A Határtalanul középiskolai vetélkedősorozat egyik sikersztorija a Szilícium3,14 csapatáé. A vajdasági Zentán található Bolyai Tehetséggondozó tanulói harmadszor neveztek be a vetélkedőre, és harmadszor is sikerült nagydöntőbe jutniuk, ahol ezúttal a hetedik helyen végeztek. A gyerekeket felkészítő tanárt, Ripcó Sipos Elvirát kérdeztük a siker receptjéről.
– Milyen múltra tekintenek vissza a Határtalanul versenyében?
– Az osztályom a kezdetek óta, már harmadik éve vesz részt benne, és már háromszor is bejutott a Nagydöntőbe. A Szilícium3,14 csapatot iskolánk tizenegyedikes, matematika szakos tanulói alkotják. Sokszínűek, az osztályban többen is játszanak különféle hangszereken és jeleskednek a természettudományokban.
– A vetélkedőn kívül más programokon is részt szoktak venni?
– Iskolánk már többször is bekapcsolódott különféle Határtalanul programokba és kirándulásokba. A diákok mindig nagyon gyorsan összeismerkedtek más iskolák tanulóival. Legutóbb a Rákóczi-táborban vettünk részt Sátoraljaújhelyen, ahol az ott töltött másfél nap alatt is rengeteg új barátság született a csapatok között, és nagyon várjuk már a további találkozásokat!
– Mit tart fontosnak elmondani a Szilícium csapattagjairól?
– Osztályom tagjai a Délvidék minden pontjáról érkeztek, az iskolánk köti össze őket. A kisfilm során minden diák bemutatott valamit a saját településéről, ami a magyarsághoz kapcsolódik. A kisfilmünkkel szerettük volna bemutatni az összetartozásunkat is, hiszen attól, hogy különböző és egymástól távoli helyeken lakunk, szívünkben mindannyian kicsit zentaiak is vagyunk. Nagyon fontos a csapatmunka és az, hogy hatékonyan tudjunk együtt dolgozni. Csapatépítés lehetőségét láttuk ebben a vetélkedőben, és szerettük volna kipróbálni magunkat a társadalomtudományok területén is.
– Volt taktikájuk?
– Az első forduló még viszonylag könnyűnek mondható, utána a Középdöntőben már találkoztunk nehezebb, trükkösebb kérdésekkel. Leginkább a Nagydöntőben feltett kérdések adták fel a leckét a csapatom számára, de közösen azzal is megbirkóztak. A Nagydöntő előtt kis csapatokba rendeződtek a diákok és közös erővel töltötték ki a teszteket, összesítve a tudásukat. Igyekeztünk úgy kialakítani a csapatokat, hogy körülbelül egyforma erősségűek legyenek, és jól tudjanak együtt dolgozni egymással.
– A csapat az első tízben végzett, ami azt jelenti, hogy utazhatnak Noszvajra. Mit várnak leginkább a Honfoglaló tábortól?
– Izgatottan várjuk, hogy új embereket ismerhessünk meg. Vajdaságiként nem minden ember találja helyét a világban, és ez igaz a diákokra is. Magyar anyanyelvvel egy idegen országban: fájdalommal tölti el őket, hogy nem lehetnek a nagy haza részesei, de a Határtalanul Programnak köszönhetően megismerhetik a Trianon előtti Magyarország területein élő kortársaikat.
– Mik a legfontosabbak, amiket érdemes tudni az iskolájukról?
– A Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot 2003-ban alapították. Kezdetben csak Matematika szakra jelentkezhettek a diákok, majd 2008-ban elindult a Képzőművészeti és 2018-ban a Számítástechnikai és informatikai szak is.
– Ön milyen szakos tanár?
– Geometria.
– Hogy készült a kisfilm, mit tartottak fontosnak bemutatni magukkal, a mikroközösségükkel kapcsolatban?
– A vetélkedő fordulóiban történelmi, irodalmi, földrajzi és néprajzi feladatokat kellett megoldani.
– Milyenek voltak ezek?
– Nehezek, sok esetben meggyűlt velük a bajunk, de élveztük őket. Tetszett bennük, hogy kihívást állítottak elénk.
– Hogy osztották el az egyes feladatokat?
– Egy embert neveztünk ki a szervezőkkel való kapcsolattartásra, a teszteket pedig közösen töltöttük ki minden fordulóban.
– Mik voltak a legizgalmasabb kérdések, erőpróbák?
– Izgalmas erőpróbaként a kisfilm készítését említeném meg, hiszen az is elég sok munkát és szervezést igényelt. A kérdések közül leginkább a történelmi témájúak közül kerültek ki a kedvenceink.
– A döntőbe jutás megfogalmazódott célként?
– Igen, minden alkalommal, amikor beneveztünk a vetélkedőre, az a cél lebegett előttünk, hogy bejussunk a Nagydöntőbe.
– Az általánosan megszerzett tudás mellett milyen jellegű plusz munkát igényelt a vetélkedő?
A vetélkedő sok szervezést igényelt az osztályom részéről és külön készültek a Nagydöntőre, hogy könnyebben és gyorsabban tudjanak válaszolni a kérdésekre.
– Megszokták már az online platformot?
– Igen, szerencsére a diákok elég jártasak az informatika világában, úgyhogy nem voltak különösebb nehézségeink.
– És a gála hangulata milyen így?
– Mindannyian tűkön ülve vártuk az eredményhirdetést és reménykedtünk, hogy szép helyezést tudtunk elérni.
– Mit adott a közösségnek ez a verseny? Az esetleges nyeremény motiváló volt?
– Motivált bennünket a nyeremény, a diákok lelkesen küzdöttek minden pontért a vetélkedő során.
– Alakult ki kapcsolat diákok között vagy másik iskolával a Határtalanul programjának köszönhetően?
– Iskolánk már többször is bekapcsolódott különféle Határtalanul programokba és kirándulásokba. A diákok mindig nagyon gyorsan összeismerkedtek más iskolák tanulóival. Legutóbb a Rákóczi-táborban vettünk részt Sátoraljaújhelyen, ahol az ott töltött másfél nap alatt is rengeteg új barátság született a csapatok között és nagyon várjuk már a további találkozásokat!
– Miért tartja fontosnak, hogy a diákok részt vegyenek ebben a programban?
– Szerintem ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy diákok találkozzanak és megismerkedjenek a Nagy-Magyarország más területén élő diákokkal és kapcsolatokat építsenek velük.
– Mik a diákok ismeretei/gondolatai a magyar történelem Trianon és hatásaival kapcsolatban?
– Vajdaságiként nem minden ember találja helyét a világban, és ez igaz a diákokra is. Magyar anyanyelvvel egy idegen országban. Fájdalommal tölti el őket, hogy nem lehetnek a nagy haza részesei, de a Határtalanul Programnak köszönhetően megismerhetik a Trianon előtti Magyarország területein élő kortársaikat.
– Élénkült az érdeklődésük a vetélkedő folyamán?
– Igen.
– Van lehetősége az iskolának eljutni a történelmi Magyarország más területeire?
– Iskolánk és osztályunk diákjai már több Határtalanul kiránduláson is részt vettek Magyarországon és a külhoni területen is.
– Ha tízben végeztek, és mennek Noszvajra: Milyen a várakozás a tábor előtt?
– Kíváncsian és izgatottan várjuk a tábort, hogy új embereket ismerjünk meg és nagyszerű
A döntőt itt nézhetitek vissza: