A Határtalanul középiskolai vetélkedősorozat egyik sikersztorija a Szilícium3,14 csapatáé. A vajdasági Zentán található Bolyai Tehetséggondozó tanulói harmadszor neveztek be a vetélkedőre, és harmadszor is sikerült nagydöntőbe jutniuk, ahol ezúttal a hetedik helyen végeztek. A gyerekeket felkészítő tanárt, Ripcó Sipos Elvirát kérdeztük a siker receptjéről.

– Milyen múltra tekintenek vissza a Határtalanul versenyében?

– Az osztályom a kezdetek óta, már harmadik éve vesz részt benne, és már háromszor is bejutott a Nagydöntőbe. A Szilícium3,14 csapatot iskolánk tizenegyedikes, matematika szakos tanulói alkotják. Sokszínűek, az osztályban többen is játszanak különféle hangszereken és jeleskednek a természettudományokban.

– A vetélkedőn kívül más programokon is részt szoktak venni?

– Iskolánk már többször is bekapcsolódott különféle Határtalanul programokba és kirándulásokba. A diákok mindig nagyon gyorsan összeismerkedtek más iskolák tanulóival. Legutóbb a Rákóczi-táborban vettünk részt Sátoraljaújhelyen, ahol az ott töltött másfél nap alatt is rengeteg új barátság született a csapatok között, és nagyon várjuk már a további találkozásokat!

– Mit tart fontosnak elmondani a Szilícium csapattagjairól?

– Osztályom tagjai a Délvidék minden pontjáról érkeztek, az iskolánk köti össze őket. A kisfilm során minden diák bemutatott valamit a saját településéről, ami a magyarsághoz kapcsolódik. A kisfilmünkkel szerettük volna bemutatni az összetartozásunkat is, hiszen attól, hogy különböző és egymástól távoli helyeken lakunk, szívünkben mindannyian kicsit zentaiak is vagyunk. Nagyon fontos a csapatmunka és az, hogy hatékonyan tudjunk együtt dolgozni. Csapatépítés lehetőségét láttuk ebben a vetélkedőben, és szerettük volna kipróbálni magunkat a társadalomtudományok területén is.

– Volt taktikájuk?

– Az első forduló még viszonylag könnyűnek mondható, utána a Középdöntőben már találkoztunk nehezebb, trükkösebb kérdésekkel. Leginkább a Nagydöntőben feltett kérdések adták fel a leckét a csapatom számára, de közösen azzal is megbirkóztak. A Nagydöntő előtt kis csapatokba rendeződtek a diákok és közös erővel töltötték ki a teszteket, összesítve a tudásukat. Igyekeztünk úgy kialakítani a csapatokat, hogy körülbelül egyforma erősségűek legyenek, és jól tudjanak együtt dolgozni egymással.

– A csapat az első tízben végzett, ami azt jelenti, hogy utazhatnak Noszvajra. Mit várnak leginkább a Honfoglaló tábortól?

– Izgatottan várjuk, hogy új embereket ismerhessünk meg. Vajdaságiként nem minden ember találja helyét a világban, és ez igaz a diákokra is. Magyar anyanyelvvel egy idegen országban: fájdalommal tölti el őket, hogy nem lehetnek a nagy haza részesei, de a Határtalanul Programnak köszönhetően megismerhetik a Trianon előtti Magyarország területein élő kortársaikat.

Mik a legfontosabbak, amiket érdemes tudni az iskolájukról?

– A Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot 2003-ban alapították. Kezdetben csak Matematika szakra jelentkezhettek a diákok, majd 2008-ban elindult a Képzőművészeti és 2018-ban a Számítástechnikai és informatikai szak is.

Ön milyen szakos tanár?

– Geometria.

Hogy készült a kisfilm, mit tartottak fontosnak bemutatni magukkal, a mikroközösségükkel kapcsolatban?

– A vetélkedő fordulóiban történelmi, irodalmi, földrajzi és néprajzi feladatokat kellett megoldani.

Milyenek voltak ezek?

– Nehezek, sok esetben meggyűlt velük a bajunk, de élveztük őket. Tetszett bennük, hogy kihívást állítottak elénk.

Hogy osztották el az egyes feladatokat?

– Egy embert neveztünk ki a szervezőkkel való kapcsolattartásra, a teszteket pedig közösen töltöttük ki minden fordulóban.

Mik voltak a legizgalmasabb kérdések, erőpróbák?

– Izgalmas erőpróbaként a kisfilm készítését említeném meg, hiszen az is elég sok munkát és szervezést igényelt. A kérdések közül leginkább a történelmi témájúak közül kerültek ki a kedvenceink.

A döntőbe jutás megfogalmazódott célként?

– Igen, minden alkalommal, amikor beneveztünk a vetélkedőre, az a cél lebegett előttünk, hogy bejussunk a Nagydöntőbe.

Az általánosan megszerzett tudás mellett milyen jellegű plusz munkát igényelt a vetélkedő?

A vetélkedő sok szervezést igényelt az osztályom részéről és külön készültek a Nagydöntőre, hogy könnyebben és gyorsabban tudjanak válaszolni a kérdésekre.

Megszokták már az online platformot?

– Igen, szerencsére a diákok elég jártasak az informatika világában, úgyhogy nem voltak különösebb nehézségeink.

És a gála hangulata milyen így?

– Mindannyian tűkön ülve vártuk az eredményhirdetést és reménykedtünk, hogy szép helyezést tudtunk elérni.

Mit adott a közösségnek ez a verseny? Az esetleges nyeremény motiváló volt?

– Motivált bennünket a nyeremény, a diákok lelkesen küzdöttek minden pontért a vetélkedő során.

Alakult ki kapcsolat diákok között vagy másik iskolával a Határtalanul programjának köszönhetően?

– Iskolánk már többször is bekapcsolódott különféle Határtalanul programokba és kirándulásokba. A diákok mindig nagyon gyorsan összeismerkedtek más iskolák tanulóival. Legutóbb a Rákóczi-táborban vettünk részt Sátoraljaújhelyen, ahol az ott töltött másfél nap alatt is rengeteg új barátság született a csapatok között és nagyon várjuk már a további találkozásokat!

Miért tartja fontosnak, hogy a diákok részt vegyenek ebben a programban?

– Szerintem ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy diákok találkozzanak és megismerkedjenek a Nagy-Magyarország más területén élő diákokkal és kapcsolatokat építsenek velük.

Mik a diákok ismeretei/gondolatai a magyar történelem Trianon és hatásaival kapcsolatban?

– Vajdaságiként nem minden ember találja helyét a világban, és ez igaz a diákokra is. Magyar anyanyelvvel egy idegen országban. Fájdalommal tölti el őket, hogy nem lehetnek a nagy haza részesei, de a Határtalanul Programnak köszönhetően megismerhetik a Trianon előtti Magyarország területein élő kortársaikat.

Élénkült az érdeklődésük a vetélkedő folyamán?

– Igen.

Van lehetősége az iskolának eljutni a történelmi Magyarország más területeire?

– Iskolánk és osztályunk diákjai már több Határtalanul kiránduláson is részt vettek Magyarországon és a külhoni területen is.

Ha tízben végeztek, és mennek Noszvajra: Milyen a várakozás a tábor előtt?

– Kíváncsian és izgatottan várjuk a tábort, hogy új embereket ismerjünk meg és nagyszerű

A döntőt itt nézhetitek vissza: