Zoborvidék a szó szoros értelmében „egyedül álló” történelmi tájegység. Nem csak legendás csúcsa, a Zobor-hegy, de a két oldalán meghúzódó honfoglalás-kori magyar falvak is misztikus örökséget rejtegetnek. A tatároktól a benesi dekrétumokig ahogy rostálta, úgy össze is kovácsolta a sok csapás az itt élőket, mert erősen élt a lelkekben a közös származástudat, a sajátos néphagyomány, a nyelv és a katolikus hit. A Kárpát-medence egyik legészakibb magyar szigetét az egykori Nyitra vármegye szláv tengere veszi körül, ahol számtalan kastély, kúria, várrom utal a magyar évezredre a Vág völgyétől a Nyitra forrásvidékéig.
Nyitra vármegyébe Érsekújvárnál lépük be, majd meg is célozzuk a Zobor-hegyet, mely alatt ott terpeszkedik a székhely, Nyitra. A zoboralji magyar települések közül Alsóbodokot választjuk, majd Gímest, ahonnan megmásszuk annak várát. Várat a Tribecs több pontján is találunk, így nem hagyjuk ki Hrussót és Apponyt sem. A Nyitra folyását követve odanézünk Tapolcsány várához is, végül a kastélyokkal bőven ellátott folyóvölgyben a legszebb főúri lakot, a bajmócit keressük fel.
Nyitra és a Zoborvidék 2-3 órányi autóút Budapestről, így leginkább az autóbuszos utazást ajánljuk.
Az utazás egyénileg is szervezhető, de ha szükséges, az alábbi utazási irodák ajánlataiban is szerepelnek az alábbi úticélok: https://hatartalanul.net/utazasi-irodak-buszos-cegek/
Amennyiben magyar iskolákkal is fel szeretnénk venni a kapcsolatot, esetleg közösen bejárni az alábbi helyszíneket, a következő iskolákat ajánljuk:
Alapiskolák (általános iskolák):
Érsekújvár, Czuczor Gergely Alapiskola: https://www.czuczora.eu/
Zsitvabesenyő, Magyar Alapiskola: https://www.besenov.sk/magyar-tanitasi-nyelvu-alapiskola
Nagycétény, Magyar Alapiskola: https://zscetin.eu/hu/
Nagykér, Magyar Alapiskola: http://www.zskyr.edu.sk/hu/socrates.html
Tardoskedd, Szemerényi Károly Alapiskola: https://www.zsmtvrdosovce.sk/
Szakközépiskolák, gimnáziumok:
Érsekújvár, Jedlik Ányos Szakközépiskola: https://spojenaskolanz.edupage.org/about/?&lang=hu
Érsekújvár, Pázmány Péter Gimnázium: https://pazmangymnz.edupage.org/
Alsóbodok, Magán Szakközépiskola: http://www.sssp.sk/
Ajánlott szálláshelyek határtalanul utazóknak:
Alsóbodok, Paulisz rancs: https://www.facebook.com/pauliszrancs/
Naszvad, Éder Panzió: https://www.eder.sk/
Érsekújvár
Az Árpád-kori városban egészen a második világháború végéig a magyarok voltak többségben. Azóta viszont kisebbségbe kerültünk. Elenyészett már a castrum novum, ahogy a város sok történelmi épülete a második világháború alatt az amerikai bombázás martaléka lett. De Isten úgy akarta, hogy a neki szentelt épületetek megmaradjanak. Így áll még a Kálvária is, ami a régi Újvár egyetlen megmaradt sarkára, a Forgách-bástyára épült.
A hegyes tornyú Szent Kereszt plébániatemplom is sokat változott, de több mint 4 évszázada csak ott áll a tér közepén. Előtte a hányatott sorsú Szentháromság-szobor is töretlenül hirdeti Isten dicsőségét. A ferences barátokat Pázmány Péter, a reformáció visszaszorítására hívta a városba. 1631-ben maga szentelte fel a templomukat és kolostorukat, amelyek csodás módon túlélték a bombázásokat. A kolostor falán a tábla Bercsényi Miklós itt tartózkodására emlékeztet. Emléktáblát kapott a városalapító érsek, Széchényi György is. A központból a CSEMADOK épülete elé került Czuczor Gergely szobra, aki hosszú időt töltött Érsekújváron.
Zobor-hegy
Este a vármegye közönsége a vármegyeház összes termében fényes estélyt adott. Másnap egész népáradat indult fel hosszú kocsisorban a zobor-hegyi emlékoszlophoz. A közönség legnagyobb része díszmagyarban volt. A várdomb alatt mozsarak dörögtek, mialatt az emlékoszlop mellett Bende Imre, nyitrai püspök, nagy papi segédlettel ünnepélyes szentmisét, később teljes püspöki ornátusban főpásztori beszédet mondott. Ily ünnepélyes keretek közt avatták fel 1896-ban az ezredéves emlékművet a Nyitra feletti Zobor-hegyen.
