Hetedik helyezést ért el Tóth Flórián Zoltán a Határtalanul! Magyarok a Kárpát-medencében Kreatív Rajzpályázaton. Életében kiemelten fontos szerepet játszik a rajzolás, emellett szereti a történelmet is – így született műve, a Vér és verejték. A kecskeméti diák nem lát különbséget magyar és magyar között, sőt, az egész emberiségre egyként tekint.
– Vér és verejték című rajzod készítésekor mi volt a fő szempont?
– Magyarok a Kárpát-medencében. Számomra ez egy általános kijelentés. Ilyenkor egy plakátra gondolok, amin fel vannak sorakoztatva az érintett témák. Szeretem, ha egy alak mozgás közben van megörökítve, ezért is rajzoltam mindent valami akciódús pillanatban. A lehető legjellemzőbb magyar alakokat próbáltam kiválasztani. A honfoglaló magyar, végvári vitéz, kuruc katona és a ’48-as huszár jellegzetes egyenruháit sokhelyütt ismerik.
– Nehéz volt az elképzelésedet megvalósítani?
– Igen. Egy héttel a határidő előtt találtam erre a pályázatra. Vázlatoltam, rajzolgattam, de nem tetszett a végeredmény. Három nappal a határidő előtt nekikezdtem a végleges ötlet megvalósításának, amiből lett ez. Bárcsak több időm lett volna rá. Szeretem a lehető legjobbat kihozni a munkámból, amit tudom, hogy most sem sikerült megvalósítanom.
– Határtalanul a rajzpályázat mottója – erről mik az elképzelései egy Kecskeméten élő tanulónak?
– Jártam Erdélyben, ismerek is néhány székelyt. Más külföldi magyart nem ismerek. Tudom, hogy ez egyeseknek kényes téma lehet. Számomra nem csak a magyarok között nincs határ. Az emberiségre mindig is egy közös népként tekintek. Ez segít megelőzni az előítéleteket.
– Mennyi időd van rajzolni?
– Ez a szenvedélyem régóta különleges helyet foglal el az életemben. Mindig szakítok rá időt. Jelenleg a digitális rajzzal ismerkedek. Minden kötetlen technikájú felhívásban egy újabb kihívást látok, és persze gyakorlok is vele.
– Hogy fedezted fel a tehetségedet?
– Az édesanyám is nagyon tehetséges. Az ő ágáról tudom, hogy ügyes kezű, kreatív emberek voltak. A nagyapja cipész volt, aki fejből rajzolt vonalas képeket, amiknek fejjel lefelé is volt kivehető értelmük. Már gyerekkorom óta rajzolok, elég korán fel is fedezték, de senki sem karolt fel. Mindent magamtól kellett megtanulnom, ami egy elég kellemetlen tapasztalat.
– Átlapozva a magyar történelmet, ki van rád legnagyobb hatással?
– Sok személyt tisztelek és csodálok azért, amit elért. Az egyik kedvenc történelmi személyiségem Nagy Lajos. Szerintem lenyűgöző a nápolyi hadjárat szervezettsége és a lovagi erényből eredő alázata, amivel elfogadta, hogy a pápa nem neki ítélte Nápolyt. A személyes életében is kiegyensúlyozott volt, egy felesége volt (az első korán meghalt), akivel együtt élte le az életét. Gazdagsága ellenére bölcs és gyakorlatias maradt. Nekem ez úgy hangzik, mint egy mese – mindig szerettem a jó meséket.
