezerváció is egyben, honfoglalás-kori magyar temető került elő itt. A Tatárhalom névhez dicsőséges történelmi esemény kapcsolódik. 1658-ban a zabolaiak és a környék lakói ide vonultak és elszánt hősiességgel tartóztatták fel az Erdélybe betörő tatárokat, így mentve meg Felső-Háromszéket az ellenség dúlásától.
Kovászna
A város nevének eredetét illetően több féle változat is létezik. Az egyik szerint az Erdélyben portyázó törökök nevezték el ezt a helyet kvasnanak, ami ásványvizet jelentett. A másik változat szerint régen élt itt egy Kó nevű szabó, aki vásznat árult. Mivel sokan megvették az áruját, ő utána elnevezték Kovásznának a várost, ahol élt. Kovászna ma klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában közel 1500 különböző összetételű borvízforrás fakad. A város szimbóluma a Főtéren lévő Pokolsár, mely egy iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés, amit kezdetben fürdőkúrára használtak. A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos örvénylő, zúgó vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. 1881-ben nyitották meg “Pokolsár Fürdőintézet” néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lépett. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi Mikes-telken alakult ki, Mikes-fürdő néven.
A kovásznai gázfürdők – népies elnevezéssel mofetták – rendkívül változatos vegyi összetételükkel kiváló gyógyhatással vannak az érrendszerbeli, idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésekre, ami máig működteti a gyógyturizmust. Ennek köszönhetően rengeteg tájba nem illő szálloda épült Kovásznán, amelyet ma nagy előszeretettel látogatnak a Kárpátok túloldalán élő románok is. A Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, ma egyszerű, dróthálóval letakart kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Amennyiben magyar műemléket akarunk látni, akkor érdemes a református templomot megnézni. Kertjében ott áll az 1940-es magyar bevonulásra állított székelykapu, amely egykor felvirágozva várta a magyar honvédeket. Aki átélte azt a napot Kovásznán, mind azt meséli, élete legszebb élménye volt.
Csomakőrös
A szintén a havasok lábához bújó Csomakőrösnek is megvan a híres szülötte, méghozzá Kőrösi Csoma Sándor személyében. Mert van, akit a száműzetés visz Ázsiába, és van, akit az elhatározás. Csoma Sándor pedig azt határozta el, hogy felkutatja a magyar őshazát. 1819-ben indult útnak, hogy Kisázsián keresztül 1822-ben Indiába jusson.
Innen Tibetbe ment tovább, ahol kolostorokban élt, és ahol kidolgozta a tibeti-angol szótárt. 1842-ben ismét útra kelt, hogy eredeti céljának megfelelően megkeresse a magyar őshazát. Közép-Ázsiába akart eljutni, de a Tera-vidéken maláriát kapott, és Darjelingben meghalt. Nagy fiáról a szülőfalu sem feledkezett el: a település nevét 1904-ben Kőrösről Csomakőrösre változtatták. Mellszobra a település központjában áll, pár méterre a Csoma-emlékszobától. Egykoron leégett szülőháza helyén megépült a Csoma-ház hasonmása is.
Zágon
Orbaiszék arról is nevezetes, hogy két olyan fiat is adott a nemzetnek, akik nem nyugat felé, hanem éppen a másik irányba, keletnek hagyták el a hazát, hogy aztán Ázsiából soha többé ne térhessenek vissza. Zágon és Mikes Kelemen neve elválaszthatatlan egymástól. Mikesnek már az apját is a császáriak végezték ki, így nem csoda, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a Fejedelem szolgálatába állt, sőt 1711-ben követte őt a bujdosásba is. Rákóczi halála után volt esélye a hazatérésre, de ezek kudarcba fulladását követően örökre Rodostóban maradt, ahonnan mintegy 207 fiktív levelet írt P. E. grófnőnek.
Az örök honvágy kínjai közt született levelekből süt Zágon és Háromszék szeretete, és Zágon sem maradt adósa hűséges fiának: a Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol a szülőházát feltételezték, és itt vannak a Mikes-tölgyek is, amelyek még látták az alattuk játszadozó Mikes Kelement. Emlékszobája a Mikes-Szentkereszti-udvarházban található, amelyben az itt sokat időző Kiss Manyi életéről is van kiállítás. Az udvarház minden nap 9:00 és 16:00 óra között várja a látogatókat.
Kommandó
Az ide érkező a kommandói székelykapun lép be arra a településre, amely csak a XIX. század végén jött létre „Székelyföld Tibetjén”. Az 1850-es években az erdei irtáson egyetlen kincstári ház állt, homlokzatán a Grenzkommando felirattal, innen a későbbi falu neve is. A közhiedelemmel ellentétben ez nem székely határőr település volt, hanem egy egyszerű vámhely, ahol néhány határőr és finánc tengette tétlenül mindennapjait. Tétlenül, mert a csempészek jól ismerték a Kommandót elkerülő hegyi ösvényeket, ahol kedvükre hordhatták a sót, és az egyéb kellendő portékát Moldva és Magyarország között. Közben a hatalom emberei szép lassan azon kapták magukat, hogy házukat körbeépítette a XIX. század végén fellendülő fakonjunktúra. A háborítatlan őserdő sorsa – ahol addig a Mikesek, Szentkereszthyek rendeztek medvevadászatot – 1882-ben pecsételődött meg.
Ekkor vette meg a felvidéki fakereskedő Horn Dávid Zathuretcky Gyulától az érintetlen háromszéki rengeteget. Ekkoriban épült a kovásznai gravitációs síklóvasút, amely 400 méternyi szintkülönbséget egyenlített ki minden egyes rönk vagy deszka szállítmány átrakásakor. A kommandói fűrészgyár órányi pontossággal 110 évig működött: 1889. október 17. 10 órától, 1999. október 17. 10 óráig. Mára a kisvasút és híres sikló is teljesen tönkrement, Kommandó közepén ott éktelenkednek a régi gyárépületek, a sokfelé ágazó, földbe süllyedt sínpárok, raktárépületek, rozsdásodó vasúti kocsik. Kommandó és fennsíkja jelenleg vegetatív állapotban várja, hogy magaslati üdülőteleppé, turistaparadicsommá váljék, hisz ehhez minden adottsága megvan.
