A Tiszák geszti otthona – Erő és akarat forrása
Igazán izgalmas, tartalmas osztálykirándulás lehet a geszti Tisza-kastély meglátogatása. A kiállítást a geszti otthon, az eredeti tárgyak, a régi festmények, fotók és karikatúrák varázsán túl, – a klasszikus megoldások mellett – interaktív eszközök is színesítik. A kiállítás értelmezését egyebek mellett kosztümös rövidfilmek is segítik, többek között Reviczky Gábor és Trill Zsolt közreműködésével.
Kisfilmjeink bepillantást adnak a korabeli lovasvadászatokba és felidézzük a Tiszák híres lovastudását és természet szeretetét. De az I. világháború frontját is megidézzük, ahol Tisza István 1917 nyarától ezredesként szolgált. Látogatóink útját szinte minden helyiségben a legnagyobb magyar írók mondatai kísérik. A hangjátékokban többek között rekonstruáltuk a szegedi árvíz vagy épp az első magyar egyiptomi expedíció pillanatait is.
A látogató a kastély fogadószobájába lépve azonnal választ kap a „Hol vagyok?” kérdésre, ahol interaktívan kapcsolódva a terekhez, megismerheti a kastély történetét az építéstől napjainkig. Ezt követően a legimpozánsabb térbe, a szalonba érkezik a betérő vendég, ahol házigazdáink Tisza Kálmán, Tisza István és Degenfeld Ilona hologram formájában üdvözli. A szalon hangulata visszaidézi a korabeli társasági élettel teli teret, míg a tarokk és a karambol asztal mellett a Tiszáktól elválaszthatatlan pipázás fennmaradt műtárgyai láthatók.
Az útvonal Tisza Kálmán eredeti formájában visszaállított miniszterelnöki dolgozószobájával folytatódik, ahol megismerhető korszakának bámulatos eredményei, kvalitásai, céljai és küzdelmei. Tovább haladva felfedezhetők a Tiszák bensőséges családi élete, emlékezetes történeteik, vendégkörük, puritán, de a dzsentrik társadalmával mégis érintkező életmódjuk, tudós házitanítóik, viszonyuk a zenéhez, sporthoz, könyvekhez, irodalomhoz, egyházhoz, nemzethez, politikához és a tudományokhoz.
A kiállítás áttekinti továbbá a Tiszák asszonyainak szerepét, áldozatos életét. A hölgyek jelentős részt vállaltak a geszti otthon hangulatának alakításában, férjeik életművének gondozásában, a személyzet irányításában, a gasztronómia és az élelmezés terén, de országos jótékonysági szervezetek élén is hatalmas munkát végeztek. A család minden nemzedéke a maga közvetlen környezetében is erkölcsi kötelességének tekintette a szegények, rászorultak támogatását. A falu hálája sem maradt el, mivel a II. világháborút követően a kitelepített Tisza családnak évente pár alkalommal, egész éjszaka szekerekkel vitték a bőséges élelmet.
A kiállítás záróakkordja Tisza István dolgozószobája, ahol bemutatásra kerül hazai és nemzetközi közéleti értékelése, valamint időszakának fenyegető veszedelmei, társadalmi és nemzeti feszültségei. A kiállítás drámai csúcspontját Tisza István sorsa jelenti, aki a Koronatanácsban egyedüliként ellenezte a világháborút, mégis „háborús bűnbakként” végezte.
A tárlat egyik legizgalmasabb helyisége a Tisza István dolgozószobájával megegyező berendezésű szoba, ahol a látogatók replikák segítségével átélhetik a politikus dolgos hétköznapjait, betekinthetnek a titkos iratokba, levehetik a könyveket a polcról és átlapozhatják azt a miniszterelnöki székben.
A politikán, az egyházi és közéleti szerepeken kívül a Tisza férfiak legfontosabb kötelessége a birtok gazdálkodásának intézése volt. Mintagazdaságokat vezettek, ennek köszönhetően terjedt el méneseik jó híre.
Sikereiket igényes neveltetésüknek is köszönhették. A mindenkori nevelési célok: a szilárd vallási és erkölcsi alapok kialakítása, természettudományos szemlélet, kiváló idegennyelvi és zenei képzés, klasszikus és humán műveltség, illetve a hit és tudás, a sportok és a szellemi igénybevétel harmóniája.
A kiállítás Felbecsülhetetlen értékű festményekkel is gazdagodott, így Barabás Miklós Tisza Lajos és Tisza Lajosné portréit, valamint Ferraris Artúr Történelmi tarokkparti című festményét is megcsodálhatjuk. Kiemelt értéket képvisel Josef Danhauser műve, ifj. Tisza Kálmán biedermeier íróasztala. Strobl Alajos gróf Tisza Kálmánról készített mellszobra, illetve a falkavadászatot ábrázoló szivartartó, amelyen Almássy Denise – gróf Tisza István unokahúga – gravírozott aláírása található.
A Tisza család leszármazottjai jóvoltából a kiállításon olyan használati tárgyakat is megcsodálhatnak a látogatók, amelyek eredetileg is a kastélyban voltak. Ilyen például Tisza István dédunokájától Patay Ilonától egy elefántcsont levélbontó vagy Bosznay István „Geszti táj” című festménye 1904-ből.
Patay Pétertől Báró Rudnyánszky Béla műve a geszti Tisza-kastélyról, amelynek hátulján az alábbi felirat olvasható: „Ha Jolka néni kéri, adják oda”; egy márványból készült asztali óra, amelynek különlegessége, hogy egy turulmadár csőre tartja az elől-hátul csiszolt üveggömb órát, illetve Tisza István „Szipirtyó” nevű agara által nyert díj, ami egy tenyérnyi méretű ezüst tálca. Nitch Ilonának (Tisza Ilona) köszönhetjük többek között a már korábban említett Barabás Miklós portrékat, a Tisza-Degenfeld-címeres selyem szalvétát és az ezüst pecsétnyomót, amin a családi címer látható.
Aki belép ebbe a kastélyba, többé nem felejti el a Tiszákat: Geszt olyan történelmi és nemzeti zarándokhely, ahol nemcsak válaszok születnek, de súlyos kérdések is felmerülhetnek!
Látogatás gyermekekkel
A gyermekekkel érkező családokra is gondoltunk a kiállítás kialakításakor. A kisebbek figyelmének felkeltésére a kiállítótérben számos interaktív eszköz áll rendelkezésre, ami szórakoztatva tanítja a gyermekeket.
A múzeumpedagógiai foglalkoztató szobában külön a gyermekeknek szánt programok várják az érdeklődőket. A legkisebbek a kastélypark játszóterén élvezhetik a szabad játék örömét.
Családtörténet
A Tisza család
Aki belép a geszti kastélyba, vérbeli Jókai hősökkel találkozik. Kemény karakterek, szelíd költők, parlamenti vitázók, lovas bravúrok és párbajok hősei, akik a Magyar Tudományos Akadémiának is tagjai. Grófi címerükben egyetlen szó olvasható: a latin persevero ige, amelynek jelentése a Tiszák egész sorára érvényes: valami mellett állhatatosan megmaradok, rendületlenül kitartok.
A család első biztos ősét, borosjenői Tisza György deákot erdélyi fejedelmek környezetében találjuk a 17. században. A családot fia István emelte ki a köznemesség átlagából. A török kiverése után három nemzedékük küzdött az ősi birtok visszaszerzéséért. Kivételes személyiségeik közül az egyik Tisza I. László (? – 1771) – a „jusst kergető ember” –, aki 1761-ben vette át a régi birtok helyett a húszezer holdas geszti uradalmat.
Gyermekei közül Tisza II. László (1765–1831) már Bihar vármegye főjegyzője, országgyűlési követe lett. 1796-ban vette feleségül Teleki Katalin grófnőt, négy leányuk született, közülük három arisztokratával házasodott. Kiemelkedő képességű fiúgyermekük Tisza Lajos (1798–1856) főispáni helytartóként, „Biharország” első embereként, hajlíthatatlanságával is kitűnt: a verekedésekig fajuló megyegyűlésekről karhatalommal vezettette ki az ellenzéket. 1825-ben vette feleségül gróf Teleki Júliát, fiuk és unokájuk is Magyarország miniszterelnöke lett.
Tisza Kálmán (1830–1902) kormánya hozta a magyar gazdaságtörténet leglátványosabb fejlődését, a polgárosodás és a „boldog békeidők” korszakát, míg Tisza István (1861–1918) Európa vezetőit is lenyűgöző adottságaival, a történelmi Magyarország megmentéséért folytatott élet-halál küzdelmével hatott. Kálmán testvére Tisza Lajos (1832–1898) energikus, világlátott, művelt személyiség volt, több kormány minisztere, Szeged újjáépítője, aki a legnagyobb fővárosi építkezések idején a Közmunkák Tanácsának alelnöke volt.
A család a református egyház rendíthetetlen támasza volt, emberséges jó viszonyra törekedett a birtok népével. Asszonyaik országos és helyi szinten is híresek voltak jótékonyságukról, járványok, éhínségek idején segítették, folyamatosan gyógyították a rászorulókat.
Nagy figyelmet szenteltek a gyermekeik taníttatására is. A nevelők szerepe, szellemisége mindig is meghatározó volt a családban, amelyet jól szimbolizál, hogy Arany János tanította legkisebb gyermeküket, Tisza Domokost. A nevelés része volt az étkezések utáni társalgás – a vendégek bevonásával – ez tette lehetővé a családi hagyományok megőrzését, tovább örökítését. A leány-, és fiúgyermekek zongorázni is tanultak.
A család tagjai számára fontos volt az együtt töltött idő, különböző közösségi játékokat szerveztek maguknak. A parkban a kugli és a tenisz, a kastélyban a biliárd (karambol) és a kártya játszott fontos szerepet.
Kastélytörténet
A Tisza-kastély
A birtokszerző Tisza I. László (? -1771) érkezésekor egy „vármegyeháza” nevű épületbe költözött, később az ő kezdeményezései nyomán, 1771 után létesült itt egy kisebb barokk kúria. A kastély két legrégibb része eredetileg különálló épület volt – egyik a keleti szárny végén lévő észak-déli irányú, nyitott köríves tornácú épületrész, a másik a nyugat-keleti szárny nyugati végén lévő dupla szobasoros középfolyosós rész –, melyeket az építkezés következő szakaszában építettek egybe.
A legnagyobb építési munkálatokat Tisza II. László (1765-1831) és felesége széki Teleki Katalin (1777-1820) grófnő valósította meg, jelentős részben az 1796-ban történt házasságkötésük után. Az épület a 18. század végén már L alaprajzú volt, ekkoriban létesült a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé pedig négytengelyes, klasszicizáló késő barokk emeletet, ún. pavilont építtettek. A kastélyt, ami a korabeli társadalmi és politikai élet központjává vált, a geszti nép „Babilon” néven emlegette, tervezője id. Czigler Antal építész volt.
Tisza I. Lajos (1798-1856) halála után fia, a majdani miniszterelnök, Tisza Kálmán (1830-1902) örökölte a kastélyt. 1860-ban készült el a keleti szárny külső terasza, ezután építették be a déli kocsiáthajtót, amelynek helyére került a miniszterelnöki dolgozószoba. A szalonok mennyezetének gipszstukkó díszítését Pállik Béla festőművész tervezte. Tisza Kálmán idejében, 1866 és 1892 között létesültek a földszinti fürdőszobák is.
Tisza István miniszterelnök 1902-től kezdődően néhány korszerűsítést végeztetett az épületen. Bevezették az elektromos áramot, a telefont és biztosították a hideg-meleg vízellátást. Az új miniszterelnöki dolgozószoba az észak-déli szárny legnagyobb, boltozott helyiségébe került. A 20. század elején alakították ki a légfűtéses rendszert is. Az utolsó geszti birtokos családtag Tisza Kálmán Lajos 1944 októberében az szovjet csapatok közeledtével elmenekült, majd a II. világháború után az ország elhagyására kényszerült.
A kastélyt hónapokon át az szovjet hadsereg katonái lakták. Az épület 1946-tól 1948-ig a Debreceni Egyetem diáküdülője volt, majd 1954-től a helyi művelődési ház és könyvtár, 1957-től pedig iskola működött benne. A Nagy Szalonban színpadot emeltek, így művelődési programok, sőt színielőadások megtartására is alkalmassá vált.
A kastély teljes körű felújítása 2021-ben kezdődött. Célunk egy komplex, a nagyközönség számára informatív és impozáns kiállítás kialakítása volt, amelyben látogatóink minél többet tudhatnak meg a történelmi Tisza család tagjairól.
Kastélypark
A kastélyt körülölelő 16 hektáros park növényritkaságokban gazdag. A sétaút többszáz éves árnyas fák alatt vezet, melyek között rejtett ösvények és romantikus pihenőhelyek is megtalálhatók. A sétaútvonalak sötétedés után is bejárhatók, hiszen kandeláberek világítják meg azokat.
A park számos szórakozási és kikapcsolódási lehetőséggel kínál a látogatók, valamint a szállóvendégek számára.
Multifunkciós sportpálya és labdarúgó pálya
A parkban lévő labdarúgó pálya és a többfunkciós sportpályája számos mozgásformát tesz lehetővé, beleértve a teniszt, a röplabdát és a kézilabdát is. A kivilágításnak köszönhetően a sportpályák lehetőséget biztosítanak a késő esti játékra, így vendégeink napszaktól függetlenül élvezhetik a mozgás örömét.
A labdarúgó pálya és a multifunkcionális sportpálya mellett egy petanque pálya is a vendégek rendelkezésére áll.
Kerékpározási lehetőség
A 16 hektáros kastélyparkot lehetőség van saját kerékárokkal is bejárni. Ezek kényelmes és biztonságos elhelyezésére tárolókat alakítottunk ki.
Kiváló kültéri rendezvényhelyszín
A kastélypark fekvésének és méretének köszönhetően kiváló helyszíne esküvői szertartásoknak, csapatépítő tréningeknek, nagyszabású szabadtéri koncerteknek és szabadtéri rendezvényeknek.
Arany János emlékház
Arany János az 1850-es évek elején Tisza Domokos nevelőjeként tevékenykedett a Tisza család birtokán. A kastélyparkban álló, felújított, apró emlékház állandó kiállítási helyszínként mutatja be a költő életének geszti életszakaszát.
Játszótér
A gyermekek új, tematikus játszótéren élvezhetik a szabad játék örömét a hatalmas, árnyas kastélyparkban.
Vendégház
Arany János Vendégház
A csodálatos Tisza-kastély mellett épült fel az Arany János Vendégház szálláshelyünk, ahol az egyszerű, letisztult építészet találkozik a történelmi környezettel. Az új építésű, 29 szobás épület a kastélykert és a kastélypark határán helyezkedik el. Az épületből egy üvegfolyosón keresztül közvetlenül a kastély főépületébe juthatunk.
A vendégház egy igazi közösségi hely, ahová szeretettel várunk családokat, egyházi közösségeket, tanulócsoportokat és baráti társaságokat is, mert együtt még különlegesebb lesz a geszti Tisza élmény.
A kétszintes vendégházban a földszinten 20 két fős szoba, míg az emeleten 8 három fős szoba és 1 öt fő befogadására alkalmas apartman várja vendégeinket. A szobák berendezése letisztult, meghitt atmoszférájú, amely tökéletes helyszín az elvonulásra, elcsöndesedésre vágyóknak, épp ezért a szobákban televíziókat sem helyeztünk el.
A modern berendezés és a kényelmes ágyak biztosítják a pihentető éjszakákat, míg az ablakokon át a kastélykert és a kastélypark idillikus szépségében gyönyörködhetnek vendégeink.
Szállóvendégeink számára igény esetén reggelit és félpanziós ellátást is tudunk biztosítani. Míg betérő vendégeink átbeszélhetik a kastélyban szerzett közös élményeiket a környékbeli alapanyagokból készült ízletes ebéd mellett az éttermükben.
Az Arany János Vendégház közösségi terei a kiscsoportos foglalkozások, bensőséges beszélgetések ideális helyszínei, ahol a jelenlévők felejthetetlen élményekkel gazdagodhatnak.
Recepciónk 6-22 óráig várja a hozzánk érkezőket, éjszakai portaszolgálat a +36 30 084 5519-es számon elérhető.
További információ és foglalás a szallas@tiszakastely.hu email címen.
Étterem
A vendégházunk központi tere az étterem. Kiváló szakácsaink házias fogásait a kastély bámulatos látványában gyönyörködve fogyaszthatják el vendégeink.
Szállóvendégeinknek lehetőségük van reggeli vagy félpanziós ellátást kérni. Míg betérő vendégeink átbeszélhetik a kastélyban szerzett közös élményeiket a környékbeli alapanyagokból készült ízletes ebéd mellett.
A 30 fő befogadására képes étterem kiváló catering helyszíne lehet a Tisza-kastély rendezvénytermében megvalósuló eseményeknek, ahol a céges- és privát események, esküvők, csapatépítők, mini konferenciák, továbbképzések vagy akár állófogadások éttermi szolgáltatása is megvalósulhat.
Az étterem nyitvatartási ideje:
Hétfő-péntek: 11:30-22:00-ig
Szombat-vasárnap: 12:00-22:00-ig
Kávézó
A kastély főépületében lévő kávézó kínálatában gondosan válogatott alapanyagokból, helyi receptek alapján készült tradicionális magyar desszerteket kóstolhatnak vendégeink, az állandó kiállítás nyitvatartási idejében. A 20 férőhelyes kávézó és a hozzá kapcsolódó terasz szűk körű családi összejövetelek, születésnapok megtartására is kiválóan alkalmas.
A kávézó a kiállítás nyitvatartási idejében fogadja vendégeit.
Rendezvénytér
Hazánk egyik legjelentősebb történelmi családjának kastélyához, a geszti birtokhoz, 29 szobás Vendégház, étterem, közösségi terek, sportpályák és 19 hektáros park tartozik. A kastély megújult főépületében, a női szalon területén kapott helyet a rendezvénytér, ahol lehetőség van üzleti találkozók, csapatépítő tréningek, konferenciák és polgári esküvői szertartások megtartására.
A 16 hektáros kastélypark alkalmas nagyszabású kültéri rendezvények, szabadtéri koncertek, sport- és családi események, valamint szabadtéri esküvők megrendezésére.
Ajándékbolt
A Tiszttartó Ház az egyik legkorábbi épület a kastély területén, amely a felújítás során teljesen új funkciót kapott. A patinás épületben alakítottuk ki a jegypénztárat, a ruhatárat és az ajándékboltot is, ahol a Tisza-kastély különböző kiállításaihoz, gyűjteményeihez kapcsolódó könyvek, kiadványok, fotók, képeslapok, kerámia- és textil ajándéktárgyak széles választékát kínáljuk. A kastély számára készített helyi kézműves alkotások is megvásárolhatók itt.
Az ajándékbolt a kiállítás nyitvatartási idejében fogadja az érdeklődőket.
További információk:
NYITVATARTÁS:
TISZA-KASTÉLY LÁTOGATÓKÖZPONT
A kastélymúzeum hétfő kivételével minden nap nyitva tart.
Nyári nyitvatartás:
Április 1-október 31. között
Kedd-vasárnap 10:00-18:00
Hétfőnként zárva
Téli nyitvatartás:
November 1-március 31. között
Kedd-vasárnap 9:00-17:00
Hétfőnként zárva
KÁVÉZÓ
A kávézó a kiállítás nyitvatartási idejében fogadja vendégeit.
KASTÉLYPARK
A kastélypark a hétfői nap kivételével 08:00-20:00 óra között ingyenesen látogatható.
ARANY JÁNOS VENDÉGHÁZ
Recepciónk 06:00-22:00 óra között áll a vendégek rendelkezésére.
A vendégház éttereme hétfőtől péntekig 11:30 órától 22:00 óraig, szombaton és vasárnap 12:00 órától 22:00 óráig várja vendégeit.
Szállóvendégeink éttermünkben felszolgált reggelit és félpanziós ellátást is igényelhetnek.
ARANY JÁNOS EMLÉKHÁZ
Az emlékház a kastély nyitvatartási idejével megegyezően látogatható. Hétfőnként az emlékház zárva tart.
KRIPTA
A kripta a kiállítás nyitvatartási idejében látogatható.
TÖBBFUNKCIÓS SPORTPÁLYÁK
A sportpályák előzetes időpont egyeztetés alapján foglalhatók.