Az alispán még áldást mondott a hazára, a megjelent előkelőségek között ezüstérméket, a nép között pedig rézérméket osztottak szét, aztán estére megsütötték a legnagyobb ökröt is. Mindenki elégedetten tekintett le a hegyről, és nézett szét a Zoboralján, ahol Árpád vitézei foglaltak hont egy ezredévvel azelőtt. Pár év múltán, egy szakállas nagyságos úr járta be a Zoboralját, hogy eufonnal rögzítse a falvak népének ajkán felcsendülő nótákat, hogy, aztán azok a magyar népzene kincseivé váljanak. Imígyen Kodály Zoltánnak köszönhetjük a „Csitári hegyek alatt” vagy éppen az „A jó lovas katonának” kezdetű népdalokat, illetve számos itt gyűjtött népballadát is. Vajon ki gondolta volna akkor, hogy száz év multán már csak a millenniumi emlékmű csonkja lesz meg a Zobor-hegy tetején, mert azt 1921-ben cseh legionáriusok felrobbantják.
Zobordarázs
Ahogy a Zobor-hegy nyugat felé elnyúlva nekiereszkedik a Nyitra folyó lapályának, még egy utolsó dolomitrögöt emel ki magából. A plató hátán, az égi törvényt szentesítve elmozdíthatatlanul áll a Szent Mihály kápolna.
Közel ezer esztendeje fogadja ez a kép az erre járót. Odalent a faluban a helyi népénekeket gyűjtő Bartók Béla emléktáblájánál is fejet hajthatunk.
Nyitra
Mielőtt a történelmi városmagba érnénk, át kell kelni az óváros köré épült csehszlovák Nyitrán is, amelynek nagyban köszönhető, hogy a száz évvel ezelőtti 60 százalékos magyar többségből mára 2 százalékos kisebbség lett. Kell tehát némi elvonatkoztató képesség, hogy a lakótelepek árnyékában észrevegyük azt, amiért ide utaztunk. A Felvidék egyik legrégebbi temploma, a Szent István templom az egykori Párutca nevű városrészben áll. A szocreál környezetben szinte elvesző templomban középkori freskók emlékeztetnek a Nyitrai Hercegség korára. Arra a korra, mikor Henrik császár és Salamon király hiába ostromolta a várost, Szent László megvédte azt, sőt nagy királyunk később itt is halt meg. Utódja, Könyves Kálmán püspökséget alapít Nyitrán, így a város bővelkedik egyházi műemlékekben. A Szent István templomtól pár percre áll a kéttornyos Szent László piarista templom és kolostor, ám a legtöbb katolikus emlék nem az Alsóvárosban, hanem a város fölé emelkedő Várnegyedben van.
A XI. században épült vár Nyitra vármegye névadója és székhelye volt. Itt őrizték és vakították meg Vazult, és itt építtetett kápolnát Gizella királyné, amelyet a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezett el. 1241-ben kiállta a tatár ostromot, aztán később birtokolta Csák Máté, a husziták, Kázmér lengyel király, akitől Mátyás vette vissza. A török sokáig nem ért el idáig, de 1605-ben Bocskai serege török segítséggel veszi be. 1663-ban aztán rövid időre török kézre kerül, de egy év múlva két hetes ostrom után kapitulálnak. 1702-ben várromboló Lipót császár Nyitrát is lerombolásra ítéli, de Mattyasovszky István, nyitrai püspök barokkizáló terveket nyújt be a Haditanácshoz, amellyel megmenti a vár belső épületeit. A várban sétálva ezeket csodálhatjuk ma is: a püspöki székesegyház templomait Szent László és Szent István szobrával, a püspöki palotát, a Nagyboldogasszony-templomot, a ferences templomot, a Nagyszemináriumot. A várkapuhoz vezető lépcsősor jobb oldalán áll az 1750-ben készült, pár éve felújított Nagyboldogasszony-szoborcsoport, másik nevén a Fogadalmi pestisoszlop. Az 1749-es járvány emlékére emelt szoborcsoport oszlopfőjén a Szűzanya áll, míg a talapzat négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik, ami valljuk be, igencsak megdobogtatja az erre vetődő magyar szíveket.
Továbbra is próbálunk elvonatkoztatni a magyar múltra épített csehszlovák közelmúlt sivár valóságától, mikor a várból letekintünk az alant elterülő városra. A betondzsungel helyén, a Nyitra partján lehetett egykoron a kurucok tábora, ugyanis 1704 és 1708 között a város Rákóczi kezén volt. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik egy sajnálatos haláleset is. 1708. május 27-én, a pünkösdi istentisztelet után Esze Tamás és Czelder Orbán csapatai közt tömegverekedés tört ki. Esze hiába próbálta lecsillapítani a tömeget, a csetepatéban őt is halálosan megsebezték, ezzel a kuruc hadsereg elveszítette egyik leghasznosabb tisztjét. De Nyitra nem csak elvesz, hanem ad is: 1858. október 10-én itt született Prohászka Ottokár későbbi székesfehérvári püspök, a XX. századi magyar szellemi élet egyik legnagyobb alakja. Szülőháza már nincs meg, de az Alsóvárosban található Szent Mihály kápolnában – keresztelésének helyszínén – ma is áll emléktáblája. Latin nyelvű felirata a következőképpen igazít el: „Erényesen élt, emlékünkben ma is él, megdicsőülten örökké élni fog.”
Alsóbodok
Alsóbodok a zoboralji magyar nyelvsziget központjában található, magyar többségét ma is őrző község. A szőlőtermesztéséről és borairól híres, mezőgazdasági jellegű községben vegyes szlovák-magyar alapiskola, szlovák óvoda működik, 2000-ben itt nyílt meg a Zoboralja első magyar középiskolájaként az Alsóbodoki magán szakközépiskola. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, mai alakját a 18. századi barokk stílusban történt átépítésekor kapta.
Alsóbodok Esterházy Jánosnak, a felvidéki mártír politikusnak is kedvelt tartózkodási helye volt. A községben gyakorta megfordulva, szinte mindenkit személyesen ismert, több munkatársa is innen származott. A község felett magasodó dombtetőn gyakran állította meg lovas fogatát, hogy onnan gyönyörködjön a tájban. Erre a domboldalra és dombtetőre épült az Esterházy–kálvária és kápolna is. A keresztút tizennégy fából faragott stációja, a völgyben lévő Esterházy emlékmúzeumtól indulva vezet minket végig Esterházy szenvedéstörténetén. 2017. szeptember 16-án az Esterházy János Zarándokközponban, a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában helyezték végső nyugalomra hamvait. A Zarándokközpont honlapja: https://esterhazyjanos.eu/
Szintén Alsóbodokon találjuk a Zoboralja Múzeumot: https://www.dolneobdokovce.sk/intezmenyek-szervezetek/zoboralja-regionalis-muzeum/
Gímes
„A Tribecs déli végcsúcsán a ghymesi vár áll. E várat Ivánka András alapítá, ki IV. Béla életét mentette meg a mohi csatában, s jutalmúl Ghym földet kapta. Ez az Ivánka őse a Forgách grófi családnak. Husziták, törökök, fölkelők gyakran el is pusztíták, de mindig újra fölépűlt s a közelebbi időkig lakható állapotban volt. Ma csak roskadozó falai tekintenek az alattok elterűlő gesztenyeerdőre.” (Lovcsányi Gyula)
Odalent Gímesen áll a Forgáchok 18. századi barokk kastélya, ahova a várból költöztek le, és éltek nemzedékről nemzedékre egészen 1945-ig, amikor elüldözték őket. A várba Gímeskosztolány felől is feljuthatunk, így ott megnézhetjük az Árpád-kori Szent György templomot is.
Hrussó vára
A Tribecs rengetegében álló régi királyi várról kevés történet maradt fenn, de egy 1475-ben történt tragikus esemény emléke a mai napig kísért falai között: Egy bizonyos Szerdahelyi Pál volt az, aki rárontott druszájára, Szelcsényi Pálra. A várurat megölte, feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztette és kikergette a környező vadonba, majd a várat kifosztotta.
A csúf eset híre a királyhoz is eljutott, aki azon nyomban vissza is foglalta az erősséget. Mivel a Rákóczi szabadságharc idején Hrussó a kurucok oldalára állt, nem lehetett más a végzete, mint a pusztulás. Ma már építgetik-szépítgetik, szabadon látogatható. A vár alatt, a Tribecs keleti oldalán találkozhat a vándor az öreg kontinens legnagyobb emlősével, az európai bölénnyel. A kislóci vadaskertet 1958-ban alapították, az utolsó utáni pillanatban, hisz abban az időben az egész világon írd és mond már csak 150 egyed maradt.
Appony
Apponyban a terjedelmes park közepén emelt lenyűgöző várkastély ma már luxusszálló. Itt van a híres 26000 kötetes Apponyi-könyvtár, melyet 1774-ben alapított gróf Apponyi Antal még Bécsben, majd 1855-ben ide költöztették át. A kastély parkjának egy hátsó zugában már csak néhány megkopott felirat emlékeztet a magyar múltra, egy eltűnt Mária szobor talapzatán.
A katolikus templom oldalában találjuk az Apponyi család címerét és sírboltját, ahova 1793-tól temetkezett Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja, amely számtalan politikust, diplomatát, vitézt, palotahölgyet és még albán királynőt is adott Európának. A településről egy órás túrával mászhatunk fel Appony várába, ahonnan a család a 17. században leköltözött a kastélyba. A kastély weboldala: https://www.chateauappony.sk/
Nagytapolcsány vára
Nagytapolcsány várát nem Nagytapolcsányon, hanem onnan bizony 16 kilométerre, az Inóc-hegység egyik ormán érdemes keresni. Főleg a belsővár őrződött meg, amelynek leglátványosabb elemei a félkör ívben, több emelet magasságban álló várfalak, valamint az újraépített öregtorony a vár északi szegletében. Tapolcsány várát 1318-ban, mint Csák Máté birtokát említik, de valószínűleg a tatárjárást követő várépítési hullám során építették.
Csák Máté halála után Károly Róberté lett, majd Zsigmond 1389-ben eladományozta. 1595 körül már a Forgách-család birtokában volt, de ők már a 17. század elején leköltöztek tavarnoki kastélyukba. Az erősség nem kapott komoly szerepet a török elleni harcokban. A 17. század végén már a Habsburg-párti Erdődy-család kezén volt, ezért a Rákóczi-szabadságharc után nem robbantották fel, s mivel a század folyamán is lakták, köveit is csak későn kezdték széthordani, így maradt meg viszonylagos épségben romként; szabadon látogatható. Honlapja: https://topolcianskyhrad.sk/
Bajmóc
„Bajmóc vára szépséges táj hegyoldalán épült,
Átellenben Privigyével fejedelmi ékül.”
Szól a versike a varázslatos várkastélyról, amelynek elődjét a monda szerint egy Bojnik nevű rablólovag építtette. Az oklevelek már a Hont-Pázmány nembeli Kázmérhoz kötik építését. Regnált itt Csák Máté, Mátyás király, és fia, Corvin János is.
Aztán jöttek a Szapolyaiak, majd 1527-ben a Thurzók, akik úgy megerősítették, hogy a török ostromoknak is képes volt ellenállni. Bocskainak megnyitotta kapuit, de 1637-ben már a Habsburg hű Pálffyakat találjuk itt, akik egy röpke kuruc intermezzo után egészen Trianonig birtokolták. Pálffy János Gróf volt az, aki ősei hagyatékát a századfordulón egy pompás, 365 ablakos mesebeli várkastéllyá varázsolta. Ahogyan Jász Géza 1914-ben írta a grófról: „Dicsőbb emléket magának, nagyobb ajándékot nemzetének nem állíthatott, mint e gyönyörű várat. De a nemeslelkű, nagyműveltségű magyar főúr nemcsak gyönyörű várkastélyt adott nemzetének, de azt pazarul, milliókat érő kincsekkel is felszerelte.” A fényűző keleti szalon volt a gróf dolgozószobája, a kastély legimpozánsabb terme pedig az úgynevezett Aranyszalon. A 17. századi várkápolna mennyezetét barokk freskók díszítik. Kivételes értéke az 1300-as években faragott faoltára. A középső vár tornyában a csigalépcső a Kék szalonba vezet.
A Pálfy család tagjai a vár kriptájában alusszák örök álmukat. A kastély utolsó nemes tulajdonosának, Pálfy János Ferencnek sem kellett megélnie, hogy amit – utód nélkül – végrendeletében felajánlott, miszerint a vár a művészet és kultúra múzeumaként maradjon meg az utókornak, és mindenki számára látogatható legyen, csak évtizedekkel később fog megvalósulni. Lenézhetünk még a vár alatti természetes üregbe, a prépost barlangba is. A várkastély ugyanis egyedülálló módon egy nagy travertin dombon áll, amelyet az egykor itt fakadó mésztartalmú melegvízforrások alakítottak ki. És itt strázsál a kastély előtt az öreg hárs is, szunnyad még benne annyi élet, hogy mesélni tudjon a vándornak, hogyan látta vendégül lombkoronája alatt Mátyás királyt, Bocskai Istvánt vagy éppen Rákóczi Ferencet. A várkastély honlapja: http://www.bojnicecastle.sk/
A kastély alatt találjuk a híres bajmóci állatkertet: https://zoobojnice.sk/
